Kult-túra

Heti ajánló – 2018.01.11.

/ 2018.01.10., szerda 18:37 /

Jelentkezés az MMA-ba

Hogyan lehet jelentkezni a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagságára?

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésének kezdeményezésére 2014. március 1-jétől módosult az MMA-ról szóló 2011. évi CIX. törvény: a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagi személyi köre a nem akadémikus tagság bevezetésével – jogi értelemben – jelentősen kiszélesedett. Köztestületi felvételét kérheti az, aki DLA-fokozattal vagy a köztestület alapszabályának 2. mellékletében meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel, vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkezik. (Az alapszabály a www.mma.hu/alapszabaly oldalon érhető el.)

A köztestületbe 2018. január 2-ától ismét lehet jelentkezni. A felvételi kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és adatkezelési nyilatkozat az MMA honlapjáról (www.mma.hu) tölthető le. A kérelmet, melyet kizárólag postai úton, tértivevényes küldeményként lehet beküldeni, február 5-ig kell postára adni a Magyar Művészeti Akadémia titkárságának címére: 1368 Budapest, Pf. 242.


Nem minden bokorban terem ilyen film

Lukácsy György

Amikor négy éve a közönség elé került Varga Ágota katartikus dokumentumfilmje az 1990 előtti állambiztonságnak az „egyházi reakció” elleni ármánykodásáról, még senki sem tudta, hogy a téma ügynöktrilógiává fejlődik. A most bemutatott harmadik rész láttán ezt nem is sajnáljuk.

A 2014-es A tartótiszt felejthetetlen pillanatai közé tartozik, amikor a megöregedett címszereplő egykori megfigyeltjeivel találkozik a kamerák előtt. Amikor például Balás Béla, a Regnum Marianum mozgalom egyik lelki vezetője a szemébe néz a húsz év után magyarázkodó tartótisztnek, szó fennakad, lehelet megszegik. A folytatás már nem hozott ilyen hátborzongató és egyben felemelő pillanatokat. Az Operatív érték – Besúgottak kicsit száraz, de korrekt történelmi oknyomozás lett a regnumosok megfigyeléséről. A mostani, harmadik epizód egy mára perifériára szorult közösség, a hányatott sorsú, karizmatikus személyiségű Bulányi György piarista által életre hívott Bokor állami vegzatúrájáról szól. (Apró megjegyzés: a piarista páter élete önmagában is megérne egy filmet.) Figyelembe véve, hogy a Bokor sokat veszített jelentőségéből – a katolikus bázisközösség 1994-re gyakorlatilag felmorzsolódott –, történetük feldolgozása kockázatos témaválasztásnak tűnt. Mégis megérte a rizikót.

Nemcsak hiteles történeti adalékokat, de személyes vallomásokat, mi több: az ügynökmúlt feltárásának kultúráját ismerhetjük meg a filmből. Ez a két évtizede sokat faggatott, de magáról keveset eláruló téma ennél többet nem is adhat.

Bokros jelentések – Magyar dokumentumfilm, 98 perc
Rendezte: Varga Ágota
Január 17., 18 óra, Uránia Filmszínház
Pódiumbeszélgetéssel egybekötött vetítés
****


A város tetején

S. N.

A Magyar Nemzeti Galéria havonta egyszer hosszú nyitva tartással, rendhagyó tárlatvezetésekkel, előadásokkal rendez tematikus estet Múzeum+ címmel. Az idei első rendezvény témája a kultusz. Gothár Péter rendező tárlatvezetőként lép elénk, Gerevich József művészetterapeuta és Rockenbauer Zoltán művészettörténész a művészekről és múzsáikról beszélget, lesz teaház, s megkóstolhatjuk a Laposa Birtok borait is. Mindkét időszaki kiállítás (Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon, illetve Korniss Péter – Folyamatos emlékezet) végig nyitva tart. A The Bits koncertjén Beatles-dalokat élvezhetünk.

Múzeum+ Kultusz Magyar Nemzeti Galéria, január 11.


Leporolt kultuszkép

Zsuppán András

A Hunyadi László siratása szinte megfestése pillanatában kanonizálódott. Befejezése után a képet Madarász Viktor elküldte Párizsból Pestre, ahol megvették a Nemzeti Múzeum számára, azóta – 160 éve – közgyűjteményben őrzik. S mivel annyira a nemzet vizuális emlékezetének része, nehéz friss szemmel ránézni. A Magyar Nemzeti Galéria most a festő halálának századik évfordulóján kamarakiállításon mutatja be a kép keletkezésének körülményeit. A tárlat fókuszában Madarász párizsi tartózkodásának időszaka áll: az 1860-as években rendszeresen kiállított a párizsi Szalonon, a Hunyadi Lászlóval érmet is nyert.

A kép nem csak itthon volt rendkívül népszerű: Théophile Gautier, a kor francia műkritikusa méltatta, kisméretű másolatot is beszerzett róla. Mivel gyerekkorunktól találkozunk a képpel tankönyvekben, ismeretterjesztő albumokban, főként színhibás fényképek, rajzos metszetek formájában, azt hisszük, ismerjük. Ám ahogy a monumentális vászon sötéten csillogó, a restaurálásnak köszönhetően eredeti hatását visszanyert felületével fölénk tornyosul a szűkös kiállítótérben, komorsága, dacos keserűsége olyan elemi erővel hat, ahogy csak csúcsművek szoktak.

„A teremtő lángész”– Egy kultuszkép története
Magyar Nemzeti Galéria, február 18-ig
*****


Kortárs őrületek

Pintér Béla legújabb előadását izgatottan várta a szakma és a közönség is. Sok néző azonban nem azt kapta, amit az Ascher Tamás Háromszéken című előadástól várt, vagyis hogy az új darab – miután a Heti Válasz korábbi cikke alapján születik – majd Máté Gábor Katona-igazgató magánéletéről készül. Bár a humor, a fergeteges színészi alakítások most is megvoltak (Dankó István ifjú Pintér Bélája, Fekete Ernő Máté Gáborja elképesztő, de Keresztes Tamás Ascherként és Jordán Adél erdélyi színésznőként mindent vitt), a néző mégsem úgy ment haza, mint általában egy Pintér-előadás után, amikor napokig emészti a látottakat.

Pintér képzeletbeli Kaposa színházát és annak társulatát – a valós szereplők ellenére – fiktív történetben láthatjuk, de a darab képet ad a színház világáról, az emberi viszonyokról, a kiszolgáltatottságról, a határon túliak helyzetéről is. Nem pusztán színházi paródiát kapunk, mert saját emberi gyarlóságunkon is meghökkenhetünk, vagy épp nevethetünk. A csattanó, a katarzis azonban elmarad. Meglehet, ez is tudatos, hiszen ma már egy-egy személyes dráma után – legyen az egy kolléga abortusza vagy öngyilkossága – az emberek megrázzák magukat, az élet megy tovább, jön a táncos finálé, még ha legbelül ordítunk is, hogy nincs ez így jól.

A Katona másik év végi premierje a Kamrában szintén kortárs mű. Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler – már az előadás címe is furcsa élményt ígér, de láttunk már ilyet, ettől még bizakodva ülünk be a nézőtérre. Ezúttal azonban csalódva távozunk. Bognár Péter első színdarabját nézve – noha a krimi fordulatokban gazdag, a színészek pedig az egészen abszurd karakterekből is a legjobbat hozzák ki – inkább utánérzésünk támad. A Martin McDonagh és Pintér Béla stílusát is idéző darabban a nyelvi humor egy idő után nem működik, így az előadás egyre fárasztóbbá válik, amelyben elsőként Rezes Judit nagy sóhaján és vállrándításán nevetünk őszintén. A szerelő, a sonkakés, a házsártos feleség és a nyomozó bizarr története bármennyire szeretne tükröt tartani, sajnos se nem elgondolkodtató, se nem vicces.

Ascher Tamás Háromszéken – Katona József Színház
Rendező: Pintér Béla
****

Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler – Katona Kamra
Rendező: Gothár Péter
**

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.