Cseh Tamás élő öröksége

/ 2016.07.01., péntek 09:30 /

Jó kezekben van Cseh Tamás öröksége – erről győződhettek meg azok, akik részt vettek a Cseh Tamás Archívum múlt szombati nyílt napján. Kalap, köpeny, koncert.

A Cseh Tamás Archívum Úri utcai termei időről-időre megnyílnak a látogatók előtt, akik nem csupán a megőrzött tárgyakkal, dokumentumokkal, hanganyagokkal találkozhatnak, de megtapasztalhatják azt a szeretetteljes gondoskodást is, amellyel az archívum munkatársai a hagyatékot kezelik.

A Cseh Tamás Archívum közel másfél évtizede működik. A gyűjtemény gondozását még Cseh Tamás kezdte meg Hanák Gábor történésszel, az archívum jelenlegi igazgatójával, amikor a Századunk című sorozatot készítették. A munka digitalizálással indult, a koncertekről ugyanis számos érdekes kép- és hanganyag maradt fenn. A mai napig fantasztikus rejtőzködő felvételek kerülnek elő, közönségszervezőktől, vidéki kultúrházakból. A hagyaték feldolgozása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával indult az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a Magyar Nemzeti levéltár önálló részlegeként, amelynek további működtetése 2015. december 1-vel a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez (MANK) került.

A cél az, hogy az archívum anyagai korszerű, interdiszciplináris gyűjteményként legyenek elérhetők a nyilvánosság számára. Ennek érdekében időről-időre nyílt napokat szerveznek, ahol az érdeklődők megnézhetik az archívum gondozásában lévő kincseket, Cseh Tamás íróasztalát és személyes tárgyait, fényképeit, a gitárját, bakonyi indiánsátrát, a kalapot és a köpenyt, amelyben a Tarpay grófnét énekelte Maár Gyula Déryné hol van? című filmjében, az alkotótársak pedig koncerten idézik fel a korszakot, a közös munkát.

A múlt szombati nyílt nap alkalmával Másik János, a Levél nővéremnek-lemezek szerzőtársa, valamint Takano Kaori, Szőke Szabolcs és Szalai Péter  muzsikált, ám előtte még egy filmet is megtekinthettek az érdeklődők ismert és korábban még soha nem látott Cseh Tamás-felvételekkel, koncertetekkel, Jancsó-filmrészletekkel, önálló estekkel, illetve az alkotás folyamatát megörökítő hanganyagokkal. (Cseh Tamás az utókor szerencséjére nem ismerte a kottát, ezért mindent felvett.)

Különösen érdekes volt egy beszélgetés 2008-ból, amit az Ördögkatlan Fesztiválon folytatott Háy Jánossal és Bérczes Lászlóval, és ahol azt fejtegette, hogy a nemzedékét miért nem lehet nagy generációnak nevezni, illetve az a néhány mondat, amit Jancsó Miklós és Törőcsik Mari mondott. Törőcsik az elragadtatottság és a szeretet hangján szólt róla, Jancsó pedig elmesélte, hogy a kedvéért mindig eljátszotta a Lee van Cleef című nótát: „Hátat a falnak és megdögleni! Lee van Cleef tudta ezt remekül…”

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.