Rombolás után visszaépítés: így néz majd ki a Nagymező utca

/ 2017.06.15., csütörtök 16:00 /

Megkérdeztük az önkormányzatot: azért engedélyezték a megtartandó homlokzatok bontását, mert az építkezés akadályozta volna a trolit. Így foszlik darabokra Budapest történelmi szövete.

Amikor körbejárták a netet a NullaHatEgy híradása nyomán drámai képek arról, hogyan dózeroltak le egy 1870 körül épült, helyi védelem alatt álló sarokházat a Nagymező utcában, a Pesti Broadwaynak nevezett városrész közepén, röviden már hírt adtunk róla, most azonban annak is utánajártunk, hogy történhetett meg ez az eset, és mi várható. A terézvárosi önkormányzattól kértünk tájékoztatást, mivel az épület nem állt országos védelem alatt, ezért a kerület járt el engedélyező hatóságként. A házat egyébként sokan ismerhetik, itt – és a mögötte lévő, szintén lebontott két alacsonyabb épületben – működött Budapest egyik legnépszerűbb romkocsmája, az Instant.

Balra a mostani, jobbra a korábbi állapot

Balra a bontás közbeni, jobbra a korábbi állapot, forrás: nullahategy.hu

Jogi helyzet

Jogilag minden a legeslegnagyobb rendben van. Az épület helyére a Rockwood Kft. – tulajdonos: Erdei Bálint – épít négycsillagos hotelt. A beruházás engedélyeztetése évekig húzódott. A 2014. november 27-én kiállított és 2015. április 2-án jogerőre emelkedett építési engedély nagyjából az alábbi terv megvalósítására szól: 

Terv a Nagymező utcai szállodára

Terv a Nagymező utcai szállodára (2010-es állapot)

A Studio 100 tervezőiroda által jegyzett terven egyértelműen látható, hogy a sarokház két homlokzatát, a Nagymező és az Ó utcai falakat meg kellene tartani.  (A 2010-es terveket az Építészfórum közölte, tegnapelőtt az egyik tervező nekik azt nyilatkozta, hogy a tervek azóta tovább alakultak, de a tömeg és a fő jelleg változatlan.) Egyebekben ez a faszádizmus tipikus példája – valójában vadonatúj, a réginél jóval magasabb és nagyobb épületről van szó, amely a két kisebb Ó utcai házat teljesen felváltja, és a megőrzött homlokzatok mögül magas toronyként emelkedik ki, amit némi burkolati helyeskedéssel – úgy mint mázas kerámia borítás – igyekeztek a tervezők enyhíteni. (A legelső, 2008-as tervváltozat még merészebb volt formailag.)

A tervet még 2009-ben támogatta a Műemlékvédelmi és Központi Tervtanács. Az akkori opponensi vélemény kifejezetten dicsérte a homlokzatok megőrzését: 

A tervezők mégis, nem eléggé dicsérhető módon, megtartják a régi házat, az egész épülettraktust, utcai homlokzataival együtt. Eredeti belső homlokzatait, tardosi vörös tömbkő lépcsőfokait és függőfolyosóját fotódokumentáció őrzi majd meg az utókor számára.

Az utóbbi mondatból kiderül, hogy tulajdonképpen volt ebben a házban még sok minden, amit értéknek lehetne nevezni, de azokra már a beruházó nem tartott igényt, elég készíteni róluk egy fotódokumentációt a bontás előtt.

Az önkormányzat 2012-ben kötött egy megállapodást a befektetővel, mivel a területre vonatkozó szabályozás elvileg nem engedett volna meg ilyen nagyságú épületet. Az 5,5 m2/m2 szintterületi mutató biztosításáért cserébe az önkormányzat egy passzázs megnyitását kérte a földszinten, amit közhasználatra kell átengedni. Ez a passzázs az Ó utcából vezet neki egy tűzfalnak – biztos sokan fogják használni.

Az építkezés 2016 decemberében megkezdődött, április 4-én azonban az önkormányzat jóváhagyást adott ki településképi bejelentési eljárás keretében a két megőrzendő homlokzat bontására is. Miért?

„Fontos szempont volt a homlokzat bontásának és újraépítésének jóváhagyásánál a helyszín szűkössége és a nagy kétirányú forgalom, különös tekintettel arra, hogy a 70-es és a 78-as trolibusz is a Nagymező utcában jár. Az építkezés ideje alatt a homlokzati fal megtámasztása miatt az Ó utca és a Nagymező utca forgalmát nyolc hónapos időtartamra ellehetetlenítette volna az utcák csaknem felét elfoglaló, támasztó szerkezet” – magyarázza a kerület válaszában.

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az engedélyezett tervben szereplő házat kell megépíteni, vagyis elvárják a két homlokzat visszaépítését. Azt mondják, ennek nem lehet akadálya, ugyanis „a bontással érintett homlokzati szakaszok pontos felmérése, műemléki szakértő és restaurátor bevonásával megtörtént. A homlokzat minden tagozatát, díszítő elemét felmérték és dokumentálták. Ezen felmérés alapján az épület minden elemét pontosan rekonstruálni lehet.”

Középen a tervezett passzázs, a hotel két szárnya között (2010-es terv)

A visszaépítés azonban már más, korszerű anyagból – értsd: vasbeton – történik. Elgondolkodtató, hogy a tervezők azt nyilatkozták, a homlokzat esetében sem törekedtek műemléki helyreállításra, egységesen szürkére festik.

A bontás és az újjáépítés ellen nem emelt kifogást az örökségvédelmi hatóság. Az emberben ilyenkor azért felmerül a gyanú, hogy a befektető a visszaépítést komolyan gondolja-e. Emlékezhetünk a Dorottya utcai Medgyaszay-ház esetére, ahol a hotelépítők szintén az első traktus megőrzését ígérték, aztán a statikai okokra hivatkozó bontás után előálltak egy vadonatúj tervvel. Végül is, ha már egy tégla sincs meg az eredetiből, nehezebb a visszaépítést indokolni.

A Nagymező utca 38. esetében ez elvileg nem történhet meg, mert az önkormányzat kérdésünkre azt mondja, ragaszkodnak az újjáépítéshez. A kiadott igazolásban egyúttal kötelezték is a kérelmezőt, hogy az elbontott utcai homlokzatokat az elbontást követő egy éven belül, de legkésőbb a teljes épület használatbavételéig építse vissza, mert ellenkező esetben településképi kötelezési eljárásban fogják a visszaépítést kikényszeríteni. 

Vélemény

Így tűnik el Budapest egyedülálló értékű, a város identitását és turisztikai vonzerejét adó, historizáló városszövete. Lépésről lépésre, jogilag támadhatatlanul –mert a megőrzésére nincs komoly politikai szándék. Ez a helyzet 1990 óta folyamatosan és persze előtte is változatlanul fennállt.

Természetesen kissé kevésbé rossz, ha ezt a két falat tényleg visszaépíttetik, mintha nem. Összességében azonban keveset számít: a Nagymező utca összképe, és konkrétan ennek a tömbnek a kellemes, levegős, némiképpen még kisvárosias hangulata, a városegyesítés korának örökségét hordozó épületállománya a brutális léptékű, hétemeletes hotelfejlesztéssel mindenképpen eltűnik.

Az ingatlanpiaci fellendülés nyomán megint hasonló helyzet állt elő, mint 2000 és 2008 között, amikor egész utcákat metszettek ki a történelmi belvárosból. A folyamatnak akkor is csak a világgazdasági válság vetett véget, nem a hatóságok hoztak olyan szabályozást, ami megvédené a város házállományát, ezért most, a válság elmúltával a bontás is újra lendületet vesz. Ennek láttuk példáit mostanában az Erkel utcában, ahol egy ukrán befektető rombolhatta le Belső-Ferencváros egyik legszebb, korai historizáló lakóházát, a Dorottya utcában és most a Nagymező utcában is. Rengeteg hasonló történet várható.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.