Magyar menekülteket fogadtak be

/ 2017.10.06., péntek 17:30 /

Kanada jelentős számú magyar menekültet fogadott be 1956-ban. Érdi Tamás és az Anima Musicae Kamarazenekar koncertje a tengeren túli ország előtt tiszteleg.

Az Anima Musicae Kamarazenekar

Fotó: Favics Péter

A 150 éves Kanada történelme 1956-ban szorosan összekapcsolódott Magyarországéval: a tengerentúli állam a népességszámához viszonyítva a legtöbb magyar menekültet fogadta be a szovjet megszállás után. A magyarok hozzájárultak Kanada társadalmi sokszínűségéhez, gazdasági és tudományos fejlődéséhez, s zenei életében is meghatározó szerepet játszottak akkor és azóta is.

Érdi Tamás (zongora) és az Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László) Az Óperenciás-tengeren innen és túl – Kanada 150 címmel november 4-én ad koncertet a Zeneakadémián, amely az évforduló mellett e különleges kapcsolat előtt is tiszteleg. Az „Óperenciás-tenger” túlpartjáról két kanadai szerző művét ismerheti meg a magyar közönség, képzeletben bejárva Kanada zenei fejlődésének útját a kezdetektől napjainkig.

Érdi Tamás zongoraművész

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Joseph Quesnel Colas et Colinette című vígoperája a kanadai zeneirodalom legrégebbi ismert zenekari műve. A XVIII. századi zeneszerző színpadi darabjának hangzásvilága bécsi klasszikus kortársai közül leginkább Haydn stílusához áll közel. A nyugati parton élő zeneszerző, Christopher Butterfield művén keresztül pedig a kortárs kanadai komolyzenéből kap ízelítőt a közönség.

Az „Óperenciás-tenger” innenső partjának zeneirodalmát az estén Ludwig van Beethoven nyitánya és zongoraversenye mellett a szintén évfordulós Kodály Zoltán Galántai táncok című műve képviseli. A zenekari szvitben az 1800 táján elhíresült, és a Kodály gyermekkorában Mihók prímás által vezetett „galántai banda” dallam- és tánchagyománya elevenedik fel. Érdi Tamás és az Anima Musicae Kamarazenekar közös koncertje kiváló alkalom a két évforduló apropóján Magyarország és Kanada közös gyökereinek feltérképezéséhez.

További információk itt

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Ingyen ház az államtól nászajándékba?

Hatvanhat százalékra nőtt az esélye annak, hogy egy nőt 50 éves kora előtt feleségül vegyenek. De miért lettünk a furcsa párok országa? Megfejtésünk szerint azért, mert az állam házat ad nászajándékba.

Rockenbauer Zoltán nem bírálja Nyáry Krisztiánt, sőt…

Nem szűnik az érdeklődés Ady özvegye iránt: Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét alig várták a boltok, mert tudják, hogy mindet elkapkodják. A művészettörténész szerzővel világjáró édesapjáról is beszélgettünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Tényleg iszlám lesz Európa? – végre itt a válasz

Néhány évtizeden belül muszlim többségűvé válhat Európa, jósolják sokan, míg mások ezt puszta riogatásnak, az iszlamofóbia megnyilvánulásának tartják. Egy rangos amerikai kutatóintézet viszont megmérte, mekkorára növekedhet az európai iszlám népesség a század közepére. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ahol hős a baltás gyilkos – a Heti Válasz titkos tudósítója Azerbajdzsánból

Európában legfeljebb egy német menekülttáborban lehet ilyen kis területen ennyi különböző nemzetiséget találni, mint a Kaukázusban. Ami egyrészt lenyűgöző sokszínűség, másrészt végtelen lehetőség egymás utálatára. A világon kevesen művelik ezt olyan magas szinten, mint az azeriek és az örmények. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ezért kellett mennie a legnépszerűbb lengyel politikusnak

Többen kedvelték, mint pártját és kormányát, mégis leváltották: Beata Szydłónak két év adatott Lengyelország élén. Utódja egy egykori bankár az elitellenes Jog és Igazságosság (PiS) elnökének kívánságára. Miért vállalt kockázatot Jarosław Kaczyński Mateusz Morawiecki felemelésével? A csütörtöki Heti Válaszból minden kiderül.

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.