Milos Forman halálára

/ 2018.04.16., hétfő 15:15 /
Milos Forman halálára

86 éves korában az Egyesült Államok Connecticutban pénteken elhunyt Milos Forman, a cseh új hullám alapítója, az egyik legsikeresebb amerikai rendező. Attól a művésztől búcsúzik a világ, aki több évtizeden át egyszerre hódította meg a szakmát, a kritikusokat és a közönséget olyan alkotásokkal, mint a Száll a kakukk fészkére, a Hair, a Ragtime, az Amadeus, a Larry Flynt, a provokátor vagy az Ember a holdon. 

A rendező egyik nagy titka a színészek kiválasztása volt. Neves sztárok versengtek, hogy filmjeibe bekerülhessenek. Jack Nicholson McMurphyje, Louise Fletcher főnővére, F. Murray Abraham Salierije, Woody Harrelson Larry Flyntje a filmtörténet kiemelkedő alakításai közé tartozik.

Formant egy kérdéskör érdekelte igazán: az egyén szabadsága, lehetőségei, korlátai a diktatúrában vagy a szabadnak mondott Amerikában.

Az akkor már neves rendezőként számon tartott Formant 1968-ban Párizsban érte a hír, hogy a szovjet csapatok megszállták a cseh fővárost, és véget vetettek a prágai tavasznak. A rendező az Egyesült Államokba emigrált. 

Korai cseh filmjei, az életrajzi ihletésű Fekete Péter (1964 – a locarnói fesztivál nagydíja), a keserédes Egy szöszi szerelmei (1965) vagy az ironikus Tűz van, babám! (1967) a mindennapok világát, egyszerű embereket, fiatalok útkereséseit, a nemzedékek közötti szakadékot állította középpontba frissességgel, bájjal, csendes iróniával.

Forman első amerikai sikere, a Száll a kakukk fészkére (1975) rögtön öt Oscar-díjat hozott. Az elnyomó hatalom metaforájaként értelmezett elmegyógyintézet a színhelye az önmagáért és betegtársaiért harcoló McMurphy (Jack Nicholson) küzdelmének.

Egy évtizeddel a Broadway nagysikerű bemutatója után, 1979-ben vitte filmre a vietnami háború ellen tiltakozó hippimusicalt, a Hairt. Az aktuális politikai üzenet helyett Forman olyan fiatalokat vonultatott fel, akik a maguk útját akarták járni.

A 20. század elején játszódó Ragtime (1981) az átalakuló Amerika középosztályának széles tablóját rajzolta meg, középpontba állítva a büszke fekete zenészt, Coalhouse Walkert, akinek a szembeszegülés vagy a megaláztatás között kell választania.

Milos Forman 2004-ben a Giraldillóval, a sevillai filmfesztivál életműdíjával

Fotó: Europress/AFP/Cristina Quicler

Nemzedéki ellentét és a középszer halálos féltékenysége a zseni iránt volt a fő motívuma az Amadeusnak (1984). A néző megcsodálhatta a pazar salzburgi, bécsi, prágai felvételeket, élvezhette Mozart halhatatlan és Salieri halandó muzsikáját. A film nyolc Oscar-díjat nyert. A musicalkirály, Andrew Lloyd Webber most megjelent memoárjában azt írja, hogy Forman komolyan felkérte őt Mozart szerepére, mert tehetségesnek, önteltnek, kezelhetetlennek tartotta. Webber úgy bújt ki az ajánlat alól, hogy azt kérte, Mozart mellett az ő zenéje is szerepeljen a filmben. A lehetetlen kívánság hallatán Forman megbizonyosodott, hogy Webber nem akar szerepelni a filmben.  

Milos Forman a szólás- és sajtószabadságot a legalapvetőbb emberi jognak tekintette. Ennek szentelte lehető legbizarrabb filmjét, a Larry Flynt, a provokátor-t (1996). A Hustler magazin tulajdonosának, a pornókirály Larry Flyntnek a harca az alkotmányban rögzített jogaiért alkalmat adott arra is, hogy az amerikai életformát, jogrendszert kifigurázza.

Még egyszer visszatért a kifejezés szabadságára, korlátaira, amikor a provokáló, szélsőséges amerikai humorista, Andy Kaufman történetét dolgozta fel az Ember a holdon (1999) című filmjében.

Forman semmit sem bízott a véletlenre, forgatókönyveit olyan, már bevált, sikeres regényekből és drámákból adaptálta, mint Ken Kesey Száll a kakukk fészkére, Doctorow Ragtime, Laclos Veszedelmes viszonyok (Valmont, 1989) vagy Peter Shaffer Amadeus című alkotásai.

Egyik utolsó munkája lett volna Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényének filmre vitele. Elkészült a forgatókönyv, megvolt a szereposztás is. Konrádot Sean Connery, Henriket Klaus Maria Brandauer, Krisztinát Winona Ryder játszotta volna. Sean Connery később kilépett a produkcióból, így Forman is elállt a forgatástól.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.