Kult-túra

Heti ajánló – 2018.05.17.

/ 2018.05.16., szerda 17:29 /

Hol terem a terrorista?

O. Á.

A 85 éves Kulcsár István, egykori külpolitikai újságíró tavaly remek krimiparódiát írt, idén pedig egy kissé túlbonyolított, ám rendkívül aktuális témájú rémregényt. A történet szerint az Iszlám Állam tagjait már nem kell várni, itt vannak, és elkövetik az évszázad legvéresebb terrorakcióját Budapesten: augusztus 20-án a tűzijátékot csodáló tömegbe hajtanak kamionnal. És nem érik be ennyivel. Annyit elárulunk, hogy a két dzsihadistát Magyarországon képezték ki.

Kulcsár István: Dzsihád a Duna-parton
Atlantic Press Kiadó, 2018. Ára: 2990 Ft
***


Életünk formálói

S. N.

A filmetűdök, dokumentum- és játékfilmek mellett idén a diákfilmesek művei is versengenek a Savaria Filmszemlén, melyet szakmai konferencia kísér A mozgókép mint nemzetet, települést, közösséget és személyiséget formáló eszköz címmel. A Magyar Művészeti Akadémia részéről Buglya Sándor, az MMA Fotó- és Filmművészeti Tagozatának vezetője tart előadást, a zsűri munkájában András Ferenc filmrendező, az MMA tagja is részt vesz.

V. Savaria Filmszemle
Szombathely, május 23–25.


„Válaszúti hegy aljában”

Lukácsy György

Vannak filmek, amelyeket egyszerűen meg kell nézni. A februárban elhunyt Kossuth-nagydíjas, Corvin-lánccal kitüntetett erdélyi néprajzos-legenda kétrészes portréja ilyen. Merthogy Kallós Zoltán XX. századi útja olyan csendes hőseposz, amelyet illik ismerni. Csak hogy tudjunk egymásról.

Kallós Zoltán története éppen olyan, mint egy mese: igaz. Egy mezőségi református kisfiú egyszer csak megelégeli, hogy ha felmerül a magyar népművészet dolga, kevés szó esik az ő tájékukon született dalokról, rendre csak a székelyföldi vagy kalotaszegi kultúrkincseinkkel büszkélkednek a néprajzosok. El is indul az igazáért. A néző pedig végigjár az idős Kallóssal néhány gyűjtési helyet, mint a mezőségi Visa, hallhatunk a Balladák könyve keletkezéséről, megszólal több egykori munkatárs, köztük Tímár Viktor, a népművészet mestere, felvillan Kallós táncházmozgalomban vállalt szerepe, csángók nyilatkoznak róla mint megmaradásuk egyik zálogáról, megismerjük a tudós szülőhelyén létrehozott Kallós Zoltán Alapítványt, vagyis a válaszúti oktatási központot, szórványkollégiumot, múzeumot, tangazdaságot. Persze, mire Kallós Zoltán idáig eljutott, „sokszor volt bézárva”, merthogy a ceausescui diktatúra gátolta ez efféle kisebbségi kezdeményezéseket. Ő viszont sosem volt az a meghátrálós személyiség.

Egy filmet mindig megemel, ha nem pusztán archív felvételekkel, hanem szituációkkal teszi élővé az emlékezést. A dokumentumfilm alkotóinak megadatott, hogy elkísérjék Kallóst életének egy-két fontos helyszínére. De mindenhová már nem térhettek vissza vele, mert ahhoz „rövid lesz az idő”.

Válaszút vándora – Kallós Zoltán öröksége 1-2.
Rendezte: Hollós Zoltán Duna Tv, május 19., 14 óra és május 20., 13 óra 25
**** és fél


Tánc hajnalig

S. N.

A Fonó 2010 óta rendezi meg a folk fővárosi ünnepét, melynek a budai zeneház mellett idén is a Várkert Bazár ad otthont: a panoráma miatt kevés jobb szabadtéri koncerthelyszín akad Budapesten. A teraszra idén is válogatott borászatok települnek, a folkkocsmában táncházi zenekarok muzsikálnak hajnalig. Lesz kalotaszegi zene, a magyarok közül fellép a Góbé zenekar Porteleki Lászlóval, a Dresch Double Quartet Borbély Mihállyal, Volosi & Lajkó Félix, a nyárádszeredai, a szentendrei és a Fonó Kamara Táncegyüttes. A gyerekeket Szalóki Ági, az Újbudai Babszem Táncegyüttes, a BaHorKa és a Gatyamadzag zenekar szórakoztatja.

Budapest Folk Fest Fonó Budai Zeneház, Várkert Bazár, május 23–27.


Túl sokarcú istennő

Zsuppán András

Mahádéví a hindu vallás ősi anyaistensége, az összes többi istennő az ő különféle aspektusait jeleníti meg. Csak meglehetősen sokan vannak, és Laksmi, Szíta, Rádha, Szarasztvati és Párvati a legtöbbünk számára nem több puszta névnél. Egyszerre kellene velük megismerkedni a kiállításon, s ez szinte lehetetlen. A cím azt ígéri, hogy a női szerepekről is szó lesz, de a vallástörténeti vonulat hangsúlyosabb. A múzeum gazdag anyaggal rendelkezik istennőszobrocskákból, faragványokból és kegytárgyakból. Mellettük modern darabok – 1980-as évekbeli festett nyomatok, képregények, filmposzterek, Abhisék Szingh kortárs (férfi) művész túlburjánzó festményei – jelzik, hogy a vallási hagyomány továbbra is eleven, magába szívja a modern világ hatásait, és sokszor tömény giccsé alakítja – de az indiai istennők legalább nem tiszteletre méltó halottak, mint holtfehér görög–római társnőik. Anyák, csábító szépségek, hűséges feleségek, akárcsak az őket tisztelő földi asszonyok, és a sor végén nem a megtört öregasszony áll, hanem a tomboló amazon és a fekete arcú Káli, a pusztító. Így egy ősi bölcsességgel gazdagabban távozhatunk: az indiai nőket a jelek szerint nem tanácsos feldühíteni.

Isten | Nő – A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 2019. január 6-ig
***


Arany és a mobiltelefonok

Kézdi Beáta

„Félnek attól, hogy ma nem szabad úgy érteni, ahogy értenék” – visszhangzik tucatszor Latinovits Zoltántól a mondat, miközben elfoglaljuk a helyünket. Már az előadás előtt bevonnak a zajos fergetegbe; olyan, mintha iskolában lennénk, aktivizálásunk pedig később sem marad el a fiatalos lendülettel és lenyűgöző ötletekkel elő- adott produkcióban. A sokszor viccesen hangsúlyozott „ifjúsági előadás” láttán – az idősebb testvértől örökölt, álbajszokkal és rockzenekarok neveivel kipreparált irodalomkönyvek és hasonló középiskolai életképek segítségével – a régen volt diákok és a mostaniak is megtalálják a kapcsolódási pontokat. Arany János élete korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján 13 képben elevenedik meg báb- és árnyjátékok, állóképek, táncok, dalok segítségével. A hegedűkkel szimbolizált ’48-as forradalom vagy Arany lányának haláltánca gyönyörű színpadi kép, a közönséggel bekapcsoltatott mobiltelefonok világító fénye láttán pedig nem lehet nem aktualitásokra gondolni. Ahogy hangsúlyozzák is: „Azért a víz az úr!” Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében újfent minden színész kiváló lehetőséget kap, és az összjáték is parádés. Csak azt kívánjuk, készüljön minél több magyar költőről ilyen előadás, mert így élmény tanulni róluk és általuk.

Vecsei H. Miklós: Kinek az ég alatt már senkije sincsen – Pesti Színház
Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
*****


Mindent a póthajért

V. N. V.

Terike (55) és Irén (67) semmiben sem hasonlítanak, de együtt vágnak bele, hogy Terike leghőbb vágyát teljesítsék: hajhosszabbítást, lehetőleg ingyen. Ezt egyetlen módon érzik kivitelezhetőnek: ha magukat NAV-ellenőrnek álcázva próbálnak póthajhoz jutni egy belvárosi fodrászatban. A két éve valóban megtörtént esetből szórakoztató színházi „road movie” született: miközben végigszáguldunk a hősnőkkel Budapesten, megpróbáljuk megérteni, mi vezetett ehhez a totálisan abszurd bűncselekményhez. A Száger Zsuzsanna–Urbanovits Krisztina párosból álló társulat előadásai női témákat állítanak fókuszba, immár tíz éve. A metszően ironikus helyzetek most főként a magányról és a kiszolgáltatottságról szólnak.

Terike&Irén – KV Társulat, Mozsár Műhely
Rendező: Markó Róbert
****

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.