valasz.hu/itthon/gyogyszer-amivel-halalos-betegge-tehetjuk-sajat-gyermekunket-113556

http://valasz.hu/itthon/gyogyszer-amivel-halalos-betegge-tehetjuk-sajat-gyermekunket-113556

Lengyel tanácsra alakult meg a Fidesz

/ 2017.11.13., hétfő 15:15 /
Lengyel tanácsra alakult meg a Fidesz

Holnap mutatják be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet gondozásában a minap megjelent, A múltból jelen, a jelenből jövő című könyvet. A kötet alcíme árulja el, hogy tulajdonképpen miről is van szó: „Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában”. Igazi hiánypótló munkával lepte meg az olvasókat Szalai Attila, újságíró-politológus, aki 1970-tól 1990-ig Varsóban élt, majd 2005 és 2013 között a varsói magyar nagykövetségen felsővezetői posztokat töltött be, illetve a Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt.

 

A szerző nemcsak az – alcímben ígért – XX. század utolsó harmadát dolgozza fel, hanem visszanyúlik a történelembe, és dolgozata felöleli az első világháborút követően ismét létrejött Lengyelországnak a bolsevisták elleni élet-halál harcától a magyar rendszerváltás első éveiig tartó korszakot. Aki igazi „műhelytitkokra” kíváncsi, annak bízvást ajánljuk ezt a könyvet, mert által izgalmas időutazáson vehet részt.

Feltűnnek a magyar–lengyel viszonyt megrontani kívánó múlt démonjai, akik évtizedeken keresztül a kommunista manipuláció minden eszközét – magyar és lengyel oldalon egyaránt – bevetették, hogy még visszamenőleg is semmissé tegyék a két nép barátságát. Például Jerzy Nowak– „történész”, publicista, politológus, egykori diplomata, magyar vonatkozású munkák, elemzések ismert és termékeny szerzője – 1988-ban terjedelmes írásban temette el a magyar–lengyel ezeréves barátságot. A magát „szakértőnek” tartó szerző összefüggésekből kiragadott tényekkel, előrángatott idézetekkel próbálja a lengyeleket lejárató magyar gondolkodást bizonyítani. Ugyanebben a „kerékvágásban” haladnak az MTI varsói tudósítójának a ’80-as évek végén Budapestre küldött bizalmas, nem nyilvános közlésre szánt jelentései is, amelyeket nyugodtan a kútmérgezés kategóriájába sorolhatunk. A kötet legnagyobb erénye, hogy szerzője, aki egész aktív életét a magyar–lengyel barátság ápolásának szentelte, meg tudta őrizni hidegvérét az ilyen esetekben, és történészi tárgyilagossággal, indulatmentesen teszi közzé megállapításait, következtetéseit, mindezt eredeti dokumentumok másolataival bizonyítva.

Az objektivitás és az eddig fel nem tárt összefüggések publikálása az egész munkára érvényes. Szalai Attila a tények közzétételével mégis véleményt mond, például akkor, amikor 1969‑ben, a II. világháború kitörésének 30. évfordulóján Magyarországon egyetlen szóval sem emlékeztek meg a lengyel menekültek 1939-es befogadásáról, miközben Lengyelországban meglepően nagy teret szenteltek ennek a ténynek. A kádári rendszerbe ugyanis „nem fért bele”, hogy Horthy Miklós Magyarországa a náci Németország követeléseivel dacolva megnyitotta az akkori magyar–lengyel közös határt a lengyel menekültek áradata előtt. Mint ahogy arról is mélyen hallgatott a kommunista Magyarország hivatalos propagandája, hogy az I. világháborút követően a Lengyelországot lerohanni szándékozó szovjet–orosz Vörös Hadsereg „forradalmi” hadigépezete történetének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el az újjászületett lengyel államtól. A visztulai csodának is nevezet csata előtt a lengyelek vesztésre álltak, még francia szövetségesük sem segített nekik. Csak egyetlen állam, Magyarország sietett Lengyelország segítségére. A csepeli Weiss Manfréd Művek napi 24 órában, teljes kapacitással a lengyel hadseregnek dolgozott. Nyolc hónap leforgása alatt Magyarország összesen 48 millió darab Mauser puskához való lőszert, 13 millió Mannlicher típusú lőszert, jelentős mennyiségű, különböző kaliberű tüzérségi lőszert, 30 ezer Mauser karabélyt szállított Lengyelországba, ahol a hadseregnek már gyakorlatilag nem voltak készletei. Mindennek következtében a Vörös Hadsereg csúfos vereséget szenvedett.

Magyar harcállás az 1944-es Varsói Felkelés idején, előtte háromnyelvű – magyar, német és lengyel – figyelmeztető felirat: „Semleges terület!” A lengyel felkelők magyar segítséggel kaptak utánpótlást a náci németek elleni harchoz

Nehéz a kötetből részleteket kiragadni, mert minden fejezete a magyar–lengyel viszony egy-egy titkos, pontosabban eltitkolt korszakát tárja az olvasó elé. Az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló részben olyan, eddig a levéltárak mélyén porosodó dokumentumokat ismerhetünk meg, amelyek azt bizonyítják: a kommunizmus ideje alatt Lengyelországban az ellenzéki erők milyen bátran, a kommunista vezetéssel szembeszállva és nyilvánosan emlékeztek meg az ’56-os magyar eseményekről. 

A lengyel „kapcsolatnak” máig ható politikai következményei vannak. Ezért szólnunk kell Wacław Felczakról, a londoni lengyel emigráns kormány egykori futáráról, aki a II. világháború alatt szinte folyamatosan járta a konspirációs ösvényeket a megszállt Lengyelország és a Budapesten működő titkos lengyel katonai bázis között. A hányatott életű történész révén talált utat a magyar nemzeti demokrata ellenzék két prominens tagja, Kovács István költő, történész, politológus és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész a lengyel ellenzékhez. Felczak 1988-ban Magyarországon tartott előadásokat, ekkor találkozott Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval. Egy tanáccsal látta el a két egyetemi hallgatót: alakítsatok politikai pártot.Néhány hónap múlva megalakult a Fidesz.

Feltétlenül ki kell emelni a kötet gazdag és ez idáig nem, vagy csak nagyon ritkán publikált képanyagát. Így például a szerző dokumentálja, hogy 1956-ban a Lengyel Vöröskereszt munkatársai aktívan részt vettek a magyar polgári sebesültek megsegítésében.

A Lengyel Vöröskereszt munkatársai 1956-ban Budapesten

Ugyancsak figyelemre méltó a könyv 190 lábjegyzete és a precízen összeállított névmutató. Az olvasó tehát egy történész igényességével megírt, de mégis olvasmányos, izgalmas, eddig senki által fel nem tárt és nem elemzett összefüggésekkel, tényekkel teli könyvet vehet kézbe.

A könyv bemutatója november 14-én, kedden 18 órakor lesz a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület székházában, a Budapest V. kerület Nádor utca 34. alatt. Köszöntőt mond: Jerzy Snopek professzor, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete. A kötetet bemutatja: Tevely Arató György, Kiss Gy. Csaba, Kovács István és Szalai Attila.

Rosta

Stumpf András

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.