Túlképzettek a magyarországi keleti migránsok

/ 2017.12.07., csütörtök 12:25 /

Az ázsiaiak sok szempontból az élen járnak a hazai bevándorlók között. Kevesen gondolnák, de a legtúlképzettebb magyarországi szakácsok jó eséllyel kínaiak.

Magyarországon 2011-ben a népszámláláskor 143 ezer csak külföldi állampolgárságú személy élt, Gödri Irén, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója megvizsgálta, kiket integrálunk a legsikeresebben. A magyarországi migránsnépesség piaci szempontból integrálódott, képzettségi mutatóit tekintve sokkal jobb helyzetben van, mint az őslakosság, ugyanakkor túlképzett és lakáshelyzetét tekintve rosszabb helyzetben van, mint a honos népesség.

Foglalkoztatottsági és képzettségi mutatói tehát jobbak, mint a teljes népességé, azonban foglalkoztatásuk elsősorban vállalkozások révén történik meg, munkaerő-piaci integrációjuk sok esetben az etnikai gazdaságok révén valósul meg, és ez számottevő tudástőke-veszteséggel jár. Magyarán magas közöttük a diplomások aránya, de ennél jóval alacsonyabb képzettségű munkakörben dolgoznak, például káposztát metélnek csíkokra. (Ugyanakkor ez az adat magyarázatként szolgálhat arra, hogyan tudnak a kereskedelem-vendéglátás terén vállalkozó kínai és vietnámi szülők gyermekei olyan magas arányban bejutni a magyar elitgimnáziumokba.) A Magyarországon élő külföldi népességnek a hazaiakhoz  képest magasabb foglalkoztatási rátája kivételnek számít az EU-s országok közt. Például a szíriai és a török származású csoportokban – ahol szintén elterjedtek az etnikai vállalkozások – az alacsony foglalkoztatottsági esély nálunk csak a nők esetében figyelhető meg.

A legmagasabb foglalkoztatási arányuk a dél-koreiaknak, japánoknak, vietnámiaknak és a kínaiaknak van, de a munkakörükhöz képest messze a legtúlképzettek a vietnámi nők, őket követik a vietnámi férfiak, majd a kínai férfiak és a kínai nők. A legmagasabb arányban vállalkozók között az élen a vietnámiak végeztek, majd a szíriaiak és a kínaiak következnek. Érdemes megjegyezni, hogy a kutatásban szereplő szírek általában nem menekültként jönnek hozzánk, hanem vállalkozóként, ez ugyanis sokkal könnyebben járható út számukra.  

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.