Kult-túra

Heti ajánló – 2018.01.25.

/ 2018.01.24., szerda 18:15 /

Erdély mindenese

L. Gy.

Az építész talán legjellemzőbb alkotása az otthona. Itt hivatkozhat legkevésbé kényszerű kompromisszumokra vagy váratlan anyagi kiadásokra. Kós Károly sztánai Varjúvára nemcsak az építészről beszél, de a gyökerekről is, amelyek Kalotaszeghez kötötték; a „szeretetem köveiből épült” nyaralóhely az érett művészt mutatja. Sas Péter Kós-monográfiájából megismerhetjük az elismert építészt, a könyvillusztrátort, a grafikust, a művészetelmélet-írót, a folyóirat-szerkesztőt, a sikertelen politikust, és a beérkezett aggastyánt is.

Sas Péter: Kós Károly
Magyar Művészeti Akadémia, 2017. Ára: 3400 Ft
*****


Kapuszinai dallamok

S. N.

Csizmadia Anna neve a 2012-es Fölszállott a pávából ismert: kategóriájának győztese lett. A nyugat-bácskai Kapuszinában nevelkedett, ahol a közös éneklés mindennapos volt a szülői házban. „Olyan természetességgel folyik belőle a dal, mint hegyi patakok tiszta forrásából a víz” – írja róla Maczkó Mária énekművész. Első szólólemezén hallhatók a Palócföld dallamai és a Gyimesek keservesei is.

Csizmadia Anna: Dänótäm én...
Fonó, 2017. Ára: 2500 Ft
*****


Gyűlölök és gyűlölök

Lukácsy György

Szász János (Woyzeck, A nagy füzet) új filmje Tarr Béla és Tarantino találkozása egy fekete-fehér filmen. Ettől még persze lehetne jó is. De nem az.

Szász már főiskolásként rövidfilmet készített a húszas években Léderer-ügyként elhíresült esetről. Most ugyanezt a bizarr, véres bűnügyi történetet dolgozta fel nagyjátékfilmen, amelynek három szereplője egy volt katonatiszt és könnyűvérű szeretője, valamint egy vidéki hentes, aki magáévá akarja tenni a lányt. Minden csupa mészárszék, árulás, bizalmatlanság, félelem és kilátástalanság.

Bár Szász a vonuló szarvasmarhákkal mintha a Sátántangót idézné, filmje alapvetően különbözik Tarr Béla posztapokaliptikus látomásától. Utóbbinál az emberek ördögi körben élnek, ami miatt szánalom ébred a nézőben – főleg ha elég kitartó. Szász viszont mintha arra törekedne, hogy ne érezzünk együtt a szereplőkkel. Ebből a szempontból alkotása újítónak is nevezhető, hiszen szerelmi háromszög-történetet már sokat láttunk, gyűlölő háromszöget viszont keveset.

A sárba ragadt Magyarország képén túl A hentest… nem köti rokoni szál Tarrhoz. Sajnos Tarantinóhoz sem a jól megírt párbeszédek teszik hasonlóvá, csupán annyi, hogy bizonyos képi hatáselemekkel és a bűnügyi történettel próbálja élvezhetővé tenni az élvezhetetlent. Olyan görcsösen gyűlöli a világot ez a mozi, hogy azt már nehéz hitelesen eljátszani. Az emiatt kissé modoros szereplők közül még Gryllus Dorka tűnik legalább kicsit kifürkészhetetlennek.

A hentes, a kurva és a félszemű – Magyar dráma, 105 perc
Rendezte: Szász János
Főbb szereplők: Gryllus Dorka, Hegedűs D. Géza, Nagy Zsolt
* és fél


A fotós szemével

S. N.

Korniss Péter fotográfus február 11-ig meghosszabbított Folyamatos emlékezet című kiállításán január 27-én maga Korniss tart tárlatvezetést – nem érdemes lemaradni róla. A kiállításon azok a sorozatok láthatók, amelyek az életmű legfontosabb szellemi ívét adják. A képek fél évszázadot fognak át, s izgalmas látni hőseinek életét, környezetét, tekintetét, a társadalmi változásokat. Korniss figyelme a paraszti kultúrától a globalizálódó világ és a vendégmunkáslét felé fordul, és megdöbbenünk, mennyi a hasonlóság például a ’70-es évek ingázói és a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyok sorsa között.

Korniss Péter tárlatvezetése a kiállításán
Magyar Nemzeti Galéria, január 27., 16 óra


Látomás a létről

V. Nagy Viktória

Az Arany János-, Szabó Magda- és Kassák-tárlatok mellett szerényen bújik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Kass János irodalmi illusztrációiból válogató kamarakiállítás, amely a 90 éve született alkotó grafikai életművének állít emléket.

Kass nevéhez több száz könyv illusztrálása fűződik; az itt látható alkotások a régmúlt irodalmához kötődnek. A tárlat az Arany-emlékévhez kapcsolódik, a grafikák tükrében megidézve a költőt mentorként, fordítóként, íróbarátként, alkotóként. Így a látogató találkozhat Az ember tragédiájával, a Hamlettel, a János vitézzel és a Toldival – kötetben, illetve rézkarcokon. Kiemelkedik a Tragédia színeit illusztráló terem, ahol rádöbbenünk Juhász Ferenc költő szavainak igazára: „Szigorú, éles, pontos-metszésű rézkarcaiban a XX. század legjobbjainak látomása él a mindenségről és az emberiségről. A létet látja.” Madách drámáját olyan nyersanyagnak tekintette Kass, „amelyben minden kor minden emberének a tragédiája visszatükröződhet”. Ez a felfogás érvényes egész könyvművészeti munkásságára, ami nemcsak a szépirodalmat, hanem saját korát és alkotói törekvéseit is magába sűrítette.

Kass János 90 – Irodalmi illusztrációk
Petőfi Irodalmi Múzeum, február 11-ig
*****


Aminek van értelme

Sümegi Noémi

Nagy levegőt kellett vennünk Szalai Kriszta estjéhez: ki szeretne szembesülni egy színházi előadás keretében a hajléktalansággal? Hallottunk már róla sokat, arról is, hogy a színésznő megrázó öt napot töltött az utcán, meg hogy valós ember valós történetét meséli el: mit lehet ehhez hozzátenni? Az első meglepetés az előtérben ért minket, ahol csupa fiatal várakozott. Aztán, már bent Szalai Kriszta olyan játékkal indított, amelynek során biztos, hogy mindenki rámosolygott a szomszédjára. Nem is olyan kellemetlen ez!

De később nyakunkba kaptuk a hidegzuhanyt – és jó volt az is. A színésznő hol a szereplője, hol a saját hangján szólt, a végén pedig bejött az életre keltett Jutka, és lehetett kérdezni tőle. A nézők kérdeztek, és elhangzott a legfontosabb is: hogyan tudnánk segíteni? Ott ült több mint kétszáz ember, és a végén sem akart hazamenni. Gimnazista lányok mentek oda a sokat szenvedett nőhöz, hogy átöleljék, mások csendben beszélgettek. Majd megszólalt mellettem az egyetemista, akit félve hoztam el, és azt mondta: anya, ez az a színház, aminek van értelme.

Maradjunk annyiban – Hatszín Teátrum
Lakatosné Jutka: Szalai Kriszta
*****


Abszurd burleszk

Kézdi Beáta

Egy Franz Kafka korát idéző, lenyűgözően szép Kaiserpanorama a díszlet (Izsák Lili munkája), amely hol vonatként, hol szekrényként, hol hivatalként kel életre. A századforduló hangulatát, a burleszk világát idézik a jelmezek is (Marina Sremacot illeti dicséret érte).

Az átváltozás mellett Kafka nyolc másik művéből összeállított előadás azonban az izgalmas látványon túl nem köti le a nézőt, sőt fárasztja, ahogy sikertelenül próbálja követni a történeteket, összefűzni a látottakat. Pedig a darab, ahogy a szerző írásaiban mindig, a groteszk, az irónia eszközeivel mutatja meg az abszurdot, de nevetés helyett most marad a szorongás. A színészek játéka viszi ugyan magával a nézőt, Csákányi Eszter „diszkótáncát” azonban nézni is rossz. Kafka nem könnyen állítható színpadra, ez most is megmutatkozott.

Kafka: Átváltozás – Örkény Színház
Rendező: Gáspár Ildikó
** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.