valasz.hu/itthon/fordulat-kezcsokugyben-felsult-a-protokollszakerto-109325

http://valasz.hu/itthon/fordulat-kezcsokugyben-felsult-a-protokollszakerto-109325

Rendrakás a Dunánál: ilyen lesz Budapest belvárosának új rakparti sétánya

/ 2017.06.16., péntek 14:10 /

A XIII. kerületi Duna-part sokak által bírált átépítése nyomán utánajártunk, hogy mi várható a város életében ennél sokkal jelentősebb szerepet betöltő belvárosi partszakaszon, hiszen ennek rekonstrukciója is napirenden van. A fővárosi önkormányzat által tervezett új rakparti sétány nem óriásberuházás, mégis sokkal élhetőbb és vonzóbb várossá teszi Budapestet, ha megvalósul.  A projekt hátteréről a Korzó Stúdió tájépítész vezető tervezőjével, Grabner Balázssal beszélgettünk, és megmutatjuk az új látványterveket is.


A sajtóban lehetett olyan értékelést olvasni, hogy a rakparton igazából nem történik semmi, a tervezett átalakítás nem hoz érdemi javulást. Miközben a cél éppen az lenne, hogy a pesti Duna-part az átépítésnek köszönhetően a mainál sokkal jobb hellyé váljon.

És sokkal jobb hely is lesz. Arra törekedtünk, hogy visszaadjuk a városnak a folyót, végrehajtsunk egy általános „rendrakást”, és a Kossuth Lajos tértől a Fővám térig kialakítsunk egy gyalogosan végigjárható sétányt, ami jelenleg hiányzik. Fontos megjegyezni, hogy a rendrakás nemcsak a rakpart látható elemeire terjed ki, hanem a földalatti közművek kiépítésére is. Ez ugyan nem látványos eleme, de nagyon fontos része a beruházásnak, mert lehetővé teszi a part jövőbeli kulturált használatát. A városlakók számára valódi újdonság lesz, hogy közvetlenül a Duna mellett sétálhatnak a legszebb belvárosi szakaszon, ahol ma akadályok sokasága állja utunkat. A terv a rakpart történeti kutatásokkal feltárt hagyományaira épít, és megidézi a területen egykor tradicionálisnak nevezhető megoldásokat. A járdákon ez a vízre merőleges, a forgalmi sávokban halszálkás terméskő burkolatot jelent. A megmaradt műemléki értékéket, így a lépcsőket, támfalakat, kisebb épületeket megőriztük, és belefoglaltuk a kialakuló új közterületi rendszerbe.

Terveztek a projektben látványosabb beavatkozásokat?

A rakparti sáv általános rendezése mellett kijelöltünk olyan „beavatkozási pontokat”, ahol nagyobb léptékű változásokat terveztünk. Ezek  helyét a terület adottságai és maga a városszerkezet jelölte ki. Az egyik ilyen pont a Lánchíd hídfője, ahol kialakul egy teljesen új tér, a másik az Erzsébet híd mellett a Jane Haining rakpart utolsó szakasza, ahova egy üldögélésre, pihenésre alkalmas partszakaszt terveztünk. Fontos szempont volt az elvágott városi kapcsolatok újraszövése, hogy a rakpart mindegyik szakasza könnyen megközelíthető legyen a belvárosi utcák felől, ennek érdekében több ponton új lépcsők, lejárók és gyalogátkelőhelyek készülnek. Kevesen tudják, de eredetileg mindegyik lipótvárosi utca tengelyében volt lejáró a folyóhoz. Ezeket a kőlépcsőket az autóforgalom kedvéért bontották el, és az örökségvédelmi hatósággal egyeztetve kortárs megjelenésű fémszerkezetekkel pótolnánk őket.

A Jane Haining rakpart az Erzsébet híd alatt

Forgalmi szempontból változik bármi a rakparton?

Igen, lesznek változások. A Jane Haining rakparton két forgalmi sáv megmarad, de az útburkolat egy szintbe kerül a járdával, ami önmagában is jelentős forgalomcsillapító hatást eredményez, ráadásul itt 30 km/órás korlátozás is lesz. A három rakpartszakasz közül az id. Antall József és a Jane Haining rakparton az úttesttel párhuzamos parkolást terveztünk, csak a Belgrád rakparton, a házak előtt lesznek 45 fokos szögben kijelölt parkolóhelyek. Tudni kell, hogy ma a rakpart jelentős részén a gépkocsik sokszor közvetlenül a legértékesebb, keskeny vízparti sávot foglalják el.

Ha megmarad két forgalmi sáv, megmarad a parkolás, akkor honnan lesznek új szabad területek?

A terület látszólag nagyon keskeny, mégis sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Az eddigi forgalmi sávok szélesebbek annál, mint amire szükség van, és a Jane Haining rakparton 45 fokos parkolási rend van, ami megszűnik – itt az átrendezéssel máris plusz hat méternyi területet nyerünk a gyalogosoknak. A sétány az id. Antall József rakparton így 7 méter, a Jane Hainingon 10 méter, a Belgrád rakparton 6 méter széles lesz – vagyis rengeteg helyet lehet megnyerni, csak észre kellett venni, honnan.

 

A közvélemény sokszor kopárnak érzi a megújított közterületeket. Lehet a parton új zöldfelületet kialakítani?

A terület adottságai, funkciórendje erős korlátot jelent, összefüggő parkot valóban nem lehet telepíteni, de ez nem is volt célunk. A burkolatokra szükség van, mert senki nem szeret a porban topogni, amikor kiszáll a hajóból, vagy ebédelni megy. Ugyanakkor tudunk zöldíteni, mégpedig alaposan végiggondolt, kisebb beavatkozásokkal. Az id. Antall József rakparton dupla fasort telepítünk, ezek közül az egyik egy önálló zöldsávba kerül, amely elválasztja a sétányt a forgalomtól, a másik fasor fáit pedig a sétány burkolatába ültetjük el. A jelenleg teljesen kopár, zöldfelület nélküli Jane Haining rakparton is hozunk létre facsoportokat ott, ahol a közművek és a területhasználat ezt megengedi.

A mostanihoz képest több vagy kevesebb fa lesz a parton?

Közel kétszer annyi lesz, mint most.

Zöld sétány az id. Antall József rakparton

Többen kifogásolták, hogy miért nem lesz kerékpárút a Duna-parton.

Valóban nem lesz kerékpárút, mert nincsenek meg a megfelelő kapcsolódási pontok, és a tervek szerint az Eurovelo itteni szakasza az Apáczai Csere János utcában fog haladni. Azért sem lenne szerencsés a vízparton vezetni, mert a kerékpárútnak kapcsolódnia kell a belvárosi utcahálózathoz, ami az alsó rakparton fizikailag nem biztosítható. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a rakparton nem lehet kerékpározni! A 30 km/órás forgalomkorlátozás és a terület megváltozott, forgalomcsillapított jellege miatt a forgalmi sávok a kerékpárosok számára külön felfestés nélkül is kellemesebb viszonyokat teremtenek.

 

A két hídfőnél honnan lehetett „előteremteni” a helyet az új közterekhez?

A Lánchíd és az Erzsébet híd hídfője a rakpart kiemelt jelentőségű pontja, természetesen adódik, hogy az emberek szeretnék pihenésre, üldögélésre, kávézásra használni ezeket a területeket. Nem véletlen, hogy a Lánchídnál a rendezetlen környezet ellenére évek óta működik nyaranta egy kitelepült vendéglátóhely. Itt úgy tudtunk helyet találni, hogy megszüntetjük a turistabuszok parkolóját, és a BKK-val egyeztetve olyan buszvárót helyezünk el, ahol csak egy órát várakozhatnak. Semmivel nem indokolható, hogy Budapest egyik legszebb panorámájú pontja, a világörökség kellős közepe buszlerakat legyen. A másik nagy nyereség az Erzsébet híd alatti terület, ahol az alsó rakparton megszűnik a forgalmi sáv, és visszaépül az eredeti lépcsős támfal, de modernizált változatban a leülést, a pihenést fogja szolgálni. Ezek a vadonatúj közterek a projekt legnagyobb nyereségei közé tartoznak.

 

Mennyire lesz élő a sétány?

Mindennap a 2-es villamossal járok, és látom, hogy az emberek a mai lehetetlen helyzetben is használják a rakpartot, sokszor libasorban araszolnak a szűk peremen a parkoló kocsik között, a szalagkorlát mellett vagy a sáros, burkolatlan ösvényen. Ezért vagyok biztos benne, hogy a sétány nagyon népszerű lesz a városlakók és a turisták körében. A rakpartra rengetegen érkeznek hajóval, nekik ez az első találkozásuk Budapesttel, és nem mindegy, hogy itt milyen benyomások érik őket. Lesznek egyébként a területen vendéglátóhelyek is, többek között egy pavilon a Lánchíd tövében, és több panorámás terasz a Belgrád rakparton a nemzetközi hajóállomás közelében.

Belgrád rakpart

 

Foglalkozik a terv Széchenyi tér átszervezésével?

A pályázaton nyertes tervünknek még része volt, de a jelenlegi, végleges tervben alapvetően nem szerepel, csak egy kisebb beavatkozást hajtunk végre azzal, hogy gyalogátkelőhelyekkel megközelíthetővé, átjárhatóvá tesszük a tér közepén lévő zöldfelületet a híd, a Zrínyi utca és a Mérleg utca irányából. Természetesen, ha egyszer lehetőség nyílik egy komolyabb átalakításra, az jól kapcsolódna a rakparti sétányhoz, és egymást erősítő elemek lehetnének.

Mikorra várható, hogy a terv megvalósul, és mennyibe kerülne a projekt?

Ez nem óriásberuházás, többek között ezt tartom az egyik legnagyobb értékének, hogy belátható összegből lehet vele nagyon jelentős életminőség-javulást elérni a város egyik kiemelten fontos területén. A projekt becsült költsége 6,7 milliárd, és ha sikerül elindítani 2018-ban az építkezést, 2019-re el is készülhet.

Rosta

Bódis András

Találkozunk 2016-ban!

Orbán Viktor nagyon akarja, hogy maradjon Angela Merkel

A hétvégi német választások előtt lapunk tudósítója önfeláldozó bátorsággal a törökök és a szélsőjobb kedvenc berlini negyedeibe is alámerült, hogy felbukkanva megállapítsa: talán túl sokat is imádkozott Orbán Viktor a német kancellár győzelméért. A csütörtöki Heti Válaszból megtudhatja, miért van ez így, illetve mire lehet számítani a jövőben.

Pécs a tönk szélén – hogyan „csúszott be” a város Nyíregyháza alá?

Két évvel azután, hogy a kormány átvállalta az egykori kulturális főváros intézményeinek működtetését, Pécs ismét csődveszélybe került. Tízezrével veszíti el lakóit, gazdasága pedig gyengébb, mint Nyíregyházáé, mégis az ország egyik legerősebb városaként költekezik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.