Plakátügy: ilyenre még tényleg nem volt példa

/ 2017.12.07., csütörtök 10:20 /

A Jobbik szerint veszélyben a jövő évi választási részvételük, miután az éves pártfinanszírozási összegük 1,4-szeresét kell befizetniük az Állami Számvevőszék jelentéstervezete alapján. 

Fontos leszögezni, hogy a Jobbik idei állami pártfinanszírozási összege 476 millió forint. Az Állami Számvevőszék viszont tegnap közölte: a Jobbik 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől (értsd plakáthelyeket kapott) , amit be kell fizetnie a költségvetésnek, „emellett a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a Magyar Államkincstár az ÁSZ által megállapított összeggel csökkenti.” Magyarán a Jobbikot 662 millió forint befizetésére kötelezték, az erről szóló híreket nem cáfolta az Állami Számvevőszék.

Ebből a szempontból érthetőnek látszik, miért állította azt a Jobbik francióvezetője, hogy ez a párt választáson való indulását is veszélyezteti. Ami ugye alapvetően rázná meg a magyar közéletet, mert Jobbik a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a második legnépszerűbb párt.

De tényleg van ennek alapja? 

Két eljárás fut egymás mellett a Jobbik ellen, szorosan véve azért, mert az országot idén vizuális terrortámadás érte, a Jobbik Mészáros Lőrinccel és Orbán Viktor sötét tónusú képmásaival riogatott, a kormány pedig Sorossal és Brüsszellel. A Fideszes plakáttenger mögött állami pénz áll, a Jobbik poszterei pedig Simicska Lajos cégeinek kihasználatlan plakáthelyein jelentek meg. A Fidesznek a legkevésbé sem tetszett, hogy köztéri riválist kapott, jogalkotási módszerrel elérte, hogy a köztereken csak kormányzati plakátok maradjanak. A törvények persze nem visszamenőleges hatályúak, az ÁSZ nem is ezek, hanem már meglévő jogszabályok alapján lépett fel „hatósági jelzésre” a Jobbik korábbi plakátozása ellen.

Egyrészt az ÁSZ második félévi ellenőrzési programjában a Jobbik revíziója is szerepelt, és hatósági bejelentésre hivatkozva a 2015-16-os év mellett a 2017-es első félévi adatokat is kikérték. A közpénzek felhasználásának ellenőrzésére hivatott szervezet szerint a Jobbik nem bocsátotta rendelkezésre a megfelelő dokumentumokat. A Jobbik viszont azt állítja, erre ötnapos törvényi határidő áll rendelkezésére, de a számvevőszék ezt nem várta ki.

Két súlyos következménye lett mindennek. Egyrészt az ÁSZ büntetőfeljelentést tett, és az ügyészség nyomozni kezdett az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt. Ha bebizonyosodik a gyanú, az akár a megszüntetéséhez is vezethet. Elvileg, ezt erőteljesen hangsúlyozzuk, mert egyrészt itt esély látszik arra, hogy a Jobbik védekezése megállhat. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy bárki túl akarná húzni ezt a kérdést, elvégre a Jobbik megszűnése senkinek sem szolgálná a politikai érdekeit. (Legkevésbbé a Fideszét.)

Tegnap a Jobbik megkapta azt a jelentéstervezetet, amely szerint törvényt sértettek, mert nem fogadhattak volna el a listaárnál olcsóbban plakátolási lehetőséget, mégis megtették. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy alighanem még soha senki nem vásárolt listaáron hirdetést ebben az országban, a lényeg, hogy a jogszabály erről szól. Az árkülönbözet adja a befizetendő összeg egyik felét, a másikat pedig az ezzel megegyező büntetés, amit levonnak majd a párttámogatásból. Ez utóbbi nem jelenti azt, hogy a Jobbik ne indulhatna el a választokon, de az biztos, hogy óriási érvágás a szervezetnek. 

Ám ez még csak tervezet, 15 napon belül észrevételeket tehetnek. Más kérdés, hogy az ÁSZ-jelentéseit általában nem írják alapjaiban felül a jelentéstervezetre küldött észrevételek. Ebben az esetben az alapadatok nem is a párttól, hanem a Magyar Nemzet szerint az adóhatóságtól származnak, amely a hirdetéseknek felületet biztosító Mahir Cityposter Kft.-nél még a nyár folyamán tartott házkutatást. Az egyik állami szerv a másik dokumentumait pedig erős bizonyítékként szokta kezelni.

A kész ÁSZ-jelentést bíróságon támadhatja meg a Jobbik, és a bíróság felfüggesztheti a fizetési kötelezettséget az eljárás idejére. Tegyük persze hozzá, hogy egy bírósági jogvitának bármi lehet a vége, de egyáltalán nem tipikus, hogy a hatalmas jogvégzett apparátussal rendelkező ÁSZ végül elbukja a pereit. Más oldalról viszont egészen példátlan ügyről van szó, az ÁSZ korábban sosem állt bele pártfinanszírozási ügyekbe, a fő vonalakat mindig rendben találta a pártok gazdálkodásában, miközben az egész közvélemény állatorvosi lónak tartja ezt.

Az Orbán–Simicska-háborúba ilyen módon beavatkozó állami szervek új színt hoznak a magyar politikai életbe, kétségtelenül elég harsány színeket. Éppen emiatt nehéz megállapítani, mi lesz a történet vége, mert ilyen ügyekre a demokratikus Magyarország történetében még nem volt példa. Mivel mindkét eljárás a bíróságokon fejeződik be, a viszonyokat ismerve két dologra számíthatunk:

  1. Az egész jól elhúzódik majd, több fordulós jogvita várható.
  2. A bíróságok függetlensége miatt végül olyan ítélet születik majd, amely egy jogállamban elvárható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.