valasz.hu/itthon/varosligeti-felfordulas-szot-ker-az-alvaskarosult-polgar-129154

http://valasz.hu/itthon/varosligeti-felfordulas-szot-ker-az-alvaskarosult-polgar-129154

Új világ: ma már megszületne a Biszku-ítélet, lezárulna a vörösiszap-per

Forradalom a tárgyalóteremben

/ 2018.07.09., hétfő 08:10 /
Új világ: ma már megszületne a Biszku-ítélet, lezárulna a vörösiszap-per

Máshogy végződne a Biszku-per vagy a vörösiszap-tragédia miatti eljárás, ha július 1-e után tárgyalták volna. Az új szabályokkal a büntetőügyek akár 40 százaléka per nélkül lezáródhat; magándetektívek jelenhetnek meg a védelem oldalán, és gyanú nélkül is lehallgathatók lesznek az állampolgárok.

Különleges világ a magyar bíróságoké. A rétestésztaszerűen nyúló perekben olyan részleteket bizonyítanak, amelyeket sem a vád, sem a védelem nem vitat. Az igazán forró nagy ügyekben viszont nem ritka, hogy az ítéletet egy felsőbb bíróság arra hivatkozva szünteti meg: hiányos a bizonyítékok láncolata, és elölről kell kezdeni a pert. Közben olyan pártállami elemeket idéz az eljárás, hogy a kirendelt ügyvédről a rendőrség gondoskodik, tehát kimondva-kimondatlanul a nyomozó hatóságtól függ. A védelem ráadásul tájékozatlanul érkezik az első tárgyalásokra, mivel elzárják a nyomozati iratok nagy részétől.

Ennek a világnak júliustól vége szakadhat, hatályba lépett ugyanis az új büntetőeljárási kódex, vagyis az a szabályzat ügyészek, bírák, ügyvédek, vádlottak számára, amely megmondja, hogyan kell egy büntetőügyet lefolytatni.

Bontsuk az ügyeket két nagy csoportra: az egyik a kis súlyú pereké, amelyeknek akár egy átlagember is vádlottja lehet, mert például egy pohár bor elfogyasztása után felelőtlenül volánhoz ül, és balesetet okoz, vagy összetűzésbe kerül az adóhatósággal. A másik a bíróságokról szóló közbeszédet meghatározó nagy ügyek csoportja.

Tárgyalás törölve

Az igazi forradalom a kis ügyeknél jöhet, amelyek 60-70 százaléka eddig is lezárult első fokon. Most még az előtt véget érhetnek ezek az eljárások, mielőtt elkezdődtek volna. Érdemes lesz megjegyezni az előkészítő tárgyalás fogalmát, mert ezen a téren majdnem Amerika lesz nálunk is: a per kezdete előtti megbeszélésen alkudni lehet a büntetésről.

Az ügyész a vádiratba is belefoglalhatja, milyen egyezséget ajánl a védelemnek, ezt 30 nappal az előkészítő ülés előtt meg kell kapnia a terheltnek. De az alkudozásnak nem gátja, ha nem kap ajánlatot, mert az ügyvéd is kijelentheti: „Ügyfelem beismerő vallomást tesz, ha büntetlen előéletére tekintettel az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetésben kiegyezik.” (Semmi következménye nem lehet, ha az ügyész azt mondja, nem alkuszik; a szavak törölve, a vádlott tagadhat tovább.)

Nem vádalkut kötnek, hanem „büntetésalkut”. Nem arról lesz szó, hogy – mint Amerikában – az ügyész egy szexuális erőszaktevő beismerő vallomásáért cserébe sima erőszakra módosítja a vádat. (És ennek köszönhetően a tettes nem kerül fel a szexuális ragadozók internetes adatbázisába, ahol térképen, névvel, címmel, fotóval bárki visszakeresheti.) Nálunk a minősítésben és a tényállásban – vagyis abban, hogy mi történt – nem lehet egyezkedni, de a büntetésben igen. Az ügyész hajlandóságát növelheti erre, ha a tettes a sértettel is megállapodást köt a kártérítés összegéről, és a megfizetésről szóló bizonylatot is bemutatja. Így jó eséllyel a pert is elkerülheti, mert az igazságszolgáltatás enélkül is elérte célját: a tettes büntetést, a sértett elégtételt és kártérítést kapott, a bíró tehát – ha minden törvényes – ráütheti a megegyezésre a pecsétet. Miért jó ez? Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke szerint azért, mert eddig például az autólopásos perek végén a vádlott példás büntetést kapott, a sértett viszont azt kérdezhette: „Hol az autóm? Ki fog kártalanítani?” A válasz eddig az volt: senki, mert a börtönkeresetből nem lesz erre fedezet.

A mostani változásról Miskolczi Barna, a legfőbb ügyész kabinetfőnöke azt mondja a Heti Válasznak, hogy az egyezséget szlovén mintára vezetik be, ahol negyven százalékkal csökkent a büntetőperek száma, és nálunk is legalább 20 százalékos visszaesésre számítanak.

Székely Ákos, a Kúria büntetőkollégiumának vezetője azzal világítja meg a változások lényegét: ha a vádlott megegyezik az ügyésszel, akkor például egy magánokirat-hamisítási perben nem kell öt évig a bíróságra járni, nem veszíti el a munkahelyét, mert az eljárás gyorsan véget érhet.

Bűnös? Nem bűnös?

A felszabaduló energiákat pedig a nagy ügyekre lehet fordítani. Így remény volna arra, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, mint a háborús bűntettel vádolt Biszku Béla perében, amely anélkül ért véget, hogy jogerős ítélet születhetett volna a salgótarjáni sortűzre való felbujtás ügyében. A 95 évesen elhunyt volt belügyminiszter nem élte meg, hogy perét még egyszer elölről lefolytassák, miután az első elsőfokú ítéletet megalapozatlanság címén a bíróság megsemmisítette. Az pedig már a jogállam karikatúrája volt, hogy a Kúria a megalapozatlanságot kimondó ítéletet is megalapozatlannak mondta ugyan ki, de ennek az akkori jogszabályok miatt nem volt következménye. Ha viszont a jelenlegi törvény alapján tárgyalják az ügyet, akkor másodfokon állást kellett volna foglalni: Biszku bűnös-e, vagyis a per lezáródhatott volna.

Biszku Béla a tárgyalóteremben

Biszku Béla a tárgyalóteremben

Júliustól az a fő szabály, hogy a másodfok nem küldözgetheti vissza az ügyeket első fokra, pontot kell tennie a per végére – vagy legalábbis pontos vesszőt. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese felhívja a figyelmet: ha az ítélet megalapozatlansága arra vezethető vissza, hogy a vádló nem tett meg minden elvárhatót a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzéséért, úgy a megalapozatlanság következményei alkalmazhatatlanok. Azaz az ítéletet nem helyezhetik hatályon kívül, hanem az ügy felmentéssel zárul majd. Nem újrakezdik a pert, hanem felmentik a vádlottat.

És ez nem kis különbség. Kónya István emlékeztet: az új törvény nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a bíróság feladata a döntés, a közvádlóé a bizonyítás, a védelemé pedig a védekezés. Vagyis az ügyész esetleges felkészületlenségének a váderedményesség csökkenése, tehát több felmentő ítélet lehet a következménye. Ezt erősítette meg a Legfőbb Ügyészség részéről Miskolczi Barna is, aki szerint az új törvény nagymértékben változtatja meg az ügyészség munkáját, és ha a másodfok nem látja megalapozottnak a vádat, akkor valóban gyakoribbak lehetnek a felmentő ítéletek. Fazekas Géza, a legfőbb ügyészség szóvivője lapunk számára azzal egészíti ki a kabinetfőnök válaszát, hogy amikor a bíróság eddig a bizonyítottság hiányára hivatkozva helyezett hatályon kívül egy-egy ügyet, az ügyészség gyakran azt érezte, a bíró nem akar vagy nem mer dönteni. Az új szabály szerint az ilyen verdikt a vád és a védelem részéről is támadható lesz. Amennyiben az erről döntő felsőbb bíróság igazat ad nekik, akkor az ügy nem indul újra első fokról, hanem megy vissza a másodfokú bíróhoz, akinek bűnöst vagy nem bűnöst kell mondania.

Megváltozik tehát a bíró szerepe, aki eddig egyszerre kérdezett, bizonyított, ítélt. Ezután leginkább ítélni fog, a többi feladaton pedig az ügyészség és a védelem osztozik majd. Csakhogy ez az új törvény felől nézve azt jelenti, hogy amit eddig az ügyész és a bíró esetenként együtt nem volt képes megtenni, most az ügyészségre marad. Alapvetően változhat az a nemzetközi szinten is kiemelkedő adat, hogy végül a vádlottak 97 százalékát elítélik, és a társadalmi vita tárgyát legtöbbször csak az képezi, elég súlyos volt-e az ítélet, vagy miért húzódnak el a bonyolult bűntényeknél a tárgyalások.

Mindezt úgy, hogy a törvény fontos jogokat ad a védelemnek, már a nyomozás alatt is megismerheti a fontosabb iratokat, magándetektívet fogadhat, adatokat kérhet le. A védő kirendeléséről pedig az ügyvédi kamara dönt ezután, és nem a rendőrség.

Vagyis a szisztéma kicsit „amerikaibb” lesz. Könnyen lehet például, hogy a vádlottat csak az előkészítő ülésen látjuk majd, később legfeljebb szembesítés esetén kell megjelennie. Véget ér tehát a bírósági tárgyalás pellengérre állító jellege. Júliustól üres maradhat a vádlottak padja, ha a terhelt úgy akarja. Az előkészítő ülésen viszont a vádnak és a védelemnek is jelen kell lennie, és be kell jelentenie az összes tanút, szakértőt, bizonyítási eljárást, amit igénybe szeretne venni. Nem lehet majd indokolatlanul újabb és újabb tanúkkal, szakértőkkel, ellenszakértőkkel, magánszakértőkkel húzni az időt; egyetlen magánszakértőt vonhatnak be a perbe, őt is az elején, és kész.

A jövőben elmaradnak a több hónapig tartó pliszlicsáré bizonyítások olyan részletekről, amelyekben a védelem és a vád is egyetért, mert amiben nincs véleménykülönbség, azt a bíró tényként fogja elfogadni. Sok tehát a racionális elem, ám csak menet közben derül ki, tényleg így lesz-e, vagy a bírák a felmentésektől – és a közvélemény tájékozatlanságától – tartva mégis bizonyítgatni fognak, és (majdnem) minden marad a régiben.

Mindenki lehallgatható

A pozitív változások mellett van egy olyan új elem is, amely évtizedek óta nem látott kiszolgáltatott helyzetbe hozza – és még csak azt sem lehet mondani, hogy csak a gyanúsítottakat. Mert fedett eszközöket, például lakás- vagy telefonlehallgatást júliustól nem csupán gyanúsítottak ellen lehet folytatni, hanem lényegében bárki ellen. Ehhez továbbra is bírói – vagy a terrorelhárítás kérésére miniszteri – engedély kell, de vajon mire hivatkozva utasíthatja el a bíró, hogy valakinek a legszemélyesebb magánélete részleteit rögzítsék, ha ehhez nem kell azt vizsgálnia, fennáll-e bűncselekmény gyanúja, elég, ha a nyomozók bűnmegelőzési érdekre hivatkoznak? Az alkotmányossági szempontból vitatható szabály alkalmazásával megfigyelt személyekkel utóbb persze akkor is közölni kell a lehallgatás tényét, ha semmilyen bűncselekményre utaló nyomot nem találtak náluk. Az alaptalan lehallgatás miatt kártérítés követelhető. Mindez azonban társadalmi szinten aligha kárpótol azért, hogy a jogkövető emberek számára elveszett a magánszféra sérthetetlenségének jogi garanciája.

* * *

Milyen ítélet születhetne az új törvény alapján?

♦ Vörösiszap-tragédia

A fő vádpont: halált előidéző gondatlan közveszélyokozás.
Vádlottak: a Mal Zrt. akkori vezetői.
Első fok: felmentés.
Másodfok: a bizonyítékok értékelésének hiánya miatt hatályon kívül helyezés.
Volt esély megegyezésre? Nem, a vádlottak végig tagadtak.
Változna az ítélet? Igen, másodfokon le kellett volna zárni a pert. Most első fokon folytatódik.

♦ Szita Bence meggyilkolása

A vád: különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés.
Vádlottak: a kisfiú apjának a börtönben azóta elhunyt volt élettársa és két hajléktalan.
Első fok: életfogytiglan.
Másodfok: életfogytiglan.
Volt esély megegyezésre? Nem, a vádlottak végig tagadtak.
Változna az ítélet? Nem, rendben folyt a bizonyítás.

♦ A Szentendrei úti gázoló

A vád: halált okozó ittas vezetés.
Vádlott: O. Áron, aki 170 kilométeres sebességgel belerohant egy autóba, két vétlen fiatal halálát okozva.
Első fok: hét év hat hónap fegyház.
Lett volna esély megegyezésre? Ehhez a vádlottnak be kellett volna ismerni a tettét, a per előtt megegyezni a hozzátartozókkal a kártérítésről, és kifizetni.
Változna az ítélet? Megegyezés esetén igen.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.

Matteo, az igazságos?

Olaszország lehet az első nyugat-európai állam, ahol az új, populista jobboldal bedarálja a mérsékelt jobboldalt.