Tudta, hogy a fejtetű szeretet útján terjed? Pedig igaz!

/ 2018.05.15., kedd 11:15 /

A parazitáknak nincs barátja. Nem szeretik őket az állatbarátok, nem védik őket az állatvédők. Kényszerű együttélésünk nem szép, de olykor messzemenő következményekkel jár. Ott van például a fejtetű. Könnyű megismerni. Képzeljétek el az anyukát, aki reggel álmosan fésülgeti kislánya haját, majd egyszer csak: „Vááááááá!!!!!!” Innen lehet megismerni a fejtetűt. Erről a hangról. A kislányt aztán lekezelik. Aki újrafertőződik. „Vááááááááá!” Megint lekezelik, aztán megint újrafertőződik... Ez az élet nagy körforgása.

De hogyan tudja a fejtetű megfertőzni a kislányt? A fejtetű nem tud ugrani, nem tud röpülni, el sem tud mászni az emberi hajról. Akkor terjed, amikor az emberek összedugják a fejüket. De mikor teszünk ilyet? Rokoni körben, párkapcsolatban. Legjobb barátok is összedugják a fejüket, amikor közös szelfit készítenek. Az emberi testbeszédben ez a gesztus mindig a barátság, a szeretet jele. És csak az emberiben. Csimpánzoknál és más emberszabásúaknál: hiányzik.

De mégis miért fertőzzük meg szeretteinket fejtetűvel?

Más emberszabásúakkal szemben csak nekünk, embereknek van többféle tetvünk. Márpedig a felnőttkorban elkapott ruhatetű veszélyes: a pestis, a lövészárokláz, a kiütéses tífusz baktériumát terjeszti. A fejtetű viszont ártalmatlan jószág, s ha gyerekkorban elkapja valaki, az növeli az esélyét annak, hogy más tetveket már nem kap el később. Őseinkre tehát erős szelekciós nyomás hatott. Azzal, hogy megosztották egymással fejtetveiket, növelhették szeretteik túlélési esélyeit. Ma, a modern világban, amikor már nem fenyeget minket a pestis, öntudatlanul, de továbbra is nagy szeretettel osztjuk meg egymással fejtetveinket, mintha az valami nagyszerű, pozitív dolog volna. A fejtetű tehát mélységesen és kizárólag emberi szeretetgesztus eredménye.

Nem magamtól vagyok ám ilyen okos – mindezt tegnap hallottam a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Rózsa Lajostól. A parazitológus egyike volt annak a tizenkét döntősnek, akik a FameLab versenyen indultak. S hogy az mi? Angliából indult, jó évtizede pedig már nemzetközi tudománykommunikációs verseny, amelyet itthon most rendeztek meg először – a British Council és az MTA együttműködésével.

A szabály kemény: mindössze három perce van mindenkinek, vetítés nincs, csak olyan eszköz, amely kézben elfér. Rózsa például fésűt vett elő és a „Vááááááá!” pillanatában, messzire hajította – a közönség meg fetrengett. A cél tehát: érthető és szórakoztató tudományos előadás három percben. Nagyon szórakoztató, de: semmi áltudományos kamu. Sőt. Ez a fajta tudományos standup épp az áltudományok ellenszere lehet – már csak ezért is jó volt a helyszínválasztás. Az ország legmegbízhatóbb intézménye, az MTA amúgy is épp programot és honlapot indított az áltudományok ellen, s ha ilyen minőségű magyar előadók lesznek segítségükre, elkerülhetetlen a siker. Rózsa Lajos egyébként második lett a versenyen, nem ő megy június elején Angliába, hogy képviselje Magyarországot: a fődíjat Iain Lindsay brit nagykövet Kis-Tóth Ágnesnek adta át, aki a fekete lyukak lényegét tudta elmondani három percben – egy fröcsögve étkező láthatatlan csecsemő hasonlatával szemléltetve a témát. A mezőny fele jó volt, a másik fele egyenesen zseniális. Miskolczi Christina például plüsspatkányokkal szemléltette kísérleteit, amelyeket biológusként valódiakon végez, hogy gyógyszert fejlesszenek az agy gyerekkori szintű plaszticitásának eléréséhez – ami arra lesz jó, hogy a gyerekkori traumákat tényleg ki lehessen kezelni terápiával felnőttkorban is: azaz megelőzhetők legyenek szadista tömeggyilkosságok. Azoknak a fékevesztett agressziónak a hátterében ugyanis mindig gyerekkori trauma húzódik meg.

Aki megnézné az egész, három órás eseményt, itt van a link, de a felvétel minősége nem jó. Szöges ellentétben a rendezvényével. Amely legközelebb megérdemli, hogy hibátlan videós stáb vegye és tegye ki a háromperceseket jó felbontásban. Egy biztos: tegnap egyértelműen kiderült, hogy a FameLab-ben itthon is hatalmas lehetőség rejlik.

Frissítés! Cikkünk megjelenése után az MTA-tól jó hírt kaptunk: a felvételek elkészültek jó minőségben is, később láthatók lesznek, csak élőben nem tudták megoldani máshogy. 

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A falu, ahol az LMP-s jelölt megsemmisítette a fideszest

A Zemplén egyik kis falujában, Komlóskán április 8-án előállították az egész ország egyik legfurcsább választási eredményét: egyéniben az összes érvényes szavazat 62 százalékát az LMP-s jelölt vitte, a fideszes alig látszott. Hogy lehetséges ez? Miért rontott rájuk Lázár János az időközi választási kampányban? Miért fideszesek az aprófalvak a dacos mintafalu polgármestere szerint? Riport a Heti Válasz csütörtöki számában!

Brüsszel most tényleg büntet? – Navracsics Tibor válaszol

Navracsics Tibor szerint a 2019-es európai parlamenti választáson minden országban közös lesz a téma: a migráció. Az oktatásért és kultúráért felelős uniós biztost az EU-költségvetés hazánkat is célzó szankcióiról és Manfred Weber néppárti frakcióvezető Fidesz-kizárással fenyegető szavairól is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban. 

Circus Maximus – a cirkuszművészet felől jön az új kulturális államtitkár

Vannak, akik kifejezetten örülnek Fekete Péter kulturális államtitkárrá történő kinevezésének, egyesek agilisnak, mások törtetőnek-törekvőnek nevezik. Nem tudni, milyen tervekkel érkezik a kulturális életbe a cirkuszigazgató, de a vele kapcsolatos várakozás inkább bizakodó. Az új államtitkár portréja a friss Heti Válaszban.