Plakátügy: ilyenre még tényleg nem volt példa | Válasz.hu

Plakátügy: ilyenre még tényleg nem volt példa

/ 2017.12.07., csütörtök 10:20 /

A Jobbik szerint veszélyben a jövő évi választási részvételük, miután az éves pártfinanszírozási összegük 1,4-szeresét kell befizetniük az Állami Számvevőszék jelentéstervezete alapján. 

Fontos leszögezni, hogy a Jobbik idei állami pártfinanszírozási összege 476 millió forint. Az Állami Számvevőszék viszont tegnap közölte: a Jobbik 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől (értsd plakáthelyeket kapott) , amit be kell fizetnie a költségvetésnek, „emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti.” Magyarán a Jobbikot 662 millió forint befizetésére kötelezték, az erről szóló híreket nem cáfolta az Állami Számvevőszék.

Ebből a szempontból érthetőnek látszik, miért állította azt a Jobbik francióvezetője, hogy ez a párt választáson való indulását is veszélyezteti. Ami ugye alapvetően rázná meg a magyar közéletet, mert Jobbik a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a második legnépszerűbb párt.

De tényleg van ennek alapja? 

Két eljárás fut egymás mellett a Jobbik ellen, szorosan véve azért, mert az országot idén vizuális terrortámadás érte, a Jobbik Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktor sötét tónusú képmásaival riogatott, a kormány pedig Sorossal és Brüsszellel. A Fideszes plakáttenger mögött állami pénz áll, a Jobbik poszterei pedig Simicska Lajos cégeinek kihasználatlan plakáthelyein jelentek meg. A Fidesznek a legkevésbé sem tetszett, hogy köztéri riválist kapott, jogalkotási módszerrel elérte, hogy a köztereken csak kormányzati plakátok maradjanak. A törvények persze nem visszamenőleges hatályúak, az ÁSZ nem is ezek, hanem már meglévő jogszabályok alapján lépett fel „hatósági jelzésre” a Jobbik korábbi plakátozása ellen.

Egyrészt az ÁSZ második félévi ellenőrzési programjában a Jobbik revíziója is szerepelt, és hatósági bejelentésre hivatkozva a 2015-16-os év mellett a 2017-es első félévi adatokat is kikérték. A közpénzek felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervezet szerint a Jobbik nem bocsátotta rendelkezésre a megfelelő dokumentumokat. A Jobbik viszont azt állítja, erre ötnapos törvényi határidő áll rendelkezésére, de a számvevőszék ezt nem várta ki.

Két súlyos következménye lett mindennek. Egyrészt az ÁSZ büntetőfeljelentést tett, és az ügyészség nyomozni kezdett az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt. Ha bebizonyosodik a gyanú, az akár a megszüntetéséhez is vezethet. Elvileg, ezt erőteljesen hangsúlyozzuk, mert egyrészt itt esély látszik arra, hogy a Jobbik védekezése megállhat. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy bárki túl akarná húzni ezt a kérdést, elvégre a Jobbik megszűnése senkinek sem szolgálná a politikai érdekeit. (Legkevésbbé a Fideszét.)

Tegnap a Jobbik megkapta azt a jelentéstervezetet, amely szerint törvényt sértettek, mert nem fogadhattak volna el a listaárnál olcsóbban plakátolási lehetőséget, mégis megtették. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy alighanem még soha senki nem vásárolt listaáron hirdetést ebben az országban, a lényeg, hogy a jogszabály erről szól. Az árkülönbözet adja a befizetendő összeg egyik felét, a másikat pedig az ezzel megegyező büntetés, amit levonnak majd a párttámogatásból. Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy a Jobbik ne indulhatna el a választokon, de az biztos, hogy óriási érvágás a szervezetnek. 

Ám ez még csak tervezet, 15 napon belül észrevételeket tehetnek. Más kérdés, hogy az ÁSZ-jelentéseit általában nem írják alapjaiban felül a jelentéstervezetre küldött észrevételek. Ebben az esetben az alapadatok nem is a párttól, hanem a Magyar Nemzet szerint az adóhatóságtól származnak, amely a hirdetéseknek felületet biztosító Mahir Cityposter Kft.-nél még a nyár folyamán tartott házkutatást. Az egyik állami szerv a másik dokumentumait pedig erős bizonyítékként szokta kezelni.

A kész ÁSZ-jelentést bíróságon támadhatja meg a Jobbik, és a bíróság felfüggesztheti a fizetési kötelezettséget az eljárás idejére. Tegyük persze hozzá, hogy egy bírósági jogvitának bármi lehet a vége, de egyáltalán nem tipikus, hogy a hatalmas jogvégzett apparátussal rendelkező ÁSZ végül elbukja a pereit. Más oldalról viszont egészen példátlan ügyről van szó, az ÁSZ korábban sosem állt bele pártfinanszírozási ügyekbe, a fő vonalakat mindig rendben találta a pártok gazdálkodásában, miközben az egész közvélemény állatorvosi lónak tartja ezt.

Az Orbán–Simicska-háborúba ilyen módon beavatkozó állami szervek új színt hoznak a magyar politikai életbe, kétségtelenül elég harsány színeket. Éppen emiatt nehéz megállapítani, mi lesz a történet vége, mert ilyen ügyekre a demokratikus Magyarország történetében még nem volt példa. Mivel mindkét eljárás a bíróságokon fejeződik be, a viszonyokat ismerve két dologra számíthatunk:

  1. Az egész jól elhúzódik majd, több fordulós jogvita várható.
  2. A bíróságok függetlensége miatt végül olyan ítélet születik majd, amely egy jogállamban elvárható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.