felsooktatasirangsor.hu/itthon/egy-km-netto-35-milliardert-az-alfoldon-minden-korabbinal-dragabban-epulnek-az-autopalyaink-124073

http://felsooktatasirangsor.hu/itthon/egy-km-netto-35-milliardert-az-alfoldon-minden-korabbinal-dragabban-epulnek-az-autopalyaink-124073

Párfinanszírozás

/ 2015.06.10., szerda 16:53 /

Magyar tanácsadó cég soha nem nyert még Brüsszelben ilyen jellegű és léptékű uniós pályázatot. Az eset a kormány által hangoztatott gyarapodó ország újabb jele is lehetne. Csakhogy a cég tulajdonosát Gyurcsány Ferencnek, vezérigazgatóját Dobrev Klárának hívják. Összeférhetetlenség és pártfinanszírozás, vagy csak a brüsszeli bürokrácia találkozása a magyar belpolitikával?

„Ha mi nyertünk volna ilyet, nagyon büszkék lennénk rá. Nemhogy magyar, de talán még kelet-európai cég sem kapott ekkora megbízást, ez inkább a Brüsszelbe jól bekötött nagy nyugati cégek terepe” – mondja az Altus által elnyert, nagy vihart keltett pályázatról a Heti Válasznak egy uniós fejlesztésekkel foglalkozó cég vezetője. De mit és mennyit is nyert a vállalkozás? A kormány első reakció alapján úgy tűnt, hogy Gyurcsány Ferenc tanácsadó cége ötmillió euróért, azaz több mint 1,5 milliárd forintért a magyarországi fejlesztéspolitikát ellenőrzi. Ez azonban nem egészen van így.

Mennyi az annyi?

Az Altus egy konzorcium élén nyert még tavaly, s a cégegyüttesben vele együtt 11 vállalkozás van – az ő feladatuk a munka elvégzése az unió 28 tagországában. Az ötmillió euró egy keretösszeg, amelyet az Altus vezette konzorciumon kívül még két másik cégcsoport nyert el, így az EU minden új részfeladatnál megversenyezteti ezt a három csoportosulást, és a nyertes kaphatja meg a munkát. „Eddig a keretösszeg kevesebb mint felét költötték el, ebből öt projektet írtak ki és bíráltak el; egyet mi nyertünk, négyet nem” – mondja lapunknak Dobrev Klára, a cég vezérigazgatója. Vagyis 10- 12 feladatra futja a legfeljebb ötmillió euróból, és a pénzek negyede, 300- 400 millió forint kerülhet az Altus vezette konzorciumhoz, ezen kell majd osztoznia a konzorcium többi cégével. Dobrev szerint ebből másfél év munka után néhány tízmilliós bevételük lesz, s bár az általunk megkérdezett szakértő szerint ez közelebb áll majd a százmillióhoz, az ügy érdemén ez nem sokat változtat, legfeljebb azt mutatja, hogy Gyurcsány Ferenc cégtulajdonosként óvatosabb a bevételek tervezésénél, mint kormányfőként. Meg azt, hogy ez komoly siker a vállalkozás életében, amelynek bevétele 2014-ben nem érte el a 90 millió forintot.

A feladat is szerényebb, mint a kormány állítja. Annak vizsgálatáról van szó, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetésben rendelkezésre álló fejlesztési források tervezésekor a tagországok hogyan alkalmazták az unió új előírásait. Közelebb állna tehát az igazsághoz azt mondani, hogy ez inkább Brüsszel munkájának az ellenőrzése, mint a tagállamoké. A feladat első részeként a konzorciumtól felkeresik a kormányt, hogy beszámoljanak a megbízásukról, majd a fejlesztési pénzekkel foglalkozó minisztériumoknál (nálunk hét tárca) kitöltik az uniós kérdéssort, végül a konzorcium szakértője elbeszélget a tárca illetékeseivel. „Nálunk csak az Altus partnerének bejelentkezése történt meg, és már emiatt tiltakoztunk” – mondja lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára; Dobrev Klára viszont azt állítja, már elérhetővé tették a kormány számára a kérdéseket. Sőt szerinte az egyik minisztériumban annyira gyorsak voltak, hogy ki is töltötték a kérdőívet (ezt online kell megtenni), de három másiknál is lehetett látni, hogy beléptek a rendszerbe, csak valószínűleg közben megszületett az együttműködést leállító döntés.

Unalmas kérdések

Annak, hogy milyen szakaszban akadt meg a munka, annyiban van jelentősége, hogy a kabinet már a kérdések, tehát a valóság ismeretében próbálta-e sugallni, hogy Gyurcsány Ferenc fogja értékelni a kormány munkáját. (Vagyis az ellenzéki Demokratikus Koalíció vezetője, aki nyilván érdekelt abban, hogy a kép minél rosszabb legyen.) Mindenesetre egy idő után a kormánypolitikusok inkább összeférhetetlenségről és tiltott pártfinanszírozásról beszéltek, mint a feladatról, ami a kérdések ismeretében érthetőnek tűnik. Mert vegyünk egyet a laikusok számára viszonylag még érthetőbbek közül: „A fenntartható városfejlesztési stratégia alkalmazásakor milyen problémák merültek fel?” A lehetséges válaszok a következők: „a) nem merültek fel, b) a földrajzi területek beazonosítása során merült fel probléma, c) jó minőségű stratégiák kialakítása volt nehéz, d) az irányító hatóságok kapacitása nem volt elegendő, e) elégtelen iránymutatás, f) egyéb.” És így tovább, nyolc oldalon át.

Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ilyen unalmas kérdések és válaszok még sosem váltottak ki ekkora vitát. Külön érdekesség, hogy a munkát Magyarországon Dobrev szerint nem az Altus végzi, hanem a konzorcium osztrák tagja. Nem mintha összeférhetetlen volna, hanem mert az Altus kevéssé aktív itthon, aminek nyilván belpolitikai okai vannak. Annál erősebb a cég más volt szocialista országokban, elsősorban a Balkánon (lásd keretes írásunkat). Az ügy abszurditását jelzi tehát, hogy bár egy magyar cég a konzorcium vezetője, a munkát egy osztrák vállalkozás végzi el, de magyar emberekkel, az ugyanis kikötés, hogy a feladatot végző személy magyar anyanyelvű legyen.

A kérdőív kitöltése után következne még néhány interjú főosztály- és osztályvezetői szinten. Az Altusnak az így megkapott adattömeget kellene kezelhető formába öntenie és eljuttatnia Brüsszelbe, ahol majd talán levonnak belőle valamiféle következtetéseket, amelyeket esetleg alkalmaznak a következő, 2020-tól induló költségvetési időszakban. Életbe vágó hatásai tehát aligha lesznek a tanulmányoknak, sokkal inkább a brüsszeli bürokrácia önfenntartó papírgyártásáról van szó. Olyan rutineljárásról, amelyhez hasonlókat rendszeresen végez az unió adminisztrációja, s az ilyenekből származó tanulmányok kevéssé járulnak hozzá az európai versenyképesség emeléséhez, viszont legalább a hasznos (és drága) tevékenység látszatát képesek kelteni az apparátusban dolgozóknál, illetve a rájuk épült nemzetközi cégeknél.

Közvetett támogatás

Az ezután elővett tiltott pártfinanszírozás vádja logikusnak tűnik, de nem olyan egyértelmű, ahogy a kormány láttatni szeretné. „Üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat” – mondta Orbán Viktor Strasbourgban, és hasonlóan nyilatkozott Lázár János miniszter is, aki Brüsszelbe is kiutazott tiltakozni az Altus megbízása ellen.

És Gyurcsány valóban támogatja a pártját a vagyonából (tavaly 16,2 millió forinttal), a saját jövedelme pedig az Altusból származik. Vagyis ha oda befolyik brüsszeli pénz, annak egy része szolgálhatja Gyurcsány és a DK politikai ambícióit. E logika következetes alkalmazása azonban érdekes helyzetet teremthetne egy olyan országban, ahol alig van olyan nagyberuházás, amely uniós források nélkül épülne, így az ezekből származó pénzek értelemszerűen nyíltan vagy kevésbé nyíltan utat találnak a politikai szereplőkhöz. Egy magánszemélynek pedig joga van ahhoz, hogy pénzéből a neki kedves pártot támogassa. Így a brüsszeli megbízás legfeljebb a Gyurcsány házaspár finanszírozásának tekinthető, tiltott pártfinanszírozásnak aligha. De lehet, hogy ezt majd a bíróságnak kell megállapítania, a Fidesz-frakció ugyanis kilátásba helyezte, hogy az ügy miatt kezdeményezi: a parlament függessze fel a DK párttámogatását, amire Gyurcsányék azt válaszolták, ez esetben jogorvoslatért akár az európai bíróságig is elmennek.

A Miniszterelnökség elküldte Brüsszelbe a bizonyítékokat, amelyek bemutatják, miként kerülhet európai pénz a DK-hoz. Amit persze Brüsszelben is tudnak, hiszen a pályázat odaítélésénél láthatták a cég tulajdonosi szerkezetét, csak nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Az Európai Bizottságnál egyébként érdeklődésünkre nem tudtak beszámolni olyan korábbi esetről, ahol egy aktív politikus cégével szerződtek volna. Akárhogy is, a bizottság illetékese, Walter Deffaa főigazgató kiállt döntésük mellett, sőt felszólította a kormányt, hagyja abba „az információk eltorzítását”. Az Altus pedig pert indított egy sor kormánypolitikus ellen.

Nem kecsegtet sok sikerrel az a kormányzati támadás sem, amely szerint az Altus becsapta Brüsszelt, amikor az összeférhetetlenségéről nyilatkozott. Információink szerint ugyanis ebben az esetben a pályázónak nem elsősorban a közte és az adott kormány közti összeférhetetlenségről kell nyilatkozatot tennie, hanem arról, hogy a pályázat elbírálóival nem áll-e tiltott kapcsolatban.

Nem valószínű az sem, hogy az Altus önként visszalépne egy ilyen presztízsű munkától, hiába mondta Lázár János Gyurcsánynak, hogy „az ország érdekében mondjon le” a megbízásról, mert a konfliktus „mérgezheti Magyarország és az EU viszonyát”. Ez az ellentét persze nem tesz jót az amúgy is terhelt viszonynak, de nem biztos, hogy némi pluszfeszültség idehaza rosszul jön a kormánynak, amely szívesen vív szabadságharcot Brüsszellel, amikor módja nyílik rá. Így ha az EU nem enged, a kormány akár tovább élezheti a helyzetet, és Magyarország meg is tagadhatja az együttműködést az Altus vezette konzorciummal, aminek lehetőségét Csepreghy is meglebegtette. Márpedig Brüsszel nem tudná és vélhetően nem is akarná kényszeríteni a kormányt, hogy szóba álljon valakivel, akivel nem akar. Persze ettől még az Altus megkapná a pénzét, legfeljebb az anyagokon feltüntetik majd, hogy a magyar válaszokat ne keressék bennük. Brüsszelben pedig felkészülhetnek: ha Magyarországról van szó, bármilyen – az uniós bürokratákon kívül amúgy senkit nem érdeklő – ügy nemzetközi botránnyá dagadhat.

Délkeletre nyitottak
Az Altus Zrt. Magyarországon kívül szinte az összes volt szocialista országban tevékenykedik Grúziától Csehországig. A legnagyobb súlypont a Balkán, és főleg az unión kívüli országoknak kínált EU-s támogatási forrásokhoz kapcsolódó munkákat végeznek. Így járulnak hozzá az albán vízgazdálkodási stratégiához éppúgy, mint a koszovói vidéki hivatalnokok képzéséhez; rendeznek konferenciát Szerbiában, Romániában és Bulgáriában. A cégnek 2014-ben 88,6 millió forint volt a bevétele, amelyet idén és jövőre jócskán megdob a most elnyert brüsszeli feladat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.