valasz.hu/itthon/az-oszinteseg-luxus-31852?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202008

http://valasz.hu/itthon/az-oszinteseg-luxus-31852?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202008

Művésztanya kereszttűzben

/ 2011.04.11., hétfő 11:32 /
Művésztanya kereszttűzben

Eddig nagyobb volt a füstje, mint a lángja a Tűzraktér körüli hajcihőnek: a fideszes terézvárosi önkormányzat senkit sem lakoltatott ki a Hegedű utcai alkotóházból. Az LMP így is kultúrharcot kiáltott - pedig Szőcs Géza is kiállt az alternatív művésztanya mellett.

Nagyot néztek a budapesti Liszt Ferenc tér kerthelyiségeiben falatozó turisták, a Király utcában sétáló holland fociszurkolók és a terézvárosi templom előtt álldogáló hívek, amikor gólyalábas akrobaták, tűzzsonglőrök, dobosok és tűzoltózenészek verték fel egy napsütéses péntek délután csendjét március végén. A mutatványosokat több ezer tiltakozó fiatal követte. Az ellen demonstráltak, hogy a VI. kerület önkormányzata pályázatot írt ki a Tűzraktér Független Kulturális Központnak otthont adó, Hegedű utca 3. alatti régi iskolaépület bérbeadására, és április 1-jén délelőtt 10 óráig kiürítésre kötelezte a 374 művészt befogadó alkotóházat.

Beszívva a Trabantban

Több se kellett a budapesti liberális értelmiség pártjaként elkönyvelt LMP-nek, hogy kultúrkampfot kiáltson. "Nem arról volt szó, hogy a helyi Fidesz-KDNP kulturális sivatagot csinál a kerületből" - írta a párt egyik közleménye. "Mit vesz még el a Fidesz a fiataloktól?" - kérdezte egy másik. A Tűzraktér kálváriája azonban csak a felületes szemlélőnek kultúrharc. Ebben a történetben a Fidesz mint egységes párt nem létezik. Bár a Terézvárosban a jobboldal került többségbe 2010 októberében, egy hónappal később már Tarlós István adott át Pro Urbe díjat az alkotóházat működtető Art Sector Alapítványnak, Szőcs Géza kulturális államtitkár pedig a Tűzraktér mellé állt. "A kormánynak nincs beleszólása az önkormányzat ügyeibe, és pénze sem segíteni, de közvetítő szerepre szívesen vállalkozik, mivel olyan értékegyüttesről van szó, ami nemcsak a nemzeti kultúrának, nemcsak a fővárosnak, de még a VI. kerületnek is fontos lehet" - fogalmazott a politikus.

A jobboldalon nem mindenki érti, Szőcs miért állt ki a Tűzraktér mellett. "Ez nem művészet, ez egy álcázott belvárosi füvezőközpont - írta egy felületes kommentelő. - Jó lenne máshol kialakítani egy helyet azoknak, akik lepukkant Trabantokban szeretnek beszívva ücsörögve röhörészni." A hozzászóló bizonyára nem tudta, hogy a kerthelyiségbe kihelyezett Trabant körül 40 teremben 374 alkotó talált otthonra, köztük olyan elismert művészek, mint Frenák Pál és táncegyüttese vagy a frissen Munkácsy-díjjal kitüntetett festő, Uglár Csaba. A Tűzraktér évente átlagosan 40 kiállítást, 170 színházi, cirkuszi és táncelőadást, 120 filmes programot, 100 családi és gyerekprogramot, 320 koncertet és zenei eseményt rendez évi 30 ezer látogatóval. Diszkriminációellenes és drogprevenciós tevékenységet folytat, fotóoktatást, kézműves foglalkozásokat, tánc- és jógaórákat tart, zsonglőrnegyede pedig a kevés hazai artistaképző helyszín egyike.

A kérdés ezek után az, mi baja mindezzel a kerületnek. "Az Art Sector Alapítvány havi 150 ezer forintot fizet 3164 négyzetméter bérletéért egy műemlék épületben. Be kell látniuk: ez nem felel meg az önkormányzat érdekeinek" - tette egyértelművé a vita lényegét Simonffy Márta, a VI. kerület kulturális alpolgármestere. Neki lehet rálátása az ügyre: civilben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének elnöke, melynek egy tagja néhány hónapja még a Tűzraktérben alkotott. "Én textilművész vagyok, a férjem ötvösművész, így tudom, mekkora szüksége van egy fiatal, a főiskoláról kikerült alkotónak, akit még nem áraszt el a munka, hogy olcsón műteremhez jusson" - ismeri el Simonffy. Csakhogy hozzáteszi: az Art Sectornak nem lett volna joga bérbe adni a régi iskolaépület termeit, hiszen a 2008 nyarán kötött bérleti szerződés csak kiállítások és kulturális események szervezésére vonatkozott. Ezt hosszabbítgatta meg újra és újra az önkormányzat, legutóbb tavaly júliusban 2010. december 31-ig. Az új, már fideszes testület március végéig szóló hosszabbítást kínált az Art Sectornak, de ezt később visszavonta, így január óta jogtalanul tartózkodik az épületben. Az önkormányzat ennek ellenére senkit sem lakoltatott ki.

Művésztanya kereszttűzben - Mutatványosok demonstrálnak a VII. kerületben

Irreális pályázat

A kerület hasznosítási pályázatot írt ki az exlex állapot feloldására, de olyan feltételekkel, melyeket az Art Sector nem tudott vállalni: az önkormányzat havi hárommillió forint plusz áfás bérleti díjat kért, s elvárta 54 millió forint plusz áfa felmutatását az épület felújítására. Így az sem csoda, hogy a mostani ingatlanpiaci helyzetben, amikor számos rossz állapotú műemlék épület áll üresen Budapesten, senki más sem indult a pályázaton. Az Art Sector azonban beadott egy hosszú távú tervet, melyben havi másfél millió forintot kínál, és a testület Hassay Zsófia polgármester javaslatára úgy döntött, hogy ezt tárgyalási alapnak tekinti, így felcsillant a remény a megoldásra. A feleknek az április végi képviselő-testületi ülésig kell dűlőre jutniuk.

Simonffy Márta szerint a terv kétséges pontokat is tartalmaz, például egy hárommillió forintos fővárosi támogatást, holott Csomós Miklós kulturális főpolgármester-helyettes lapunknak egyértelművé tette: az önkormányzat pénzzel nem tud segíteni. Egy hosszú távú, mondjuk ötéves szerződés viszont előrelépés lenne, hiszen így az Art Sector indulhatna pályázatokon - eddig tervezhető jövőkép hiányában erre esélye sem volt. Az alapítvány így is elvégzett kisebb javításokat az épületen, és a havi másfél milliós rezsitől is megszabadította a kerületet, aminek ráadásul csak felét hárította a bérlő művészekre.

A fiatalok negyede

A Tűzraktér szerves része a Király utca két oldalán romkocsmákból és alternatív kulturális színterekből létrejött hálózatnak. "Ha megszűnne, nemcsak a Tűzraktér tűnne el, hanem az a konstelláció, ami a VI. és a VII. kerület határán izgalmas miliőt hozott létre - véli Polyák Levente, a Kortárs Építészeti Központ vezetője. - Márpedig a miliő hoz hírnevet egy városnak, elég a 30-as évek Párizsára vagy a háború utáni New Yorkra gondolni." Hasonlóan látja az ÓVÁS! Egyesület elnöke is. "Ott van élet a negyedben, ahol ezek az alternatív helyek, köztük a Sirály, a Tűzraktér vagy a Fogasház működnek. Egyébként csak halott utcák vannak és üres üzletek. A Király utca a fiatalok negyedévé vált. Ezt kellene megőrizni" - mondja Perczel Anna.

Bár e kultúrát nem mindenki érzi magáénak, ők is beláthatják, hogy pénzben mérhető hasznot hoz a fővárosnak. Az Air France járatain terjesztett magazin például egy időben azt mutatta be, hogy három városban három nap alatt mit érdemes megnézni, és Budapestről a régi pesti zsidónegyed alternatív kulturális színtereit ajánlotta - idézi fel Perczel. Csomós Miklós megerősíti: a fiatal külföldi turistáknak vonzó fővárosunk e szelete. Szőcs Géza is így látja. "Ami itt létrejött, az spontán, ösztönös és hiteles. Nincs az a pénz, amiből ezt mesterségesen létre lehet hozni - mondta az államtitkár a belvárosi alkotóházakról rendezett kerekasztal-beszélgetésen, és ellenpéldának az előző, szocialista önkormányzat által 1,2 milliárd forintból a belvárosi Aranytíz mintájára kialakított Eötvös10 kultúrházat hozta fel. - Mértéktelen ráfordítással egy óriási, minősíthetetlen semmi jött létre, ami működésképtelen, és az árából a Tűzraktér évtizedekig működhetne. Ez a különbség egy ellenőrzött, mesterséges és ezért mesterkélt, illetve egy spontán, belülről építkező színtér között."



Áldatlan állapotok

"Nálunk művésznövendékek laknak, de ami éjjel itt folyik, az tűrhetetlen. Nem tudnak aludni a gyerekek, a kapu előtere reggelente össze van hányva, és mindenfelé törött üvegek vannak" - fakadt ki a Tűzraktér ellen a szomszédos kollégium igazgatója, Kiss József. A kerület azzal öntött olajat a tűzre, hogy honlapján az alkotóház egyes részeire kétségtelenül jellemző, hajléktalanszállót idéző körülményekről közölt fotósorozatot. Simonffy Márta még az ÁNTSZ-nél is bejelentést tett.

Balla Zoltán, a Tűzraktér projektmenedzsere szerint a rumlihoz az előző önkormányzat is hozzájárult, amikor felszámoltatta az épületben levő gondnoklakást. A vendéglátóegységre viszont három év alatt csak 18 panasz érkezett, és néhány apró összetűzést leszámítva a kollégiummal is inkább az együttműködés a jellemző. "A vendéglátás szükséges a működéshez - szögezte le Balla. - Agóraként szolgál az itt dolgozó művészeknek, és egy-egy előadás után az emberek is szívesen leülnek beszélgetni. Ebből nem gazdagodik meg senki, a bevételek az épület működtetésére mennek."

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.