Nehéz eldönteni, megöli vagy éppen megmenti a mozit a Netflix

/ 2018.06.08., péntek 17:45 /

Május végén a Netflix tőzsdei értéke egy ideig  túlszárnyalta a Comcastét és a Disney-ét, így a világ legértékesebb szórakoztatóipari vállalata volt. Eközben azonban egyre több ellensége van a filmiparban. Terítéken a nagy Netflix-paradoxon.

Olykor jó filmeket is kifütyülnek a cannes-i fesztiválon. Ez történt tavaly Bong Joon-ho szatirikus kapitalizmuskritikájával, valamint egy diszfunkcionális művészcsaládot bemutató dráma-vígjátékkal is. Hiába szerepelt a versenyprogramban az Okja és a The Meyerowitz Stories, a zsűri elnöke, Pedro Almodóvar kijelentette: nem hajlandó figyelembe venni őket, a közönség pedig a vetítés elején, a produkciós cég logóját meglátva füttykoncertben tört ki.

A két film bűne az volt, hogy a Netflix készítette, és mozikban nem vetítették, csupán a 118 millió előfizetővel büszkélkedő streamingplatformon. Ezek után nem meglepő, hogy Thierry Frémaux fesztiváligazgató áprilisban megerősítette: idén már csak olyan alkotások versenyezhetnek Cannes-ban, amelyeket vetítenek a francia mozik. Válaszul Ted Sarandos, a Netflix vezérigazgatója bejelentette, hogy a cég bojkottálja a fesztivált.

Nem arról van szó, hogy a Netflix utálja a mozit. Csakhogy van egy elve, amiből nem enged: a mozis és az otthoni premiernek egy időpontba kell esnie.

Ez ellentmond a filmipar íratlan szabályának, hogy DVD-n és az interneten csak három-öt hónappal azután teszik elérhetővé a filmeket, hogy a mozikból kifutnak. Ezt az intervallumot „ablaknak” nevezik. A Netflix le akar számolni ezzel, mondván: az összeegyeztethetetlen a XXI. századi fogyasztói szokásokkal, és nem szabad diszkriminálni azokat, akik a sötét terem helyett a kanapén akarják élvezni az új filmeket. A moziknak ez nem tetszik, hiszen rontja az üzletüket. A nagy láncok nem vetítik a Netflix filmjeit, az idén négy Oscarra jelölt Mudbound egész Amerikában mindössze 17 teremben futott.

Steven Spielberg ezért nyilatkozta tavasszal, hogy ezeket a filmeket nem volna szabad figyelembe venni az Oscaron, mivel gyakorlatilag tévés alkotások. Christopher Nolan pedig „agyatlannak” nevezte a Netflix gyakorlatát, és dicsérte a vetélytárs Amazont, amiért betartja Hollywood szabályait. Ők például a tavaly két Oscar-díjjal kitüntetett A régi várost öt hónapig csak mozikban futtatták, mielőtt elérhetővé tették volna streaming-előfizetőiknek.

A Netflixszel szembeni ellenérzések vesztese lehetett a Testről és lélekről is. Miután a film nemzetközi forgalmazási jogát a szilícium-völgyi cég vásárolta meg, az Oscar-jelölésig fel sem merült, hogy mozikba kerül, s azután is csak néhány vetítést tartottak New Yorkban és Los Angelesben. Enyedi Ildikó alkotása nem is nyert. Csakhogy a jelölés hírére világszerte sok millióan nézhették meg a művet, tehát több emberhez jut így el, mint ha néhány hétig ment volna amerikai art mozikban. És nem volt választás, mivel a nemzetközi moziterjesztők, például a Sony, passzolták a filmet, a Netflix pedig korrekt ajánlatot tett érte.

Pont ez a Netflix legjobb oldala: olyan alkotások születnek meg és jutnak el a közönséghez, amelyekben a nagy stúdiók és forgalmazók nem látnak fantáziát.

A koreai rendező, Bong Jun-ho sokáig házalt az Okja ötletével, de mindig kikosarazták. Máskor elkészült független filmek nem találnak terjesztőt. A Mudboundot több mint kétórás hossza és nehéz tartalma miatt senki sem akarta forgalmazni, mielőtt a Netflix felkarolta. Miközben a mozivásznakon egyre inkább csak a szuperlátványos, de nem túl mély franchise-filmek, folytatások és remake-ek élnek meg, a cég menekülőutat kínál az eredetibb alkotóknak. Most például Martin Scorsese készít Robert de Niro és Al Pacino főszereplésével maffiafilmet.

Persze a Netflix alkotásai között is vannak silányabb művek, például a 90 millió dolláros, a tündéket és orkokat a mai Los Angelesbe képzelő Bright. A cég idén 80 saját alkotást mutat be, így óhatatlanul becsúsznak közéjük gyengék is. De ezt ellensúlyozzák a minőségi tartalmak – köztük nemcsak az egész estés filmek, de remek sorozatok is, mint a II. Erzsébet életét emelkedetten bemutató The Crown, az izgalmas ’80-as évekbeli retróhorror, a Stranger Things, vagy a remek sci-fi antológia, a Black Mirror. Nem beszélve a jó dokumentumfilmekről, például az orosz doppingbotrányt feldolgozó, idén Oscarral jutalmazott Icarusról.

A Netflixnek tehát sok jó mozgóképet köszönhetünk, de jó lenne, ha kompromisszumot kötne a moziiparral, és ezeket a nagy vásznon is láthatnánk. Nemcsak a hagyományok miatt, hanem azért is, mert a mozis forgalmazás keretében általában készül helyi szinkron vagy legalább felirat, a Netflixen viszont ma még a legtöbb tartalom csak angolul, esetleg németül érhető el.

* * *

Kedvenc Netflix-filmjeink

THE MEYEROWITZ STORIES (2017) – Dustin Hoffman élete egyik nagy alakítását nyújtja a művészetben és apaként is sikertelen szobrászként, akinek betegsége az egész családot önvizsgálatra készteti.

OKJA (2017) – Egy aranyos mutáns óriásmalac és egy dél-koreai tanyán élő kislány barátságának meséje, melybe belerondít a génmanipuláló nyugati nagyvállalat. A Snowpiercer után Bong Jun-ho újabb nagy dobása.

ANNIHILATION (2018) – Bizarr sci-fi, amelyben öt tudós, köztük a remek Natalie Portman indul egy rejtélyes mutációkat okozó titkos zóna – és saját pszichéje – mélyére. Bár mind az öten nők, nem feminista film.

MUDBOUND (2017) – Egy fehér és egy fekete bőrű katona hazatér a Mississippi mélyére a II. világháború végén – kissé didaktikus, de elgondolkodtató mű rasszizmusról és a háború traumájáról.

FIRST THEY KILLED MY FATHER (2017) – Angelina Jolie khmer nyelven forgatott, Oscarra jelölt filmre olykor giccsbe hajlik, de fontos alkotás, mert máig kevés film készült a kommunista Pol Pot-rezsim bűneiről.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.