Nem fizet a Jobbik, lecsukják Vonát? Három dolog történhet

/ 2018.01.09., kedd 20:16 /

A Jobbik önként nem fogja kifizetni a számvevőszéki bírságot, jelentette be Vona Gábor pártelnök. Mi lehet a kifutása a konfliktusnak? Mutatunk három forgatókönyvet.

A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy a párt önként nem fogja kifizetni az Állami Számvevőszék által rárótt 331 millió forintos bírságot – amelynek befizetésre a hatóság 15 napot adott a pártnak –, mivel nem ismeri el annak jogszerűségét, sőt az egész eljárást alkotmánysértőnek tartja. Vona Gábor pártelnök ezt ma egy sajtótájékoztatón jelentette be, ahol egy sor erős kijelentés elhangzott: „az Állami Számvevőszéknek 15 napja van rá, hogy visszatérjen a törvényesség útjára”; „az országgyűlési választás tétje mostantól az, hogy ő vagy Orbán Viktor kerül börtönbe”, mivel pártelnökként ő felel a párt gazdálkodásáért; a valódi vitát nem is a számvevőszékkel folytatják, mivel az eljárás mögött a kormányfő áll, akit Vona ismét korrupt zsarnoknak nevezett. Kiderült az is, hogy a pártnak 54 millió forint adományt sikerült összegyűjtenie, és az első negyedéves állami támogatás, 111 millió forint is megérkezett a számlájukra.

Nyilvánvaló, hogy három hónappal a választások előtt ez a konfliktus legalább annyira politikai, mint jogi-gazdasági jellegű. De mi lehet a kifutása?

Az ÁSZ döntései ellen Magyarországon semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, a Jobbik megpróbálhatja az Alkotmánybíróságon, vagy nemzetközi fórumokon érvényesíteni az igazát, de egyelőre nem látszik, hogy milyen jogi úton tudna ezekhez eljutni, és még ha sikerülne is, az áprilisi választásokig ez már nem hozhat fordulatot az ügyben. Vagyis minden azon múlik, hogy az ÁSZ hogyan akarja érvényesíteni a bírságot azok után, hogy a Jobbik nem hajlandó annak engedelmes befizetésére.

Ezek után három lehetséges forgatókönyv látszik:

  • A jogszabályok szerint a büntetést adók módjára kell behajtani, amennyiben a határidőig nem történik meg a befizetés. Január utolsó hetében az ÁSZ átadhatja a tartozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, ami inkasszót tehet a Jobbik számlájára és levonhatja az ott található összeget, ami a büntetés körülbelül felét fedezi. A Jobbik így teljesen kivéreztetve, kampányra fordítható pénzügyi források nélkül vágna neki a választásnak. Hogy a választók mit gondolnak erről az eljárásról, elhiszik-e, hogy a volt fideszes képviselő által vezetett ÁSZ nem a kormány megrendelésére csapta nyakon a legerősebb ellenzéki pártot a választások előestéjén egy ilyen büntetéssel, azt nem tudhatjuk. Ez a „közepesen durva” forgatókönyv.
  • Teljes erőből nekilátnak a Jobbik legyalulásának, minden létező államhatalmi eszköz bevetésével. Vagyis nem érik be az inkasszókkal, hanem végrehajtási eljárást is indítanak, megpróbálnak ingóságokat lefoglalni, vagy akár a Vona által előrevetített módon elkezdik a pártvezetők büntetőjogi felelősségét firtatni. Ebben az esetben a „Jobbik csalt, és elbújt a büntetés elől!” minden bizonnyal a kormánypárt fő kampánytémájává lép elő. Ez a „nagyon durva” forgatókönyv – amire valószínűleg a választók is érzékenyebben reagálnak. Egy erős hatósági támadás összerázhatja a Jobbik táborát, és a bizonytalan, depolitizált szavazókat is felverheti a szendergéséből. Ez a Fidesznek sem használna.
  • A tartozás fennmarad, de a behajtása ilyen-olyan okok miatt elhúzódik, és csak a választások után kezdik el a végrehajtást. Ebben az esetben a probléma a választók többségének ingerküszöbe alatt marad, nem határozza meg a kampányt, és csak később okoz a Jobbik számára komolyabb fejfájást. Ez lenne a „mérsékelt” forgatókönyv, ami a Fidesz számára egyetlen szempontból lehet kedvező: nem kellene a demokrácia állapota miatt külföldön magyarázkodnia.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.