Itt a válasz: miért isznak a szerzetesek sört?

/ 2017.08.11., péntek 16:00 /

Aki még nem kóstolta a Szent Mauríciusz kiváló kézműves söreit, az pótolhatja ezt a hiányosságot augusztus 19-20-án, Pannonhalmán, a Kolostori Termékek Vásárán.

A történet Itáliában kezdődött Szent Benedekkel, aki a Regulájában többször is említi a bort, de a sört egyszer sem. Ennek egyszerű oka van: a melegebb, mediterrán vidékeken nem főztek sört. Az Alpoktól északra azonban hamar megjelent, amiről egy legenda is szól, melyet Baán Izsák bencés szerzetes, a bakonybéli Szent Mauríciusz monostor gazdasági vezetője mesél el.

A történet szerint amikor először főztek a szerzetesek jól sikerült sört, küldtek belőle néhány hordót a pápának. Egyrészt ajándékba, másrészt, hogy engedélyezze a nedű fogyasztását a böjt idején is a jámboroknak. A sör, mialatt átdöcögött az Alpokon és eljutott Rómáig, megbuggyant háromszor, és úgy került a vatikáni asztalra. A Szentatya, miután megkóstolta, nemhogy engedélyezte, hanem egyenesen kötelezővé tette a fogyasztását, hiszen annyira rossz íze volt, hogy annak ivása – a romlott sört bekortyoló egyházfő szerint – egyenesen önsanyargatásnak számít, s mint ilyen, a böjtben üdvözlendő tevékenység. A szerzetesek felbuzdultak a jó híren, és ezzel indult el az apátsági sörök máig tartó karrierje – eddig a legenda, mondja Baán Izsák.

A valóság persze ennél prózaibb. A mértékletes alkoholfogyasztás megjelenése egyszerű egészségügyi okra is visszavezethető, hiszen általában szennyezettek voltak az ivóvizek. Mit ittak hát a szerzetesek? Gyönge, könnyű borokat, északabbra pedig söröket. Az évszázados gyakorlat során kristályosították ki a sörfőzés csínját-bínját, amelynek eredményeként kiváló minőségű vízből és alapanyagokból, jó technikával remek söröket főznek.

Szent László király összeíró levele 1086-ból már megemlít egy „komlózó” névre hallgató birtoktestet, amely a bakonybéli apátsághoz tartozott – ez a komló szó legkorábbi magyar nyelvemléke és dokumentuma. A Bakonyban hamar kialakult a sörfőzés kultúrája, amit a török uralom tört derékba és söpört el. Bakonybélben a rendszerváltásig kellett várni arra, hogy a bencéseknek ismét legyen saját sörük.

Aki még nem kóstolta a Szent Mauríciusz kiváló kézműves söreit, az könnyedén pótolhatja ezt a hiányosságot, augusztus 19-20-án ugyanis immár hagyományosan megrendezik a Pannonhalmi Főapátságban a Gyógynövényhét keretében a Kolostori Termékek Vásárát, ahol Izsák atya személyesen csapol Mauritiust, Vitalist, Innocenset és egy negyedik, vörös ale-t, amelynek neve ugyan még nincs, de az íze… magáért beszél. Mindemellett lesz Szalóki Ági- és orgonakoncert, gyógynövény- és kenyéráldás, Intelmek és gyerekprogramok.

További információk itt

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Technológia és józan paraszti ész

A Kaspersky Lab soha egyetlen kormányt sem segített kiberhírszerzésben, a vállalat az orosz-amerikai geopolitikai csaták vétlen áldozata – állítja Dragan Martinovic, a gyanúba kevert cég délkelet-európai régiós vezetője. Interjúnk a friss Heti Válaszban.