heti-valasz.hu/kult_tura/heti-ajanlo-20170601-124064

http://heti-valasz.hu/kult_tura/heti-ajanlo-20170601-124064

Kult-túra

Heti ajánló - 2017.04.20.

/ 2017.04.19., szerda 18:03 /

Mégis magyarnak…

S. N.

Személyes történeteken keresztül sokkal könnyebb megérteni a XX. századot, az ötvenes éveket, amikor egy egész, „osztályidegennek” kikiáltott népcsoportot akartak bebörtönzéssel, kitelepítéssel, teljes vagyonelkobzással tönkretenni, megsemmisíteni. Amely középosztálybeli réteg hazaszeretetét nem tudta megtörni több évtizedes kényszerű emigráció sem, a túléléshez pedig nem csupán tartásra, hanem jó adag akasztófahumorra is szükség volt.

Nádasdy Nikolits Andrea: Homokláp és csengőfrász
Napkút Kiadó, 2017. Ára: 2490 Ft
*****


Halotti beszéd

S. N.

A Concerto Budapest Magyar Kincsek sorozatában Liszt Ferenc művei mellett elhangzik Dubrovay László zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja II. zongoraversenye és Durkó Zsolt karmester, az MMA posztumusz tiszteleti tagja Halotti beszéd című oratóriuma. Közreműködik Pataki P. Dániel (tenor), Cser Krisztián (basszus) Balázs János (zongora) és a Nemzeti Énekkar. Vezényel Kocsár Balázs, az MMA rendes tagja.

Pesti Vigadó, az MMA székháza, április 21., 19.30 óra


Amerikai rémálom

Lukácsy György

Aki olvasta Philip Roth Pulitzer-díjas regényét, nyilván csalódott az Amerikai pasztorálból készült film láttán. Meg az is, aki nem olvasta. Filmadaptációkon az árnyalatokat szokás számon kérni, mert amit egy-egy regény belső monológja képes kifejezni, azt nem tudja megmutatni a mozifilm cselekvő hőse. És ez volt a rendezőként debütáló Ewan McGregor első látványosan rossz döntése: halljuk az egyik főszereplő belső narrációját, de egész egyszerűen rossz szereplőt választott elbeszélőnek. A főhős, a Svéd éppen megfelelt volna. A gimis focicsapat sztárja, aki feleségül veszi a szépségkirálynőt, majd édesapja vállalkozását felvirágoztatva vágnak bele a közös életbe. Megszületik gyermekük, a dadogó, kissé különös Meredith. Szőke fürtök, gyapjúpulcsik, fehér kerítések, nagy séták a természetben, biztos megélhetés – ez az amerikai álom.

Ebből ébred fel az elégedett családapa és a mozinéző is, amikor a helyi posta épületét felrobbantják, vélhetően a vietnami háború ellen tiltakozó balos fiatalok. Innentől a film maga a rémálom: elkeseredett bizonygatása annak, hogy senkiben sem bízhatunk és senkit sem ismerhetünk – még a saját gyermekünket sem. A film emberképe szerint mindnyájan magányos szigetek vagyunk a gyanakvás és az önzés óceánján. Amit ha egy alkotó nagyon komolyan vesz, elkerülhetetlen, hogy giccses mű szülessék. Itt aztán tényleg nincsenek árnyalatok. Hiába a korrekt színészi alakítások vagy a korhű jelmezek, McGregor mozija nem arról győz meg bennünket, hogy a világ reménytelenül rossz, hanem hogy maga a film az.

Amerikai pasztorál – Amerikai dráma, 126 perc
Rendezte: Ewan McGregor
Főbb szereplők: Ewan McGregor, Dakota Fanning, Jennifer Connelly, David Strathairn
**


Ortodox húsvét

S. N.

A Bubnó Tamás vezette 15 éves Szent Efrém Férfikar, mely küldetésének tekinti a kultúrák közötti párbeszédet, hatodik Orientale lumen (Kelet világossága) sorozatában az ortodox húsvét alkalmából Boksay, Ljudkevics, Ligeti és Zombola műveit szólaltatja meg. Műsorukon ezúttal a grúz Iberi férfikar is szerepel, amely a másfél ezer éves, a világon egyedülálló polifonikus grúz férfikari éneklés és egyházi hagyomány műveit adja elő. A polifóniában minden szólam önállóan mozog, úgy, hogy az összhangzás harmonikus marad.

Szent Efrém Férfikar – Szent István-bazilika, április 22., 20 óra


Az art deco debreceni mestere

V. Nagy Viktória

Kamaratárlatot szentelt Sajó István műépítésznek a Műcsarnok. A bővebb változat tavaly a debreceni Modemben volt látható, ahol az érdeklődők alaposan megismerhették a város szülöttének életművét. Mert Sajót bizony be kell mutatni, jóllehet épületei nagyban meghatározták a város arculatát.

Sajó István 1896-ban született asszimiláns zsidó családba. Huszonhárom évesen Németországba utazott, beleszeretett a helyi art decóba, majd Amerikába ment, ahol megismerte a magasépítészet gyakorlatát. Emigráns építészkollégájával kelet-európai bevándorló zsidó munkásoknak terveztek négy épülettömböt Bronxban, ám honvágya 1928-ban hazahozta. Szülővárosában az izraelita hitközség bérháza mellett art deco villákat tervezett, és elkészítette a nagyerdei stadion terveit. A ’30-as években betért az evangélikus egyházba, de ez sem mentette meg a deportálástól. A háború utáni újjáépítést a megsérült debreceni Nagytemplommal kezdte, majd szocreál és késő modern épületeket tervezett, köztük a városi pályaudvar héjszerkezetét. A június 4-ig nyitva tartó kiállításon járva semmi kétségünk nem maradhat, hogy a két világháború közötti magyar építészet egyik nagymesterével van dolgunk.

Sajó István – Art deco a pusztán
Műcsarnok
*****


Hajdu Szabolcsék új lakásdrámája

Sümegi Noémi

Jó látni őket a színpadon, illetve abban a kis nappalinak berendezett térben, ahol legújabb darabjukat játsszák. Az Ernelláék Farkaséknál karrierje is így kezdődött, lakásokban adták elő a maguk által írt művet, abból született a film. Annyira tipikus helyzeteket, párbeszédeket jelenítenek meg most is, hogy nem tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk.

Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya jól szituált, az életbe kissé belefásult házaspárt alakít, három gyerekkel. Hozzájuk érkezik a másik pár, hogy megünnepeljék a házigazda névnapját, bár ez inkább csak kínos pálinkázás. Földeáki Nóra pontosan hozza azt a legidegesítőbb anyatípust, aki tűzön-vízen át bejelenti a gyerekét egy másik lakcímre, hogy – immár körzetesként – a kiszemelt alternatív iskolába járhasson. A férj (Szabó Domokos) csak hümmög ehhez, a másik házaspár is inkább a saját problémáival van elfoglalva. Hétköznapi semmiségek – beépíthető galéria, kórházba kerülő após, továbbképzés – és félelmet keltő gondolatok, amelyeket a művészek kínzó őszinteséggel helyettünk is kimondanak.

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap – a Látókép Ensemble produkciója
B32 Galéria és Kultúrtér
**** és fél


Emberítélet

Kézdi Beáta

„Az mostani keresztények, nemkülönben az mostani pogányok, minden gonoszságban telhetetlenek” – az evangélikus lelkész 1558-as művében az igazság, az ítélet, a szeretet, a hit, a bosszú közt vívódnak a szereplők. A reformáció emlékévére készült előadás jelmezei kortól független, egyetemes érvényű üzenetet hordoznak, a sallangmentes játékban a ma már nehezen befogadható nyelvezet is könnyen eljut a nézőkhöz. A „játék utáni hálaadás és ének” ellenére fülünkben Elektra őrült kacaja marad meg, jelezve, hova vezet a bosszú, az emberi igazságszolgáltatás az isteni helyett.

Bornemisza Péter: Magyar Elektra – Térszínház
Rendező: Bucz Hunor
****

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.