Megyeváltó települések

/ 2001.05.25., péntek 07:45 /

A rendszerváltás óta tizenhat település kezdeményezett megyeváltást. A lakosság nem minden esetben értett egyet a képviselő-testülettel, Dömösön és Malomsokon a helyiek a maradás mellett szavaztak.

A Veszprém megyei Malomsokon május 6-án népszavazást rendeztek arról, hogy térjenek-e vissza az 1954-es állapothoz, amikor is a település még Győr-Moson-Sopronhoz tartozott. A hatszáz lelkes falu vezetői már 1992-93-ban gondoltak a megyeváltás lehetőségére. A tavaly novemberben tartott képviselő-testületi ülésen a testület megszavazta a tervezet felterjesztését.

"Az érvek közt szerepel, hogy Győr-Moson-Sopron gazdagabb megye, a falu a közlekedés és a munkahelyek szempontjából is jobb körülmények közé kerülhet, arról nem is beszélve, hogy Malomsok kisalföldi település, annak fővárosa pedig Győr" - mondta lapunknak Schweiger Emil polgármester. Hiába volt azonban a képviselői szándék, a lakossági visszajelzésekből kiderült: a lépést sokan elhamarkodottnak találják. A faluban április 23-án lakossági fórumot rendeztek, amelyen mindkét megye egészségügyi, földügyi, állat-egészségügyi szakértői megjelentek, s a résztvevők inkább a Veszprémben maradás mellett voltak. Ezt igazolta a május 6-án megrendezett népszavazás is. Az 504, választásra jogosult közül 396-an éltek szavazati jogukkal, közülük 263-an nem támogatták a megyeváltást. A képviselő-testület visszavonta korábbi döntését.

Helyzeti előnyök és hátrányok
A tapasztalatok szerint a Veszprém megye peremén elhelyezkedő falvak attól tartanak, hogy a régióhatárok megrajzolásával egy közigazgatási terület perifériáján maradnak. De a megyeváltó döntés oka az is, hogy - miután gazdaságilag már régóta Győrhöz kötődnek - közigazgatásilag is a "gazdagabb" régióhoz szeretnének tartozni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hét területfejlesztési régió tervét készítette elő. Eszerint Veszprém megye a közép-, Győr-Moson-Sopron pedig a nyugat-dunántúli régióhoz tartozik, s elképzelhető, hogy a régiók támogatása különböző lesz. Általában a szolgáltatások és támogatások magasabb színvonala miatt akarnak váltani a települések. "Csakhogy míg 1997-ben olyan falvak kerültek vissza Győr-Moson-Sopron megyéhez, amelyeket az ötvenes években akaratuk ellenére csatoltak el, most - Veszprémvarsány, Bakonyszentlászló és Fenyőfő esetében - a Bakonyba mélyen benyúló, ősi Veszprém megyei településekről van szó - mondta lapunknak Kuti László. A Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke úgy gondolja, nem a települések lakóinak igényéről van szó, inkább a polgármesterek reménykednek esetleges európai uniós pénzekben. Az Európai Unió (EU) egyik programja ugyanis a határ menti térségek közötti színvonalkülönbségek kiegyenlítését szolgálja. A Magyarország-Ausztria program indítása 1995-ben vált lehetővé, amikor Ausztria EU-tagállam lett. A program Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala számára nyújt támogatást. A közgyűlés vezetője azonban alaptalannak tartja azokat a felvetéseket, melyek szerint a távozni szándékozókat szankció érheti: a területfejlesztési pénzek elosztását meghatározott szempontok szabályozzák, melyek között az elszakadás kérdése nem szerepel.

Az Országgyűlés először 1992-ben Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny községeket csatolta át Veszprém megyétől Győr-Sopronhoz. Ezek a döntések a települések fekvése, korábbi hovatartozásuk visszaállítása miatt indokoltak voltak. A következő, 1996-os döntés szakmailag ugyancsak alátámasztható volt, hiszen Dunafalva a Duna bal partján, Baranyától elszakadva található. A Bács-Kiskun megyéhez való csatolás azért is logikus lépés volt, mert vita alakult ki a komp üzemeltetéséről (elképzelhető-e, hogy az egyedül Baranya feladata legyen), így megnehezedett a dunai átkelés.

Ugyancsak indokolt volt, hogy 1999-ben Szárliget Fejér megyétől Komárom-Esztergomhoz került, a falu ugyanis ezer szállal kapcsolódik Tatabányához. Ugyanekkor vizsgálta meg az Országgyűlés Bakonypéterd és Lázi - két újabb veszprémi község - kérelmét is. A települések átcsatolása mellett különösebb szakmai érv nem szólt, a kormány azonban úgy ítélte, teret biztosít a helyben lakók önkormányzáshoz fűződő jogának. Még nehezebben magyarázható a váltást engedélyező döntés Tiszaug esetében, amelynek központi területe a Tisza bal partján helyezkedik el, és csak külterületei találhatóak Bács-Kiskunban. Mivel azonban az Országgyűlés Bakonypéterd és Lázi esetében a lakók kérésének helyt adott, az egy időben zajló tiszaugi kezdeményezést is támogatta.

Szigetvár válni akar?
Az Új idők lexikona még Somogy vármegyei járási székhelyként határozza meg az 1941-ben 627 lakosú Szigetvárt, nem mulasztva el megemlíteni, hogy a település 1918 őszétől 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt állt. A mai középkorú és ifjú szigetváriak számára azonban már az tűnik furcsának, ha arra emlékeztetik őket, hogy városuk csupán 1950 óta tartozik Baranyához. A Rákosi-adminisztráció sok megmagyarázhatatlan döntése közül az egyik éppen az évszázadok óta Somogyországhoz tartozó település átcsatolása volt a "szomszédvárhoz".
Szigetvár "beleszervült" Baranyába az elmúlt évtizedekben, aminek talán az is oka lehet, hogy az új megyeszékhely semmivel sem volt nehezebben megközelíthető, mint Kaposvár, azonkívül a mecseki bányavidék és a pécsi agglomeráció több munkalehetőséget kínált az ittenieknek, mint Somogyország fővárosa. A közelmúltban mégis mozgalom indult a szigetváriak körében a somogyi státus visszaszerzéséért. Nem nehéz fölfedezni a mozgatórugót: miközben Pécs és környéke egyre inkább visszaszoruló térséggé válik, a kaposvári ambíciók megizmosodtak. A taszári amerikai bázis berendezkedése, több regionális központ Kaposvárra költözése, a megyei és városi vezetők összefogása azt sugallja számos szigetvárinak, hogy helyük Somogyországban lenne.
Mozsgai Péter polgármester viszont a sajtó túlzásait véli fölfedezni a szerinte feltupírozott hírek hátterében. Egy 1995-ös megállapodásra hivatkozik, amelyben már akkor rögzítették, hogy a város az oktatás, a kultúra és az egészségügy területén együttműködhet a szomszéd megyével. Nincs másról szó, mint hogy a perifériára szorított település Somogyban kezdte keresni azokat a lehetőségeket, amelyeket Baranyában nem talált meg. A polgármester cáfolta, hogy területmódosítást kezdeményeztek volna, szerinte csak a korábbi együttműködési megállapodás jogszabályba foglalásáról van szó, ám szavaiból sejteni lehetett: inkább azokkal az idősebb szigetváriakkal ért egyet, akik nosztalgiával emlegetik az 1950 előtti közigazgatási helyzetet. Arra a kérdésre, hogy a "visszasomogyosításban" mekkora szerepet játszik a tény, hogy Kaposvár első embere jó lobbipozíciókkal rendelkező kormánypárti politikus, Pécs-Baranya pedig harcos ellenzéki kezekben van, valóban már csak találgatni lehet a választ.

H. J.

Újabb hat Veszprém megyei település - Bakonygyirót és Románd, Bakonyszentlászló és Fenyőfő, Veszprémvarsány és Sikátor - 1999 decemberében kezdeményezte a Győr-Moson-Sopronhoz csatolást. A határozattervezetet a Belügyminisztérium előkészítette, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek, ám a tavalyi jogalkotási program zsúfoltsága miatt döntés nem született. A megyeváltó krónika érdekes színfoltja, hogy tavaly Dömös is kezdeményezte Komárom-Esztergomtól Pest megyéhez csatolását, ám a helyiek idén január 7-én úgy döntöttek, hogy - a képviselő-testület állásfoglalásával szemben - nem cserélnek.

A területszervezési kezdeményezéseket - az általános választás évének kivételével - minden év április 30-ig kell a belügyminiszterhez felterjeszteni. Ezután a kormány a helyi kezdeményezést, valamint saját javaslatát szeptember 30-ig nyújtja be az Országgyűlésnek, mely arról december 31-ig dönt. Az idei felterjesztési határidő a közelmúltban járt le, és valószínűsíthető, hogy az Országgyűlés a tavalyi és az idei kezdeményezéseket együtt tárgyalja majd. Az elbírálás már csak azért sem késett el, mert a kezdeményezések csak a 2002-es önkormányzati választások napjával lépnek hatályba. Ha az Országgyűlés úgy dönt, az újonnan jelentkező hét Veszprém megyei község megyeváltását elfogadja, ezek a települések 2002-ben már országgyűlési képviselőt és képviselő-testületet is Győr-Moson-Sopron megyeiként választanak. Miként a Belügyminisztériumban megtudtuk, a némi késéssel érkező kezdeményezésekkel is foglalkoznak. Ha ugyanis egy beterjesztés olyan jól van előkészítve, hogy a hivatal augusztus 30-ig a kormány elé tudja tárni, illetve a kabinet szeptember 30-ig dönteni tud, az április 30-i határidő túllépése sem akadály.

Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a képviselő-testület minősített többséggel kezdeményezheti a település átcsatolását. Ez önmagában is elegendő a felterjesztéshez, így a népszavazás nem előírás. A dömösi és a malomsoki eset egyedinek tekinthető, hiszen a testületek általában eleve a közakaratnak megfelelően alakítják ki álláspontjukat. Ennek ellenére a Belügyminisztérium szerint célszerűbb lenne az önkormányzati törvény következő módosításakor a helyi népszavazás kötelezővé tétele.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.