„A színész nem a pártoknak, hanem mindenkinek játszik”

/ 2017.06.15., csütörtök 20:00 /

A 2017-es Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége Halász Judit. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Prima Primissima közönségdíjas, háromszoros Fonogram-díjas színésznőt Pécsett úton-útfélen megállítják, gratulálnak neki, van, hogy spontán jókívánságokat kap egy kávézó teraszán ülve. A POSZT-ról, a színház feladatáról és színházban zajló politikáról is beszéltünk vele Pécsett.

 

Díszvendégként rendkívül bájos videóban invitálta a nézőket a színházi találkozóra, tényleg ennyire szereti Pécset és a fesztivált?

Igen, mert egyrészt Pécs egy gyönyörű város, másrészt itt kezdtem. Itt játszottam az első szerepemet a diploma után. A Posztot pedig azért lehet szeretni, mert itt valóban mindenhonnan, mindenféle előadást láthat az ember. Igaz, hogy minden évben két ember ízlése szerint válogatott színdarabokat nézhetünk meg, de a POSZT-on látható előadások mégiscsak tükröznek valamit abból, ami az országban történik, mármint a színházakban. Nekünk, színészeknek pedig azért jó, mert találkozhatunk egymással, megnézhetünk olyan kollégákat, akikkel sokszor évekig nem találkozunk. Azért vagyok lelkes, hogy kialakult egy ilyen országos színházi fesztivál, mert ez valami nagyon jó és érdekes tud lenni.

Mit látott most a POSZT-on?

Sajnos nem tudtam végig itt lenni, mert játszottam közben Budapesten, de láttam a Jadviga párnáját, a Nórát, a III. Richárdot, valamint a Mesél a bécsi erdőt, és még meg fogom nézni az utolsó két előadást is holnap. A Nórában lenyűgözött Ónodi Eszter játéka, és az egész fiatal alkotócsapat. Dolgoztam már velük a Vígszínházban, ahol az Asszony a fronton című előadást csináltuk együtt. Kedvelem a munkamódszerüket, a hozzáállásukat. A Mesél a bécsi erdő is nagyon megfogott tegnap. Az előadás díszlete úgy nézett ki, mintha kevés pénzből csináltak volna valamit, de nekem mindez azt igazolta, hogy sokszor nem kíván a színház többet – bár néha igen –, és jó látni olyan díszleteket, amelyek magukért beszélnek – de bevallom, én az ilyen egy szál zongorás díszletet szeretem jobban. Azt szeretem, ha nem a díszlet beszél, hanem a színész, és együtt alkotják azokat a gondolatokat, amelyeket el akarnak juttatni a nézőkhöz.

Több évtizede játszik, így rálátása van, hogy miben más a mostani színházi élet. Mik a legnagyobb különbségek?

Erre a kérdésre egy példával válaszolnék. Több nemzetközi fesztiválon jártam és egyszer láttam egy Goldoni előadást a Teatro Piccolo társulatától, ami egy fantasztikus élmény volt. Aztán eltelt húsz év és ugyanez az előadás eljött Budapestre, én pedig mindenkinek ajánlottam. Majd én is újranéztem, és hatalmas csalódás volt, mert eltelt húsz év, megváltozott a világ, a színház és mi is mindannyian. A színház a mindennapokat tükrözi. Hiába játszunk több száz éves szerzőktől, valahogy mégis a mai létünket mutatjuk meg. Ha ügyesek vagyunk, akkor a mai problémákat is, és ehhez nem kell feltétlenül mai ruhába és díszletbe játszani.

Halász Judit a POSZT-on

Halász Judit a POSZT-on

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Milyen lenne ön szerint egy ideális színházi találkozó?

Nincs ilyen, mert a mindenkor válogatóknak, a kiválasztott két embernek a választása lutri. Ha a színházak vezetői választanának, az is elfogultságot mutatna, ezek szubjektív ítéletek, melyekkel számolni kell. Az, hogy ki milyen színházat vagy színészt szeret, az is szubjektív. A lényeg az, hogy melyik előadás képes úgy hatni, ahogy azt az alkotók szeretnék, és minél több nézőnél érik el ezt a hatást, annál jobb az előadás.

Úgy nyilatkozott nemrég egy interjúban, hogy nem szereti a megosztottságot. Mennyire lehet kívül maradni színészként a vitákból, akár a politikából?

A megosztottság a POSZT kapcsán ütötte meg a fülemet, mert ugye van két magyar színházi társulás, és bennem már az is kérdés: miért van ez így, hiszen mindannyian ugyanazt akarjuk, mindannyiunknak ugyanaz a célunk a szakmában. Akkor is megütötte a fülemet a politika, amikor a Vígszínházban próbált egy nagyszerű alternatív társulat rendezője, és láthatóan nehezen koncentrált a munkára, mert megtudta, hogy az ő alternatív társulata nem kap pénzt a következő évben, és fel kell oszlatnia a csapatát. Ezek az ügyek megérintenek minket, színészeket. Azonban azt is biztos, hogy nem vállalnék soha politikai szerepet. Nem politizálok a színházban, a színpadon mindenkinek játszom. A színész nem a pártoknak, hanem mindenkinek játszik. Úgy gondolom Magyarországon sajnos túlságosan ránk vetette magát a politika. A színházban nem kellene ezzel foglalkozni, persze az előadásoknak kell reagálnia a világra, a társadalomra, de nem szabad, hogy a politika fontosabb legyen, mint a saját elképzelésünk, a mondanivalónk és a saját szakmánk.

A Vígszínházban nagy fiatalítás folyt az elmúlt időszakban. Sok fiatal jött és sok fiatal elment. Milyen a kapcsolata az új tagokkal?

Van, akivel nagyszerűen megtaláltuk a hangot, és van olyan, akivel köszönőviszonyban sem vagyok, egyszerűen csak azért, mert nem köszön. Akikkel dolgoztam már együtt, mindenkivel megértettük egymást. Nagyon helyesek, nyitottak. Viszont most a POSZT-on feltűnt, hogy nagyon sok fiatal kolléga nem tud beszélni, remek tehetségek, csak nem értem őket. Nálunk a Vígben muszáj volt megtanulni beszélni, mert egy hatalmas teret kell bejátszani, így a kollégáimat, ha csendben beszélnek, akkor is érteni lehet. Itt pedig sokszor volt, hogy egy fiatal kolléga ordított, és még úgy sem értettem, mit mond. 

Nem csak a színházban, de filmek tucatjaiban szerette meg önt egy ország. Fogjuk még valaha filmben látni?

Egyelőre nem tervezem, és azt sem tudom, hogy gondolkodnak-e még bennem a rendezők, de egy jó szerephez egy jó filmben mindenképpen lenne kedvem, de hogy lesz-e ilyen, az a jövő titka.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.