Ugyanúgy?

/ 2018.06.18., hétfő 08:28 /
Ugyanúgy?

„Ahogy ma az állam már a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket, ugyanúgy központosítani lehetne a kulturális mecenatúrára fordított pénzeszközöket”, nyilatkozta Szakács Árpád a Figyelőnek. A Médiaworks főszerkesztője a Magyar Időkben indított sorozatával a kulturális mecenatúrát, annak visszásságait vette célba, kritizálva, mi több, támadva a baloldali gondolatok előtt teret nyitó állami intézményvezetőket.

Hogy Szakács Árpád autentikus forrás-e a kulturális mecenatúrát érintő ügyekben, mindenki eldöntheti maga, de hogy véleménye lehet a kérdésről, az nem vitás. Főként, ha állításait tényekkel támasztja alá. Márpedig ő tények garmadáját sorakoztatta fel arról, hogy a kormányt itthon és külföldön bíráló művészek milyen lehetőségekhez jutnak az állami szektorban. Fent idézett megállapítása azonban ex cathedra természetű. Semmilyen szakmai alapja nem látszik.

Mert hol arra a bizonyíték, hogy az állam „a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül költséghatékony módon kezeli az állami hirdetéseket”? Egyáltalán, mi az állami költséghatékonyság mérési módszere?

És ugye nem az a válasz, hogy a bizonyíték maga a kétharmados választási győzelem? Annak összetevői ugyanis szerteágazóak. Például az eredményes kormányzás. A migrációs krízis jó kezelése. A válságra telepített plakátkampány. Az ellenzék szétesettsége. A választás előtti végjáték rezsicsökkentése, Erzsébet-utalvány osztása. Arról nem is beszélve, hogy az állami, adófizetői forintok médiaköltése nem intézhető el azzal, hogy a kormányzó erők megőrizték hatalmukat, azok a pénzek ugyanis nem szolgálhatnak közvetlen pártpolitikai célokat.

Miért jó az, ha az állami hirdetések jelentős többsége nem a közönség nagysága és belső szerkezete alapján talál felületet, hanem a tulajdonosra hivatkozva? Miért jó, ha az újságkészítői teljesítmény nem része az értékelési rendszernek? A válaszra pedig azért lenne múlhatatlan szükség, nehogy egy újabb központosító intézményt hozzanak létre, immár a kultúra tetejére ültetve, teljesen megalapozatlan hivatkozással.

Szakács Árpádnak abban igaza van, hogy a kulturális térben balliberális fölény tapasztalható, amely jelenség mögött nemcsak teljesítmények állnak, de intézmények, terjesztési központok, marketingtevékenységek is. Egyik ismerősöm a megkérdőjelezhetetlenül liberális Kornis Mihály évtizedekkel ezelőtti nyilatkozatát szokta idézni, amely szerint „az újságokat és a könyveket mi írjuk, mi terjesztjük és mi is vásároljuk”. És ha ennek a mondásnak minden részletét komolyan vesszük, akkor tudhatjuk, hogy nyolcévnyi fideszes kormányzás után is bőven van feladat. És nem csak a tartalomszolgáltatás terén. Ezért sem jó, ha a lemaradás ledolgozását elsősorban adminisztratív eszközöktől, új hivataloktól reméljük. Érdemes visszagondolni a Nagyítás című, „ellen-Élet és Irodalom”-ként aposztrofált lap gyors és lapos ívű karrierjére. Látszólag igazolva a liberális érvet, hogy a jobboldalon nem a publikációs hely, hanem a képesség hiánya a probléma.

Tenni kell, nem kérdés. Egyenlő pályákat és egyenlő esélyeket teremteni, de csakis organikus változásra alapozva. Mert ha a cselekvés kimerül a pénzek központosításában és a minőségi balliberális teljesítményeket befogadó állami intézmények ostorozásában – lásd Balassi Intézet, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Állami Operaház stb. –, attól jobb ország nem leszünk. Ha az állam az úgynevezett nemzeti gondolatnak pusztán lojalitásalapú konjunktúrát teremt, úgy eláraszt bennünket a „nemzeti selejt”, hogy attól kódulunk.

A cikk a Heti Válasz legújabb, digitális számában jelent meg. 

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.