Szellemi önkielégítés

/ 2011.03.31., csütörtök 16:24 /

Fricskának is beillő Molnár Ferenc-vígjátékkal búcsúzik "nemzeti népszínházat" hirdető utódjától az egri színház leköszönő igazgatója és hat távozó színésze. A tánctagozat vezetője nyitott lenne az új direktor, Blaskó Balázs terveire, de neki is mennie kell. Kultúrharc vagy egzisztenciális küzdelem folyik Egerben?

Vad rendezői változtatások nélkül, grandiózus díszletek között, korhű jelmezekkel mutatta be Molnár Ferenc Olympia című vígjátékát március 11-én az egri Gárdonyi Géza Színház. A poénok ülnek, a nézőtér zsúfolt, a lezárás katartikus - ilyen előadásokat képzelhetett el az igazgatói széket február 1-jén elfoglaló Blaskó Balázs, amikor pályázatában "klasszikus-konzervatív értékeket tükröző, modern, nemzeti népszínházat" ígért a "szellemi önkielégítők, a klasszikusok újrafordíttatói, a deheroizálók, az újcímadók, a nem-színdarabok rendezői" helyett, akik szerinte az elmúlt tíz évet meghatározták. Csakhogy az Olympiát még nem ő, hanem elődje, Csizmadia Tibor vitte színre, aki az évad végén ugyanúgy távozik Egerből, mint a darabban játszó hét színművész közül hatan.

A Plata-Ettingen herceget alakító Kaszás Gergő és Vajda Milán Kaposváron folytatja, Ötvös András követi a Katona József Színház igazgatójává kinevezett Máté Gábort, Bozó Andrea szabadúszó lesz, Schruff Milán és Szabó Emília pedig még keresi a helyét. Így nyer új értelmet Ötvös huszárkapitányának utolsó mondata, amivel az Olympiát játszó Szabó Emília kérdésére - "Mikor látom újra?" - válaszol: "Sehol és soha többé."

Kikérték maguknak

Búcsút int Egernek Görög László és a Csizmadia-éra egyik meghatározó rendezője, Zsótér Sándor is. A távozó színészek némelyike már Blaskó "bemutatkozó" társulati ülésén jelezte, hogy nem kíván együtt dolgozni az új igazgatóval, de akadt, aki a Magyar Narancsban üzente meg neki. Többen Kaposvárra szerződtek volna, de a Csiky Gergely Színház csak Kaszást és Vajdát tudta fogadni. Egyiküket sem Blaskó bocsátotta el - ők nem akartak részt venni az általa hirdetett "180 fokos fordulatban". Amikor megkérdezzük Blaskót, hogy kevésbé konfrontatív stílussal békésebb lehetett volna-e a váltás, leszögezi: a minősítés nem a színészekre, csak egynémely rendezőre vonatkozott. Igaz, közülük is akadt, aki kikérte magának a "szellemi önkielégítés" vádját, például a sok-sok telt házas előadást megérő Valahol Európábant színpadra állító Béres Attila. "Akinek nem inge, ne vegye magára" - reagál Blaskó. Végül azonban elismeri: hibázott, amikor nem hangsúlyozta eléggé, hogy csak a Csizmadia-éra utolsó kéthárom évének előadásaira gondolt.

"Örültem volna, ha a váltás nem így zajlik, és nyugodt körülmények között készülök az új évadra, miközben Csizmadia Tibor kifuttatja az idei szezont, majd kezet fogva elválnak útjaink" - mondja. Szerinte azt sem szabad elhallgatni, hogy a távozó színészek nem csak az eltérő művészi koncepciók miatt állnak fel. "Ez nekik komoly egzisztenciális kérdés. Kivételezett, túlfoglalkoztatott, a színház lehetőségeihez képest erőn felül fizetett társaságról van szó, akik látták, hogy évi öt-hat szerepük visszaesik kettőre-háromra, ami magas jövedelemkiesést jelent. E fiatal garnitúra visszakerült volna arra a helyre, amit egy egészséges hierarchiában betölthet. Egerben van egy 50-60 éves színésznemzedék, amely az elmúlt tíz évet a kispadon töltötte, mégsem szaladgált a sajtóhoz" - fogalmaz.


A néző hazamegy

"Ha azt vesszük, hogy Balázs évi két szerepet játszott, Kaszás Gergő pedig hármat-ötöt, akkor tényleg beszélhetünk túlfoglalkoztatásról" - ismeri el Csizmadia, bár Blaskónak az idén egy szerep sem jutott. Hozzátéve: igazgatóként nem szólhatott bele, hogy a vendégrendezők kivel akarnak együtt dolgozni, ő pedig a foglalkoztatási egyensúly miatt igyekezett sokszereplős darabokat színpadra állítani. Ilyen volt Márton László történelmi trilógiája, A nagyratörő, melyben Blaskó is játszott. Utóbbi gyakran mégis éppen e darabokkal festi le a Csizmadia-éra elitizmusát. "Amikor egymás után eljátszottuk a három részt, három nap alatt nem jött össze egy telt ház. A 417 férőhelyes nézőtéren 150 néző jelent meg, és a szünetben a fele hazament. Ez a trend A selyemcipővel folytatódott" - mondja lapunknak. "Az ún. szakma áradozik, a néző távozik" - írta pályázatában.

"Balázs csak azokat a példákat veszi elő, amelyek valóban nehezebb előadások voltak, de amit a trilógia fogadtatásáról mond, az egyszerűen nem igaz - válaszol Csizmadia. - A Gül baba, A Mester és Margarita vagy az előző évadban a Chicago és a Csörgess meg! például látványos közönségsiker is volt. Kapóra jön neki, hogy idén A selyemcipővel nyitottunk, ami megosztotta a nézőket, miközben a hívők és az esztétikai ínyencségre vágyók áhítattal figyelték a mélyen hívő Paul Claudel darabját. Egy vidéki színház szerintem akkor tölti be feladatát, ha sokműfajú."

Az új évad első premierje Sütő András Káin és Ábelje lesz, amit Blaskó visz színre. Az idei repeortárból egy előadást tart meg: saját rendezését, a stúdiószínpadon még keveset futó Látogatókat, egy egri holokauszttörténetet. Moravetz Levente a Mária főhadnagyot, Dér András a Csíksomlyói passiót, Csiszár Imre a Rokonokat, Radoslav Milenkovic pedig egy szatírát rendez - utóbbit a stúdiószínpadon, amelyet Blaskó a kísérletezés helyének tart.

Groteszk táncok

Önálló táncbemutatók is lesznek, vagyis a vádakkal ellentétben Blaskó korántsem minősítené vissza tánckarrá a két éve alapított tánctagozatot. Viszont leváltja az éléről alapítóját, Barta Dórát, többek között azért, mert az egri közönség a "groteszk táncszínházi irányzatok" helyett közérthetőbb stílusra vágyik. A Tiszta tánc című kortárs est bemutatóján nem így tűnt, ám a percekig zúgó vastaps sokak szerint inkább volt megszervezett szimpátiatüntetés, mint spontán tetszésnyilvánítás - mondja az új igazgató.

Blaskó A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint állítaná színpadra, Barta viszont úgy véli, erre épp ő lenne a megfelelő ember. "Így végképp nem értem, mi a cél - fejezi ki értetlenségét. - Bartók-rajongó vagyok, nem tudom, táncolt-e az országban valaki többször Csodálatos mandarint, A fából faragott királyfi címszerepét pedig többször táncoltam a Szegedi Szabadtéri Játékokon."

Az egri születésű Barta is megpályázta a színház igazgatói posztját, amit végül Blaskónak ítélt a tavaly Fidesz-többségűvé vált Heves megyei önkormányzat, a fő fenntartó. Márciusban az egri önkormányzat társfenntartóként hétmillió forintos többlettámogatást ajánlott fel a színháznak, ha nincs változás a tánctagozat élén, de Blaskó ezt zsarolásnak tarja. "A város jobban érzékeli, mit jelent Eger életében a színház. A megyei közgyűlés új emberekből áll, és nincs akkora rálátása" - véli Barta, akinek helyét Topolánszky Tamás Harangozó-díjas táncművész veszi át a tánctagozat élén. Barta nem zárja ki, hogy innen is távoznak majd művészek. "Többen miattam szerződtek ide - idézi fel. - Fáj, amikor egy fiatal táncos azt mondja, hogy ha neked menned kell, én is megyek."



PROLIK A POSZT-ON?


"Az elmúlt tíz évben a színház belesimult abba az ízlésbe, ami a Pécsi Országos Színházi Találkozóra megfelel. Hogy az én színházam is elnyeri-e a tetszésüket, még nem tudom, de ha hívnak, megyünk" - foglalja össze a POSZT-hoz való viszonyát Blaskó Balázs. Esze ágában sincs viszont lemondani az idei meghívást, a Máté Gábor által rendezett Prolik előadását. Az egyik főszereplő, Mészáros Sára anyai örömök elé néz, de a fesztivál szervezői minden bizonnyal átvállalják a pótlásával járó költségeket. Az idén másodszor megrendezendő Kecskeméti Országos Zenés Színházi Találkozóra a Gül baba című operett kapott meghívást Egerből, amit még Szegvári Menyhért állított színpadra.



NINCS AZ A PÉNZ

Bár a megye vállalta, hogy az idei évad még Csizmadia Tibor tervei szerint megy, Blaskó Balázs a próbák kiírása után a színház nehéz anyagi helyzete miatt kénytelen volt törölni a Hókirálynő című darabot, amit a távozó Szegvári Menyhért rendezett volna több, ugyancsak távozó színésszel, új szövegkönyvvel, zenével és dalszövegekkel. Helyette egy zenés mesejáték, a Mátyás mesék kerül színre. Az évi félmilliárd forintból gazdálkodó színház 40-50 millió forintnyi kifizetetlen számlát halmozott fel, mivel a nehéz helyzetet öröklő megye 58 millióval adós maradt a 2010-re megszavazott 130 milliós támogatásából. Blaskó Csizmadiát is bírálja, amiért az igazgatóváltás előtti még kiírta magának egy új produkció olvasópróbáját, és létrehozta az Olympia minden szempontból grandiózus előadását. Hat éve Blaskó is megrendezte volna a darabot, de akkor Csizmadia nem tartotta időszerűnek Molnárt és nagyszínpadra valónak a hétszereplős vígjátékot.

Közben az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló megyei bizottság újra elővette egy 2010 őszén lezárt vizsgálat anyagát, és behívatta Csizmadiát, valamint Barta Dórát. Csizmadia az Olympia bemutatója miatt nem tudott elmenni, és a vádakat is mondvacsináltnak tartja. Bartát például azzal vádolják, hogy nincs felsőfokú végzettsége a tánctagozat vezetéséhez, holott ez alól Hiller István akkori kulturális miniszter felmentést adott.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.