Nem nyír ki senkit a civiltörvény – Áder nem hibázott, hogy aláírta

/ 2017.06.16., péntek 13:30 /

Mielőtt kórusban kezdik megint üvölteni az érthetetlen okokból szellemesnek vélt „bajszos szart”, álljon itt néhány rövid állítás a friss hírrel kapcsolatban, hogy ugyanis Áder János aláírta a civiltörvényt.

1. Áder nem hibázott, amikor aláírta a civiltörvényt.

Ellentétben a lex CEU-val, ami alkotmányos szempontból bizony igenis aggályos, ráadásul a kipécézett intézmény ellehetetlenítését vonná maga után, a civiltörvényre egyik sem igaz. Közvetlenül legalábbis nem. Azzal, hogy a 7,2 milliónál nagyobb külföldi támogatást kapó civileknek regisztrálniuk kell és jelezniük kell kiadványaikon a külföldi támogatás tényét, nem lehetetlenülnek el. Folytathatják a működésüket, ahogy eddig is. Ha nem fogadnak szót és nem regisztrálnak, bírságot kaphatnak, de nem szűnnek meg automatikusan. Ez a törvény tehát önmagában nem nyírja, nem nyírhatja ki őket, akárhogyan is lejtette Szabó Tímea hisztérikus táncát Orbán Viktor előtt a Parlamentben. (Persze ha valaki szándékosan nem tartja be a törvényt és nem regisztrál, azt a bíróság megszüntetheti. Azt a szervezetet viszont, amely így jár el, nem a törvény nyírja ki. Az ilyen szervezet öngyilkosságot követ el.)

2. A civiltörvény kizárólag a Fidesz érdekeit szolgálja.

Ez egy semmilyen problémát meg nem oldó, csak a kormánypárt érdekeit szolgáló jogszabály. Megbélyegzési propgandatörvény. S mint ilyen, vitán felül gusztustalan tákolmány. Az viszont, hogy gusztustalan, még nem jelenti, hogy alkotmánysértő is. Ez nem az. A köztársasági elnök ezért ezt most tényleg nem küldhette az AB elé. (Politikai vétóval élhetett volna, csak hát az meg mire jó, ugye. Semmire.)

3. A kormánypropagandának lehet negatív következménye a kipécézett civilekre, nem ennek a jogszabálynak.

Visszatérő érv a TASZ-osok részéről, hogy a jogszabály miatt elesnek belföldi támogatásoktól, mert a donorok ebben a politikai légkörben inkább nem adnak nekik pénzt még akkor sem, ha egy adott projekt egyébként tetszik nekik. Nem kételkedünk abban, hogy előállnak ilyen helyzetek. Ezek azonban nem a törvény, hanem az azt megalapozó és attól függetlenül is folytatott kormánypropaganda következményei. Egy médiás párhuzammal: az újságokra nem kellett külön törvényt hozni, hogy a hirdetők egy része értsen a szóból. Elég volt simicskázni orrba-szájba. Az sem jó érv a TASZ-osok részéről, hogy „az ilyen listákkal aztán mindig történni szokott valami”. S hogy mi? Félelmeik szerint mondjuk a kormány egyszer csak úgy dönt, hogy akik a külföldi támogatottak listáján szerepelnek, nem lehetnek közhasznúak. Azaz: nem gyűjthetnek egy százalékos szja-felajánlásokat. Ez tényleg brutális érvágás lenne, s bár simán ki tudjuk nézni a kormányból ezt a lépést, annak megtételéhez újabb jogszabályra lenne szükség. Amelyet jó eséllyel az alkotmánybíróságnak kellene elkaszálnia. Ádernek meg odaküldenie. Reméljük, megtenné. A mostani aláírás viszont nem jó alapja Áder leszólogatásának. Aláírt egy törvényt, amely alapján esetleg lehet majd hozni egy másik törvényt, amely már tényleg alkotmányellenes lesz? 

Szóval csak csínján a bajszos szarozással.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.