Pannon power

/ 2012.12.18., kedd 16:46 /

Az év végéig élő offshore-amnesztia legfeljebb 80 milliárd forintot csábíthat haza - ami a külföldi árnyékzónákban parkoltatott honi pénzek 2-3 százaléka. Közben észrevétlenül Magyarország is adóparadicsommá vált; olajfúrótorony-tulajdonosok, hadireptér-üzemeltetők és eukaliptuszpép-kereskedők terelik bevételeiket Pest megyébe.

A gazdasági válság kirobbanása óta a "világpolitikusok" rendre a szájukra veszik az adóparadicsomokat. "Ki kell iktatni az offshore-központokat" - adta ki például a jelszót 2008 végén az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország akkori első embere. A Nicolas Sarkozy-féle ukázt az Európai Bizottság épp regnáló adóügyi biztosa, Kovács László cizellálta, mondván: elfogadhatatlan, hogy miközben uniós polgárok százmilliói tisztességesen adóznak a bevételeik után, addig bizonyos körök - a legmódosabbak - megkerülik a közteherviselést. A Fideszben később megalkották az ellenfelek stigmatizálására alkalmas "offshore-lovag" kifejezést, mára pedig eljutottunk oda, hogy Vlagyimir Putyin is felvette szótárába az "offshore-talanítás" kifejezést (utalva az orosz adótörvények alól kibújó oligarchák ellen tervezett fellépésre). Közben az EU is tiltólistára tenné a "káros adópolitikát" folytató országokat. A szitok azokra a nagy- és kishatalmakra vonatkozik, amelyek kifejezett előnyöket adnak a náluk bejegyzett, de ott semmilyen tényleges gazdasági tevékenységet nem folytató "idegen" társaságoknak.

Az offshore szó eleve parttól távolit jelent - és az a képzet társul hozzá, hogy léteznek olyan, Seychelle-szigeteki levélszekrényben, panamai irodasarokban vagy más exkluzív "lyukban" működő vállalkozások, melyek esetében az igazi tulajdonos kiléte gyakran a világ összes "APEH-je" számára titkos (a cégdokumentumokban ugyanis névleges igazgatók szerepelnek). Mind több véleményformáló nevezi hát az offshore-ozás lehetőségét a globális piacgazdaság legnagyobb hazugságának. Az Európai Bizottság pedig az úgynevezett agresszív adótervezés gyakorlata ellen is lázítani kezdett, rosszallván, hogy a nemzetközi vállalatbirodalmak - offshore-zónákba telepített leánycégeik révén - oda-vissza számlázással minimalizálják az óriásprofitjuk utáni nyereségadó mértékét.

Ezekkel a felismerésekkel az EU körülbelül húsz évet késett, hiszen értéküket tekintve a világ pénzügyi tranzakcióinak felét az offshore-lehetőségek kiaknázásával bonyolítják le. A közelmúlt híre például, hogy az internetes keresőmotort üzemeltető Google 2011-ben mintegy kétmilliárd dollár adót takarított meg, mivel bevételeinek egy részét átvezette egy Bermudában bejegyzett érdekeltségén. Az amerikai multi tavaly mindösszesen 3,2 százalék adót fizetett a külföldön elért nyeresége után, holott az Egyesült Államokon kívülről származó pénzek túlnyomó többségére 26-32 százalékos társasági adóval "dolgozó" európai országokban tett szert.

"A homokba dugott fejek ideje lejárt. Érdemes tudomásul venni, hogy az offshore-ügyletek miatt a globális piac kereteit jelentő nagyvállalatok adóterhelése öt százalék alatt van" - mondja lapunknak Karagich István, a privátbanki ügyfelekre szakosodott BloChamps Capital Kft. ügyvezetője. Hozzáteszi: Magyarországra, Közép-Európára is igaz, hogy azok a szereplők, akiknek nemzetközi közegben kell helytállniuk, próbálnak nem eleve versenyhátránnyal indulni - azaz rákényszerülnek az adótervezésre. Lehet persze ab ovo erkölcstelennek minősíteni az offshore intézményét, ám tény: a határokon átívelő közteher-optimalizálás nem illegális tevékenység, hacsak nem csalási, pénzmosási célra hoznak létre efféle struktúrákat. Az is igaz, hogy ha ügyvédek, orvosok, villanyszerelők vagy mások számla nélkül teszik zsebre a munkadíjukat, nettó adócsalást követnek el (és országos szinten durván károsítják a költségvetést). Ennek ellenére ők kevésbé vannak kitéve a köz megvetésének, mint az offshore-ozó üzletemberek.

A paradicsomi "ügyeskedés" hazai megítélésében fordulatot hozhat, hogy a nemzetközi tanácsadó irodák újabban Magyarországot is adótervezési célországként emlegetik brosúráikban (a szintén uniós tagállam Hollandia, Luxemburg, Ciprus vagy Málta mellett). Nemrég a Čekia cseh pénzügyi tájékoztató ügynökség tartotta fontosnak közölni, hogy az elmúlt két évben megugrott azon cseh és szlovák vállalatok száma, melyek virtuális lerakatot létesítettek Magyarországon.

(A "költözések" okát a Čekia az alacsony társasági adóban, az osztalékok és a tőkeműveleti nyereségek adómentességében, továbbá a jogdíjbevételek kedvezményes terhelésében látja.)

Sőt, a Heti Válasz gyűjtéséből kiderül: azokon a településeken, ahol évekig nem kellett iparűzési adót fizetni - például a Pest megyei Csomád és Újlengyel községekben -, olyan mamutok is leánycéget alapítottak, mint a világ legnagyobb olajfúrótorony-bérbeadással foglalkozó társaságai, továbbá az Afganisztánban hadirepteret működtető kanadai Atco-csoport, a Grupo Bimbo nevű mexikói sütőipari óriás, valamint Brazília vezető cellulóz- és papíripari konszernje, a Fibria (lásd táblázatunkat). Utóbbi tavaly 630 milliárd forintnyi árbevételt vezetett át azon az offshore érdekeltségen, amely egy magyarországi székhelyszolgáltató csomádi ingatlanába van bejegyezve. (A külföldi partnerek persze még luxemburgi, svájci és egyéb fióktelepeken is keresztülutaztatják a pénzüket, úgyhogy az itteni önkormányzati és állami büdzsé legfeljebb forinttízmilliókat nyer a bolton.) A brazil Fibria-vezetők becsületére legyen mondva, hogy a Wikipedia internetes enciklopédiában a cégcsoport hivatalos alközpontjai között ugyancsak feltüntették Csomádot (olyan "kistelepülések" társaságában, mint Sao Paulo, Hongkong városállam és Peking).

Ha cseh és szlovák középvállalatoknak vagy latin-amerikai gigászoknak megéri hozzánk települni, nyilván a korábban adóparadicsomokba menekített magyar vagyonok is visszatérnek "szülőföldjükre" - gondolhatnánk. Ezzel szemben a keserű valóság az, hogy a tavalytól az idei év végéig élő (tízszázalékos utólagos adófizetéssel járó) offshore-amnesztia legfeljebb 80 milliárd forintot csábít haza - ami szakértőink szerint a külföldi árnyékzónákban parkoltatott honi pénzek 2-3 százaléka. "A sikeres amnesztiához szükséges három dologból Magyarország kettőt megoldott. A kormány biztosította az érintettek névtelenségét és mentesülését mindenféle büntetőjogi következmény alól arra az esetre, ha visszahozzák a megtakarításaikat. Mára lényegében az a feltétel is teljesült, hogy az offshore struktúrájú adóelkerülés nem vezet érdemben több nettó jövedelemhez, mint az itthoni legális adózás. Azt a hitet ugyanakkor hosszú évek óta nem tudjuk megteremteni, hogy a hazahozott pénzek itthon kiszámítható környezetben lesznek. Talán emiatt marad ábránd Budapest régiós pénzügyi központtá válásának terve is. Pedig ez majdnem száz százalékban bizalmi játék" - magyarázza Karagich István.

Egy biztos: Magyarország mint adótervezési célpont formailag már többé-kevésbé működőképes, ám ahhoz, hogy a nemzetközi porondon még inkább számoljanak velünk, az államnak valamiképp tisztáznia kellene a viszonyát a "modern" pénzügyekhez. Így megeshetne, hogy a magyar offshore-ozók is tömegesen csoportosítanák át a külföldön fialtatott megtakarításaikat a jelenlegi, több mint versenyképes hazai adókörnyezetbe.



Adóoptimalizáló világcégek Pest megyében, Szombathelyen és Budapesten

I. Árukereskedelem

Fibria Trading International Kft., Fibria Overseas Holding Kft.
Székhely: Csomád, Akácos út 10-11.
Fióktelep: Wan Chai-kerület (Hongkong).
A magyar cégek 2011-es árbevétele (forintban): 630 milliárd

A Fibria-csoport, Brazília vezető cellulóz- és papíripari konszernje eukaliptuszpép-kereskedelmet bonyolít a kft.-ken keresztül (kihasználva, hogy ha e kedvező adózású magyar vállalatok szerzik be a termékeket egy adott országból, majd adják el egy másik országban, a nyereség itt, a közvetítő érdekeltségeknél halmozódik fel). Az áruforgalom persze nem érinti hazánkat - a fuvarszervezést a hongkongi fióktelep végzi.

II. Vagyonkezelés, vállalatfinanszírozás

Bimbo Hungria Zrt.
Székhely: Újlengyel, Petőfi Sándor u. 40.
Fióktelep: Luxembourg (Luxemburg)
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 240 milliárd

A mexikói Grupo Bimbo a világ legnagyobb sütőipari vállalata. A magyar érdekeltség és a luxembourgi fióktelep arra szolgál, hogy a leánycégektől származó osztalékot strukturálja - az adómegtakarítás érdekében.

EKT International Investment Zrt. (idén alapították)
Székhely: Újlengyel, Ady Endre u. 15.

A mexikói Grupo Elektra Latin-Amerika vezető kiskereskedelmi üzletlánca, mely vásárlói hitelekkel bátorítja a tömegfogyasztást; mindehhez a pénzügyi hátteret a Banco Azteca szolgáltatja. Az újlengyeli kft. pontos tevékenységéről majd a 2012-es mérlegbeszámoló árulkodhat.

III. Olajfúró hajók/tornyok működtetése, bérbeadása

Stena Carron (Hungary) Kft., Stena DrillMAX I (Hungary) Kft., Stena Tay (Hungary) Kft.
Székhely: Újlengyel, Ady Endre u. 15.
Fióktelepek: Luxembourg (Luxemburg), továbbá a Stena Tay esetében Luanda (Angola)
A három magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 110 milliárd

A svéd Olsson család tulajdonában lévő, a világ egyik legnagyobb kompszolgáltatójaként is ismert Stena az olajfúrási üzletága egy részét "telepítette" Magyarországra. A cég hajóit és tornyait Ghána partjainál és a Mexikói-öbölben használják. Az újlengyeli központ alkalmazottai inkább a Stena International luxembourgi bázisán (a "fióktelepen") működnek.

Diamond Hungary Kft.
Székhely: Újlengyel, Ady Endre u. 15.
A magyar kft. 2011-es árbevétele (forintban): 31 milliárd

A Diamond-csoport központi irodája az Egyesült Államokban, a Texas állambeli Houstonban található. A magyarországi kft. három, jelenleg Brazília környéki vizeken tartózkodó fúrótorony tulajdonjogával rendelkezik (Ocean Baroness, Ocean Ambassador, Ocean Courage), melyek együtt közel 300 milliárd forintot érnek. Az újlengyeli cég árbevétele a Diamond Offshore Netherlands B. V. kapcsolt vállalkozástól származik.

Seadrill Hungary Kft., Seabras Rig Holdco Kft. (idén alapították)
Székhely: Újlengyel, Petőfi Sándor u. 40.
Fióktelep: Zug kanton (Svájc)
A Seadrill Hungary 2011-es árbevétele (forintban): 23 milliárd

A Seadrill-csoport operatív központja Norvégiában található, a céget az oslói tőzsdén jegyzik. Az újlengyeli kft. tulajdonában van az a 2008-ban épített, 160 milliárd forint értékű West Sirius tengeri olajfúró torony, mely egyebek mellett a BP olajvállalatnak dolgozik. A magyarországi társaság árbevétele részben a svájci fióktelepre fut be.

Frontier Driller Kft.
Székhely: Újlengyel, Petőfi Sándor u. 40.
Fióktelep: Luxembourg (Luxemburg)
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 6 milliárd

Az Egyesült Államokban több tucat szárazföldi olajfúró tornyot birtokló Frontier Drilling-csoport Kajmán-szigeteki cégeken keresztül működteti az újlengyeli-luxembourgi "gépkölcsönzőt".

Parker Central Europe Kft., Parker Hungary Kft.
Székhely: Újlengyel, Petőfi Sándor u. 40.
Fióktelep: Zug kanton (Svájc)
A két magyar kft. 2011-es árbevétele (forintban): 2,5 milliárd

A szárazföldi és tengeri fúrótornyokat birtokló, az Egyesült Államokban (Houstonban) és Kazahsztánban egyaránt "honos" Parker-csoport csak bevételei töredékét vezeti át a magyar kft.-ken.

IV. Szellemi tulajdon utáni jogdíj-bevételezés

Hewlett-Packard Technológiai Licencek és Licencnyújtó Kft.
Székhely: Újlengyel, Petőfi Sándor u. 40.
Fióktelep: Capellen (Luxemburg)
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 68 milliárd

Az Egyesült Államok és a világ egyik legnagyobb informatikai vállalatának, a HP-nek több magyarországi leánycége is van. Ez az újlengyeli kft. idehaza nem értékesít semmit - kizárólag közvetítő kereskedelmi funkcióval ruházták fel.

Belron Hungary Kft.
Székhely: Szombathely, Várkonyi u. 15.
Fióktelep: Zug kanton (Svájc)
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 25 milliárd

A gépkocsiszélvédő-javításban utazó svájci Belron-csoport magyar cége birtokolja a szabadalmakat, védjegyeket - így a jogdíjbevétel is ide folyik be.

FW Magyarország Licencia-hasznosító Kft.
Székhely: Budapest, Krisztina krt. 2-4.
Fióktelep: Luxembourg (Luxemburg)
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 16 milliárd

Az energetikai létesítmények specialistájaként ismert amerikai Foster Wheeler a szabadalmait, know-how-it ruházta a magyar cégre.

Marcas MC Zrt.
Székhely: Budapest, Nádor u. 26.
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 16 milliárd

A portugál Continente-áruházlánc végjegyeit e magyar cégbe telepítették. A Continente márkajelet használó vállalkozások a bevételeik után évi kétszázalékos névhasználati díjat küldenek Budapestre.

V. Építményüzemeltetés

Atco Frontec Európa Kft.
Székhely: Csomád, Esztergály u. 28.
Fióktelep: Madeira (Portugália)
A magyar cég 2011-es árbevétele (forintban): 16 milliárd

A kanadai Atco-csoport a magyar kft.-n keresztül elsősorban háborús övezetekben nyújt tábori létesítményüzemeltetési szolgáltatást (a NATO-nak és az ENSZ-nek). Például az afganisztáni Kandahár repterének működtetése is a csomádi cég madeirai fióktelepéhez tartozik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.