Magyar fesztivál Európa legjobbjai között!

/ 2017.08.11., péntek 14:38 /

Idén a hímzés lesz a Mesterségek Ünnepe fő témája augusztus 17. és 20. között a Budai Várban. A legnagyobb nemzetközi kézműves fesztiválunk díszvendége ezúttal Mongólia. A reformáció 500. évfordulójáról nagyszabású országos kiállítással emlékeznek meg.

Harmincegyedik alkalommal változik a Budavári Palota a hagyományőrző kézművesség legkiválóbb képviselőinek találkozóhelyévé augusztus 17. és 20. között A Mesterségek Ünnepe tízezreket vonzó családi fesztivál, ahol kicsik és nagyok ismerkedhetnek a népi tárgykultúrával, kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit.

A rendezvény főszereplői a hazai és határon túli magyar kézműves mesterek, akik sok évszázados tudást és értéket hordozó kézműves szakmák éltetői és továbbadói. Mellettük a fesztivál évek óta vendégül lát külföldieket is: idén hét ország képviselteti magát. A díszvendég Mongólia mellett jelen lesznek jakut-földi, szahalin-szigeteki, üzbég, kínai, tadzsik, kirgiz, türkmén, kazahsztáni és algériai kézművesek is. Megtudhatjuk, kik azok a szahák, megismerkedhetünk az egyik leghíresebb jakut mamut csont-faragóval, találkozhatunk üzbég szőnyegszövővel, mongol íjkészítővel, türkmén selyemfestővel és betekintést nyerhetünk abba is, hogyan készítenek halbőrből táskát, pénztárcát, szemüvegtokot a Szahalin-szigetekről érkező nyivh, orok és ainu mesterek.

A rendezvény idei kiemelt témája a hímzés, a magyar népi díszítőművészet egyik leggazdagabb, viszonylag kis területen belül is rendkívül sokrétű, legváltozatosabb ága. A Mesterségek Ünnepe hímző műhelyeiben tájegységenként mutatják be azt a sokszínűséget, amit a népi és úri hímzésben alapanyag, motívumkincs és öltéstechnika tekintetében tapasztalhatunk. Hímzésekkel az átlagnál ünnepélyesebb darabokat látták el, ezért nagy szerepe volt a népviselet különböző darabjain, a párnavégeken, kendőkön, takarókon, abroszokon, de hímezték az egyházi szertartások kellékeit is.

Fotó: MTI/Földi Imre

A reformáció 500. évfordulója alkalmából kitüntetett figyelmet kapnak a protestáns egyházak hagyományai. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Reformáció Emlékbizottság a jubileumhoz kapcsolódva pályázatot hirdetett az egyházi szertartások kellékeinek megújítására. A beérkezett pályamunkák legjobbjaiból országos kiállítás nyílik augusztus 17-én a Mesterségek Ünnepén a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus termében. A reformáció szellemi és kulturális örökségéhez kapcsolódóan emlékoszlopot faragnak, valamint 25 fejfát állítanak ki szabadtéren Fa sírfejek, fejfák címmel. 

Az idei fesztivál egyik különleges programpontja a IV. Nemzetközi Kovácstalálkozó, amelynek fő témája az a különleges és több száz éven keresztül megfejthetetlen tűzi hegesztéses eljárás, amellyel a Notre Dame kapujának vasalatait készítették. Tíz országból – többek között Oroszországból, Norvégiából, Szlovéniából, Erdélyből és Pakisztánból – érkeznek szakemberek a konferenciára.

Mindezek mellett az érdeklődőket idén is egész napos programokkal, táncelőadásokkal, gyermekjátszókkal, koncertekkel is várják, lesz néptánc többek között Baskíriából, Grúziából, Hondurasból, Lajkó Félix mellett fellép a Szent Efrém Férfikar és Szokolai Dongó Balázs, Csizmadia Anna és zenekara, a Tükrös Együttes, a Buda Folk Band, a Hungarian Folk Embassy, Zsikó Zoltán és zenekara, a Bara Zenekar, a M.É.Z. együttes, Csoóri Sándor és fiai, a Romengó és még sokan mások.

A Mesterségek Ünnepe az Európai Fesztivál Szövetségtől idén megkapta a Minősített Európai Fesztivál címet, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé.

A fesztivál hírei folyamatosan frissülnek itt és itt. Jegyek elővételben a Ticketportálnál válthatók. 

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Fidesz-csapda a Jobbiknak – ezt benézte az Állami Számvevőszék?

Az Állami Számvevőszék 662 millió forintos büntetés kivetésével a választások előtt a Jobbik ellehetetlenülésével fenyegető lépést tett. A politikai szándék világos, a jogi megalapozottság viszont gyenge lábakon áll. Részletes háttér a csütörtöki Heti válaszban.

Ez volt Donald Trump ösztönös felismerése Jeruzsálem ügyében

Izraelnek és a keresztény jobboldalnak tett rövidlátó gesztus vagy Donald Trump politikai tehetségének megnyilvánulása, hogy az amerikai elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el? Az elnök élesebben látja a lényeget, mint kritikusai, de ettől még kockázatosat húzott. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Dehogy vonulnak ki az oroszok Szíriából!

Putyin ezt egyszer már eljátszotta, de akkor is világos volt, hogy Oroszország marad Szíriában. Most pedig évtizedekre biztossá vált, hogy nem mennek onnan sehová.