Kult-túra

Heti ajánló – 2017.12.14.

/ 2017.12.13., szerda 17:54 /

Vadiúj versvariációk

V. N. V.

Több ezer lájkot kapott márciusban Lackfi János A fekete router című verse a Facebookon, nem csoda hát, hogy annak kezdősora lett a Vörös Istvánnal közösen írt legújabb kötete címe. A gimnáziumi tananyag klasszikus verseit formálta át a két költő, átjárót építve jelen és múlt irodalma között. Az aktualizált átiratok előtt az eredeti versek is olvashatók, s talán lesz, aki ennek hatására egy Arany-, Ady-vagy Vörösmarty-kötetet is leemel a polcról.

Lackfi János – Vörös István: Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta
Helikon Kiadó, 2017. Ára: 3999 Ft
*****


Adventi gyermekmuzsika

S. N.

A Gyermekfilharmónia Alapítvány szervezésében ismét turnéra indul a szentegyházasfalvi együttes Haáz Sándor, az MMA rendes tagja vezetésével, melynek keretében több magyarországi, valamint német és osztrák helyszíneken hallhatók. December 15-én Felsősófalván, másnap Dabason, 17-én 15 órától pedig Budapesten lépnek fel a Szent István-bazilikában. Utána Mosonmagyaróvár, Passau, Schardenberg, Gyarmat és Debrecen következik.

A Gyermekfilharmónia adventi hangversenysorozata – december 15–22.


Kiváló (rém)álomesküvő

Lukácsy György

Az Életrevalók című kultikus francia film rendezőpárosának új munkája csak (magyar) címében idézi a Bazi nagy görög lagzi típusú vígjátékok bárgyú világát. Végre itt egy fintorgás nélkül élvezhető esküvői komédia.

Vannak főszereplők, akik annak ellenére nyerik el rokonszenvünket, hogy olyan élethelyzetben mutatkoznak be, ami nem vet rájuk jó fényt. Hősünket, a nyugdíj felé közeledő esküvőszervezőt is egy nem kifejezetten emelkedett alkudozás közben ismerjük meg, hogy aztán együtt töltsünk vele egy napot egy XVII. századi kastélyban szervezett nagyszabású szertartáson és elitlakodalmon. A rutinos Maxot alakító Jean- Pierre Bacri tökéletes választás, aki amolyan mindig frissen borotvált, örökké higgadt férfiként próbál úrrá lenni az esküvő során egyre jobban elszabaduló történéseken. A váratlan fordulatokat persze ő sem bírja a végtelenségig.

Igen, láttunk már ilyet, az Eszeveszett esküvőt mégis érdemes megnézni, mert csupa remek karakter okoz sok önfeledt és néhány felemelő pillanatot. Tortadobálás helyett pedig a humor kifinomultabb formáival érik el a kívánt hatást. A filmben általában így néz ki a humor: poén, utána vágás. Itt ez a filmes eljárás is a feje tetejére áll: poén, majd lassítás. Ezzel a merész fogással a néző jár a legjobban, hiszen így – milyen váratlan! – nem laposodik el az adott helyzet, tovább maradunk benne egy-egy nagy nevetésben. A Samba című kisiklás után az Életrevalók alkotói most igazán visszatértek.

Eszeveszett esküvő – Francia vígjáték, 117 perc
Rendezte: Eric Toledano, Olivier Nakache
Főbb szereplők: Jean-Pierre Bacri, Gilles Lellouche, Jean-Paul Rouve
**** és fél


Köztéri zongora

S. N.

A MOM Parknál, a Szamos cukrászda előtti téren áll a Cziffra Street Piano. A zongorához bárki leülhet és játszhat rajta, december 16-án, szombaton 19 órától pedig a Cziffra Fesztivál Fiatal tehetségei adnak kiskoncertet: Kokics Dorina Fanni (a Cziffra Fesztivál Ifjú Tehetség díjasa) és Németh Zoltán zongorista Horowitz, Schumann és Weber műveiből játszik. A 14–18 éves kamaszok pedig benevezhetnek a Cziffra-kód című zenei és művelődéstörténeti vetélkedőbe, amely Liszt Ferenchez és korához visz közelebb. Jelentkezni a cziffrakod@ cziffrafesztival.hu e-mail-címen lehet, a zsűri elnöke Balázs János. A döntő 2018 februárjában lesz.

Cziffra Street Piano – MOM Park, december 17-ig


Kívülállók

V. Nagy Viktória

Az egypártrendszer idején félig vagy teljesen elhallgatott életműveket tár fel a Műcsarnok EGY/KOR – Különutak és kivonulás a konszolidáció idején című kiállítása. A „hosszú ’60-as évek” a szocreál és az avantgárd kettősségénél jóval sokrétűbb volt, és a tárlat olyan művészekkel ismertet meg, akik a hivatalos kultúrpolitikának nem váltak részeivé.

Blaskó János festőművész 1945 után a tanári pályát választotta, az egri élet pedig nemcsak a fővárostól, hanem a hivatalos és az avantgárd művészi vonaltól is távol tartotta. Az absztrakt és figurális képeket is festő Gadányi Jenő pályája 1948-ban megtört, s bár 1956-ban ismét kiállíthatott, 1960-ban bekövetkező halála megakadályozta a visszatérésben. Karátson Gábor ’56 után fordult a festészet felé, s építette fel mikrorealizmusát, Jakobovits Miklós pedig szarkasztikus humorral készítette a romániai diktatúra groteszk világát megragadó képeit, illetve a festészet anyagaival kísérletező, reliefszerű műveit. Rajtuk kívül még hét olyan alkotó ismerhető meg, akiknek a „boldog gulyáskommunizmus” évei komoly sebeket okoztak, ők mégis hihetetlen elszántsággal dolgoztak.

EGY/KOR – Különutak és kivonulás a konszolidáció idején
Műcsarnok, 2018. január 28-ig
****


Vissza a jövőből!

Kézdi Beáta

A Figaró házasságának alaptörténete megmarad, csak különös keretbe kerül. A XXI. század második felében járunk, Almaviva gróf mesterséges intelligenciával foglalkozó céget vezet, otthonában pedig klasszikus színházat üzemeltet. A gróf beosztottja, Figaró kedvese után epekedik, és nem átall mindent megtenni, hogy az esküvő után az első éjszaka a férj helyett az övé legyen. Itt van még, ugye, a féltékeny, szerelmes feleség, a cserfes Suzanne és még vagy fél tucat színes karakter, mégsem szórakozunk felhőtlenül.

Mozart 1786-os operája többször felcsendül, és a többi zene is találó, ám a jövőbeli környezetben nem érezzük jól magunkat. Pedig Beaumarchais alapműve működik a futurisztikus jelmezekben is (Bajkó Blanka-Alíz remek munkái), sőt fantáziadúsan kel életre a komédia, ám a „körítés” fárasztja a nézőt, és elviszi a figyelmet a szerelemről, alárendeltségről, igazságról, csalódottságról szóló, pergő történetről. A színészek mindegyike jó klasszikus vagy épp furcsa karakterében, de az előadásról le kellene hámozni az extrákat, mert anélkül is működne. Így azonban kissé fáraszt.

Figaro házassága, avagy egy őrült nap emléke – Nemzeti Színház
Rendező: Sardar Tagirovsky
** és fél


Nemes cél

K. B.

Valós történet, hogy a ’90-es évek végén egy álmos angliai kisváros nőegyletének tagjai gondolnak egyet, és készítenek egy átlagosnak semmiképp sem mondható fali naptárat, melyben – stíusosan, de – mindegyikük meztelen. A kalendáriummal pénzt akarnak gyűjteni, mivel egyikük férje nemrég elhunyt, és míg a feleség a sugárkezelésekre kísérte társát, látta, hogy a hozzátartozóknak ócska, lyukas pamlagon kell várakozniuk a folyosón. A naptárötlet beválik, lesz pénz új szófára, és közben a nőegylet tagjainak élete is megváltozik. Humorral és szeretettel teli előadás, melyben minden színésznő (köztük Hegyi Barbara és Igó Éva) kap egy-egy ajándék jelenetet. A rendezőnő maga is megküzdött a rákkal, s ezzel az előadással, valamint a színésznőkkel készült valódi, magyar naptárral is szeretné segíteni sorstársait.

Naptárlányok – Magyar Színház
Rendező: Tallós Rita
****

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.