Sosem látott pénzeső jön

/ 2017.10.12., csütörtök 09:50 /

Ön mennyi „kampánypénzt” kap jövőre? Ha átlagbért keres, havi hat-nyolcezer máris kinéz. 

Ahogy az évszakoknak, úgy a politikai ciklusoknak is megvan a maguk ritmusa, éppen most lépünk be a nagy pénzosztogató szezonba. Az idei „évad” érdekessége, hogy nem csak a nyugdíjakat tolja meg a kormány, hanem a béreket is, kétféle közteher csökkentésére is készülnek.

Számszerűsítették a régóta lebegtetett járulékcsökkentést. A tavaly még 27 százalékos szolidaritási járuléknak nevezett adónem (a tb-járulék utóda) az idei 22 százalékról 19,5 százalékra csökken januártól. A közterhet a munkáltatók fizetik, tehát nem automatikusan nő a munkavállalók nettó bére, viszont 250 000 ezer forintos havi jövedelemnél a cég a jelenlegi 55 000 forint helyett jövőre csak 48 750 forintot fog befizetni szolidaritási adóként. Ha a megtakarítést átengedi a munkavállalójának, akkor annak bére mintegy 6000 forinttal, több mint három százalékkal nőhet. Ha átengedi.

A mai Magyar Időkben nyilatkozó Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke már arról beszélt, hogy a munkavállalói terheket is csökkenteni lehetne, Domokos az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot faragná le 0,5 százalékra, mert jelenleg olyan alacsony a munkanélküliség, hogy nincs szükség szerinte a teher teljes összegére. Az egyszázaléknyi adócsökkenés pedig szerinte kétezer forinttal növelné a havi jövedelmet.

Más módon is nyomást helyeznek a munkáltatókra: a garantált bérminimum, vagyis a szakmunkásoknak járó minimálbér bruttó 161 ezer forintról 180 500 forintra emelkedik. 

A politika is felmérte viszont, milyen kockázata van a választási osztogató esztendőknek (lásd Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt a közalkalmazotti béremeléseinek hatását a költségvetésre), ezért ezek a pluszpénzek jórészt alkalmiak.

A nyugdíjasok prémiuma kizárólag a nagy GDP-növekedésű évekre vonatkozik.

A belengetett Erzsébet-utalvány nem válik a nyugdíj részévé, vagyis nem növeli a nyugdíjkassza kiadásait, emiatt nem kényszeríti a kormányokat a nyugdíjasok számának csökkentésére (magyarán korhatáremelésre).

Domokos László javaslata pedig csak bizonyos munkanélküliségi szint alatt lenne érvényben. Amikor megint nő a munkanélküliség, megemelkedne a hozzájárulás összege és csökkennének nettó bérek.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.