Nagy építész távozott | Válasz.hu
valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

http://valasz.hu/kultura/a-nehezebb-ut-jobban-esik-kollar-klemencz-laszlo-irodalomrol-es-a-popzene-szinvonalarol-129224

Nagy építész távozott

/ 2018.02.13., kedd 18:00 /

Zalaváry Lajos többek között a Duna-parti Hotel Atrium-Hyatt és az Astorián álló East-West Business Center építésze volt. 95 éves korában hunyt el.

A Magyar Építőművészek Szövetsége közölte a hírt, hogy életének 95. évében elhunyt az egyik legismertebb magyar építész, Zalaváry Lajos. Nekrológjukban azt írják:

„A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Ybl- és Kossuth-díjas építész, a mai magyar építészet több nemzedékének mestere, útmutatója és példaképe volt. Az utolsó időig tökéletes szellemi frissességgel a munkának szentelte napjait. Folyamatosan alkotott immár hét évtizede, a tervei nyomán született házak közül nem is egyet fordulópontként jegyez a 20. századi magyar építészettörténet.

Zalaváry a saját építészetét nem tartotta előzmény és következmény nélküli, egyedülálló teljesítménynek. Munkásságának gyökereit Ybl Miklóstól, Lechner Ödön és Lajta Béla építészetén át egészen idősebb Janáky Istvánig - mesteréig – eredeztette.  Műveiben láthatatlan áramlatként működött az örökség – mely nem formai vagy szerkesztési elvekben érvényesül – hanem egy komplex látásmódban, amelyet a kész tervről vagy megépült házról csak az elmélyült és értő szem olvashat le.”

Az East-West Center az Astorián (1991) a rendszerváltozás emblematikus épülete.

Zalaváry épületei közül a két legismertebb, nagy léptékű budapesti alkotás a Széchenyi téren álló egykori Atrium-Hyatt (ma Sofitel) Hotel, a Duna-parti szállodasor legészakibb tagja és az Astoria látképét meghatározó saroképület, az East-West Business Center, amelyet 1991-ben adtak át, és egyfajta épített szimbóluma a rendszerváltás világának a korra jellemző anyaghasználatával, tágas átriumával, és eredetileg posztmodern stílusvilágával. (Az épületet 2008-ban modernizálták, ezért ma már nem építéskori formájában látható.)

Manapság nehéz visszaidézni, mennyire újszerűen hatott a maga idejében: ez volt az első igazi, nyugat-európai típusú irodaház a szocializmusból éppen csak kikecmergő, még mindig szürke és kelet-európai hangulatú Budapesten. Amikor átadták, jórészt Ladák és Daciák sorakoztak előtte a piros lámpánál, a nagy üveg-műkő tömb azonban úgy nézett ki, mintha Bécsből csöppent volna a város közepébe, és elmenni alatta éppen olyan izgalmas volt, mint beülni sajtburgerezni a Régiposta utcai McDonald's-ba.

Az életmű azonban ennél sokkal több és változatosabb, az 1950-es évektől egészen az ezredfordulóig tart, és megjelenik benne a 20. század második felének összes stílusirányzata. Annak, akit mélyebben érdekel, két cikket ajánlunk olvasgatásra:

  • Götz Eszter a Magyar Művészeti Akadémia honlapján elemezte Zalaváry munkásságát (az építész számos egyéb tisztsége mellett akadémiai tag is volt)
  • Haba Péter 2008-ban, Zalaváry 85. születésnapján írt ismertőt róla

Zalaváry Lajos legismertebb épületei egy olyan korszakban születettek, ami időben még meglehetősen közel esik hozzánk, és - legyünk őszinték - nem is túlzottan közkedveltek – a 20. század utolsó három évtizedét kevesen tartják az építőművészet nagy korszakának.

A Jászberényi termálfürdő (1958) a magyar organikus építészet előhírnöke volt.

Korai időszakának alkotásai szívet melengetőbbek, különösen az 1958-ban átadott jászberényi termálfürdő, amely a medenceterek búboskemencére vagy cserépedényre emlékeztető formájával, „folklorista” modernizmusával nemcsak egyedülálló tehetségről tanúskodik, hanem talán a legkorábbi előzménye annak a merészen új stílusnak, amivel – jó tizenöt évvel később – Makovecz Imre színre lépett, és amit magyar organikus építészetnek nevezünk. Zalaváry kétségtelenül nem ebben az irányban haladt tovább, mégis ezt a remek – műemléki védelemre is érdemes, korszakalkotó – épületét ajánljuk az olvasóink figyelmébe.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.