Már csak a múlt magyar?

/ 2017.08.30., szerda 16:10 /

Ötven éve háromesztendőnként egyszer, kilépő vízummal, 70 dollárral (meg az eldugott, feketén vásárolt kiegészítéssel) lehetett nekivágni a Nyugatnak. Trabanttal, kempingekben lakva, konzervekkel táplálkozva jártuk a múzeumokat és – valljuk be – az áruházakat is.

Ma az utazás csak pénz kérdése, és a magyar turisták nem sokban különböznek a nyugatiaktól, megtalálhatók nemcsak Ibizán, de Bali szigetén vagy Thaiföldön is. Horvátország, az Adria „value for money”, mindenki megkapja a pénze ellenértékét napban, ételben és a tenger kínálta élményekben. Az is hozzátartozik azonban a képhez, hogy a társadalom többsége még a dráguló Balatont sem engedheti meg magának.

Külön esetet képeznek azok, akik rendszeresen járnak a szomszédos országokba, elsősorban a magyarok által lakott vidékekre, vagy a magyar történelem olyan helyszíneire, ahol már csak a múlt magyar, és azt is igyekszik eltitkolni az ottani „nemzetállam”. Körülutazni a mai Magyarországot élmények sokaságát nyújtja. Az már maga is szívet melengető, hogy majd’ mindenütt – nem csak a Székelyföldön – milyen őszinte örömmel fogadják a Magyarországról érkezőt. Egyre több a minden igényt kielégítő vendégház, panzió, összkomfortos, wifit kínáló falusi otthon, a hazaihoz képest nagyon kedvező áron nyújtva szállást és ellátást. Valóságos iskola beszélgetni a „határon túli” magyarokkal, a látnivalók pedig szemléletes történelmi leckét jelentenek, késztetést múltunk megismerésére, az iskolában elmulasztottak vagy a tananyagból sajnálatosan kimaradtak pótlására. Nemcsak a várak, templomok, kastélyok és más épületek nyűgözik le az utazót, de a Tátra bércei, a Hargita és a többi erdélyi hegység, a híres tavak is. A szomszédokhoz került, a magyar irodalomból ismert városok egyre jobban visszanyerik régi fényüket, érdemes bennük sétálni és jókat enni.

Európa egyre kevésbé viseli el a tömegturizmust, keresik, hogyan lehetne csökkenteni a látogatók számát, a randalírozók által okozott károkat. A turistákat is riasztja a tömeg, a zsebtolvajok, a terrorizmusról nem is beszélve. A szomszédos országokban (Burgenlandot, a Várvidéket is beleértve) mindettől nem kell tartani, és ma már a magyarokkal szembeni barátságtalan viselkedés is ritka. A kétnyelvűséget, a magyar feliratokat a nemzetközi egyezményekben garantált felhatalmazás alapján teljes joggal kérjük számon, ezen éppen a sok magyarországi látogató igénye változtathat. Nincs az a magyar külpolitika, amelyik annyi eredményt tudna elérni, mint egy látványos magyar jellegű esemény, rendezvény valamelyik szomszéd állam területén. Erre a legjobb példa a csíksomlyói búcsú vagy a Kolozsvári Magyar Napok, de egy rockzenei koncert, egy emlékműállítás, sőt egy sportesemény is erősítheti a határ által elválasztott magyarok összetartozásának tudatát.

Mi teheti az utazást vonzóvá, és mi lehet elriasztó? A távolság fontos tényező, azaz inkább az utazás időtartama. Szlovákia ilyen szempontból a legvonzóbb, annak ellenére, hogy a közlekedési kapcsolatok nem méltók két szomszédos EU-tagállamhoz. Dél-Erdélyt a már majdnem kész Temesvár–Nagyszeben autópálya jóval gyorsabban elérhetővé teszi, de az észak-erdélyi autópálya még a legújabb ígéretek szerint is csak sok év múlva érhet el Marosvásárhelyig. Vonattal botrányosan lassú (közel tíz óra) az utazás a csak 350 kilométerre fekvő Kolozsvárra, és e vonal rekonstrukciója egyelőre nem is szerepel semmiféle tervben. Ígéretes, hogy a Wizz Air repül Erdélybe, ráadásul jó áron.

A magyar külpolitika fontos feladata a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, hogy gyorsabban lehessen eljutni a szomszédos országokba. Minden erővel támogatni kell Románia és Horvátország befogadását a schengeni övezetbe, megkönnyítve ezzel a határátkeléseket. A jó politikai viszony megteremtése és ápolása persze kettőn múlik, és itt elsődleges feltétel a magyar kisebbségek helyzete. E téren a kiegyezést saját magyar közösségével kell megkötnie a többségi nemzetnek. A külhatalmak sokat tehetnek ennek érdekében.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.