Jóvátehetetlen bűn, ami a Margitszigeten készül

/ 2018.02.20., kedd 20:01 /

Elfogadta a parlament Szűcs Lajos fideszes képviselő, a Magyar Tenisz Szövetség elnöke egyéni képviselői indítványát, amellyel megnyílt az út a margitszigeti teniszstadion építése előtt. Már tavaly felröppent a hír, hogy a kormány a lepusztult, évtizedek óta üresen álló Dózsa-teniszstadion helyére nagyszabású új létesítményt tervez, sőt egy kormányrendelet tízmilliárd támogatást is ígért a nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas „nemzeti teniszversenyközpont” építéséhez.

A most elfogadott törvény a „Hungarian Open ATP Word Tour tenisztorna megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztésről” címet viseli, és az derül ki belőle, hogy az új teniszközpont egy éven belül megépülhet négy nevesített margitszigeti ingatlanon.

A beruházást az ilyen esetekben sajnos már teljesen szokásos módon kiemeltté minősítették, vagyis kivonták minden rendes – esetleg némi örökség- és környezetvédelmi szempontot nyomokban tartalmazó – engedélyezési eljárás alól, az építtető pedig a Nemzeti Sportközpontok.

A „rendkívüli sürgősségre” hivatkozva meghívásos közbeszerzés lesz, három ajánlattevő felkérésével. Ez azt jelenti, hogy legalább olyan gyorsan és hatékonyan meg fog épülni, mint a Duna Aréna. És a hasonlóságok ezzel nem érnek véget. A szövegből az derül ki, hogy a teniszversenyközpont nagy lesz. Nagyon nagy.

A megállapított építési paraméterek így festenek:

  • beépíthetőség: 100%
  • megengedett legnagyobb építménymagasság: 26 m
  • megengedett legnagyobb szintterületi mutató: 3,00

Hogy ez mit jelent, ahhoz fogódzót nyújt, hogy a ferencvárosi Groupama Stadion ennél valamivel alacsonyabb, 22,5 méter magas. A szigeten kétségkívül van ennél magasabb építmény, mégpedig a 20. század elején épült víztorony (57 m), ez azonban egy karcsú, elegáns formájú épület, ami festőien emelkedik ki a fák közül. A stadion is ki fog emelkedni, de karcsú és festői bizonyára nem lesz.  Ha másból nem, ez világosan látszik az indoklásnak abból a passzusából, amely megállapítja, hogy „a stadion alkalmas lehet egyéb rendezvények megrendezésére, akár kongresszusi központként való hasznosításra is.”

Az egyetlen látványterv a teniszközpontról 2016-os. Meglehetősen elnagyolt és valószínűleg ma már túlhaladott is, de egyelőre nem tudunk mást mutatni:

Az óriás teniszközpont egy korábbi látványterven

Az óriás teniszközpont egy korábbi látványterven

A törvény a tenisztorna idejére ideiglenes lelátók építését is lehetővé teszi, amelyeket a verseny után lebontanak, ahogy a Duna Aréna oldalszárnyaival tették. A törvény továbbra is nevesíti beruházási helyszínként a Palatinus Strand, a premontrei kolostor és a Sirály-csónakház területét. Korábban a Magyar Tenisz Szövetség cáfolta, hogy ezeket a telkeket beépítenék, és azzal indokolták a megnevezésüket, hogy egy helyrajzi számon vannak a műemlékek a Dózsa-teniszstadionnal, illetve hogy a csónakház mögötti Honvéd-teniszpályákat akarják felújítani.

A teniszstadion Margitszigetre telepítése ettől függetlenül szörnyű tévedés. Azzal természetesen semmi baj nem lenne, ha az állam a gyalázatos állapotú, roncstemetőre emlékeztető Dózsa helyett új teniszpályákat és klubházat építene – zöldbe ágyazott, a hétköznapi testmozgást, szabadidős kikapcsolódást szolgáló sportlétesítményeket, hiszen ennek a szigeten helye és hagyománya van. Egy profi versenyek megrendezésére alkalmas óriásstadion építése is lehet elfogadható döntés, és szolgálhatna városrehabilitációs célokat egy erre alkalmas helyen.

A nagy tömegterhelést jelentő, parkolókat is igénylő, környezetét uraló és szétfeszítő stadion Margitszigetre telepítése viszont jóvátehetetlen sebet ejt Budapest egyik legszebb és legkedveltebb történelmi parkján. Ez sokkal nagyobb bűn, mint bármi, ami a Városligetben készül, és elhibázottabb helyszínválasztás a Dagály strandot megcsonkító Duna Arénánál. Nem lehet rá mást mondani, mint hogy szegény, szegény Margitsziget.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.