valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

http://valasz.hu/itthon/abszurdra-sikerult-az-uj-gyulekezesi-torveny-borton-jarhat-gyurcsany-kifutyuleseert-129207

Magyarországon a király is jobbos lenne?

/ 2009.12.11., péntek 10:10 /

Amíg a politikai közösség egyik fele hatalmi érdekből bármilyen jogállami intézményt kész lejáratni, addig egy új - akár monarchista - alkotmány sem javítaná politikai kultúránkat. Így érzékeltette Navracsics Tibor a XXI. Század Intézet csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén, hogy a Fideszben sem mindenki új alaptörvényben látja a kiutat.

Aligha számíthattak rá a kicsiny magyar monarchista mozgalom tagjai, hogy véleményük a Népszabadság hasábjain, egy liberálisnak elkönyvelt történész tollából fog visszaköszönni. Októberben mégis ez történt, amikor Gerő András cikkében a monarchikus államformát vetette fel megoldási lehetőségként arra a problémára, hogy a parlament által választott köztársasági elnök szerepe szükségszerűen átpolitizált, így nem képes megjeleníteni a nemzet egységét.

„Az angol királynőről senki sem gondolja, hogy munkáspárti vagy konzervatív, mert amikor elmegy a parlamentbe elmondani a trónbeszédet, azt kézhez kapja az aktuális miniszterelnöktől, felolvassa, és hazamegy. Kritika legfeljebb azért éri, hogy miként viselkedik a menye halálakor" - támasztotta alá álláspontját Gerő a cikke nyomán szervezett kerekasztal-beszélgetésen a XXI. Század Intézetben.

Az államforma kérdése csak egy volt a Habsburg Történeti Intézet vezetője által felvetett problémák közül. Hogy a választók közül kiszűrje a demagógiának leginkább kitett réteget, amerikai példára előzetes, önkéntes regisztrációhoz kötné például a választójog érvényesítését. Külön kitételként iktatná alkotmányba a nyilvános rasszista beszéd tilalmát, amelynek megsértői fölött esküdtszék ítélkezne. Megfosztaná politikai jogaitól a közteherviselés kötelezettsége alól kibúvó polgárokat, és megszüntetné azt a kontraszelekcióhoz vezető gyakorlatot, hogy minden fontos állami tisztség betöltéséről az Országgyűlés, vagyis a pártok döntenek.

A mostani alaptörvényt „mozgássérültnek" tartó Gerő véleménye Orbán Viktor közelmúltbeli nyilatkozatával rezonál, a hallgatóságot mégis a Fidesz frakcióvezetője rántotta vissza a földre. „Képzeljük el, hogy új alkotmányunk van monarchiával, regisztrált szavazókkal, miegymással. Mi változik meg?" - tette fel a kérdést Navracsics Tibor. - Holnapra megszűnnek a konfliktusok? Eltűnnek azok a politikusok, akik naponta sértették meg az alkotmányt az elmúlt években?"

Navracsics leszögezte: probléma nem az alkotmánnyal van, hanem az alkotmányosság játékszabályait sárba tipró politikai közösséggel. Nevesítve az MSZP-vel és az SZDSZ-szel, amely, ha érdekeivel ellentétesnek tartja az alkotmányosságot, nem habozik belerúgni abba - elég az állami vezetők 2002 óta tartó kinevezési gyakorlatára gondolni, vagyis arra, hogy akár a törvényeket is hajlandóak módosítani azért, hogy eltávolítsanak egy nem tetsző embert.

„A köztársasági elnök autoritását a baloldali értelmiség rombolta le azzal, hogy Mádl Ferencet és Sólyom Lászlót benyomta a »jobboldali elnök« pozícióba" - szögezte le Navracsics. - A bíróságok autoritását a baloldal rombolta le, amikor Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszuson bejelentette, hogy titkos Fidesz-ügynökök dolgoznak le az igazságszolgáltatásban. Ezt a problémát a monarchia sem orvosolná. Alighogy kiválasztanánk a királyt, valakik rögtön rákezdenének, hogy jobboldali királya van Magyarországnak!"

Tersztyánszkyné Vasadi Éva nem vitatkozott Navracsiccsal, sőt megjegyezte: ő alkotmánybíróként követte végig „a jogállamiság lebomlását." A testületből 2006-ban visszavonuló bíró 2002-ben jelölte meg azt az időpontot, amitől kezdve „sorozatban váltak a törvények alkotmányellenessé, és sorozatossá vált a mulasztásos alkotmánysértések felszámolására hozott határozatok ignorálása." Tersztyánszkyné azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer, és az alaptörvény minden hibája ellenére megérdemli a védelmet, mivel alapvetően jól szolgálta a jogállamiságot az elmúlt 20 évben.

Navracsics is másodlagos kérdésnek tartja az új alkotmányt - szerinte fontosabb, hogy ha konfliktusok árán is, de tisztázzuk a nemzet sorskérdéseit. Először is azt, hogy hol húzódik a határa, 2004. december 5-i népszavazás a kettős állampolgárságról ugyanis bizonyította, hogy nálunk ez sem egyértelmű. Majd identitást kell találnunk, és megmondani, mi dolgunk a világon, például egy olyasféle célkitűzés képében, hogy mi legyünk a legműveltebb nép Európában.

A Heti Válasz kérdésére, hogy a Fidesz többi tagja is ezt tekinti-e a helyes sorrendnek, vagy esetleg inkább új alaptörvényt sürget, a frakcióvezető már óvatosabban fogalmazott. „Nem hiszem, hogy e két dolgot egymással szemben kell megfogalmazni. Akkor jó egy alkotmányt módosítani, ha van identitás is, és az identitást csak olyan alkotmány tudja megtartani, amely összhangban van azzal" - mondta Navracsics.

Amiben szinte teljes egyetértés uralkodott a kerekasztalnál, az közjogi rendszerünk részvételi jellegének erősítése volt. A beszélgetést moderáló Schmidt Mária abszurdnak nevezte, hogy a népszavazás nemhogy nem erősítette meg a rendszerváltó elit által összeállított alkotmányt, de egyenesen megtiltotta, hogy azon referendum útján változtatni lehessen. Ennek fényében nem lehet csodálkozni, hogy a nép nem éri be azzal, hogy négyévente leadhatja szavazatát - vélekedett a XXI. Század Intézet vezetője.

Fricz Tamás politológus - az intézet tudományos igazgatója - hozzátette: nem tartja ördögtől valónak a kétkamarás Országgyűlés gondolatát sem, mivel a felsőházban a civil társadalom, az egyházak, nemzetiségek képviseletével participatívabbá válna demokráciánk. Kukorelli István volt alkotmánybíró pedig a néha komikus jelleget öltő népszavazási kezdeményezések helyett a civil társadalom döntéshozatalba való bevonása mellett érvelt. Emellett elismerte annak szükségességét, hogy alkotmányunkat új jogforrás váltsa fel, hiszen valóban bizarr, hogy a Magyar Köztársaságnak továbbra is az 1949. évi XX. törvény az alaptörvénye. Ráadásul az mára annyi módosításon ment keresztül, hogy „ezeréves alkotmány helyett ezeroldalas alkotmányt" mondhatunk magunkénak.

Fricz hangsúlyozta: Közép-Európában mi vagyunk az egyetlen ország, amely kitart a diktatúrában született és ideiglenesnek szánt alaptörvénye mellett. Ezzel szemben Észtországtól Lengyelországig minden volt szocialista állam újabb alkotmányt fogadott el a '90-es években demokratikus keretek között - referendum, konvent vagy a parlament útján.

Németországban megmaradt az 1949-es ideiglenes alaptörvény, de ott a konszenzusos politikai kultúra miatt ez is működőképesnek bizonyult. A magyar viszont a németnél is erősebb kancellári struktúrát betonozott be a közjogi rendszerbe. Ez Fricz szerint 2006-ban bizonyosodott be, amikor az őszödi beszédet követő felháborodás ellenére sem a köztársasági elnöknek, sem az ellenzéknek, sem a közvéleménynek nem volt alkotmányos eszköze Gyurcsány Ferenc elmozdítására.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.