valasz.hu/itthon/soros-gyorgy-kitoltotte-a-nemzeti-konzultaciot-mutatjuk-az-eredmenyt-126355

http://valasz.hu/itthon/soros-gyorgy-kitoltotte-a-nemzeti-konzultaciot-mutatjuk-az-eredmenyt-126355

Intő jel a Fidesznek: a szocialisták pont ebbe buktak bele

/ 2016.04.07., csütörtök 10:31 /
Intő jel a Fidesznek: a szocialisták pont ebbe buktak bele

A Fidesz úgy került hatalomra, hogy az előző kormány társadalmi konszenzus nélkül akart hozzányúlni a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerhez. A kormány most éppen erre készül. De miért hallgat mindenki?

Nincs mókásabb annál, amikor az emberek folyton a magyar nyugdíjrendszert és az egészségbiztosítót szapulják, azt a két intézményt, amely az egész régióban a legstabilabban működik, úgy vészelte át a rendszerváltást, hogy egyetlen napot sem csúszott a nyugdíjak kifizetése, és úgy élte túl az elmúlt 20 év minden egészségügyi forráskivonását, hogy a kórházak is működőképesek maradtak. Persze lehet őket kritizálni, megtettem magam is már százszor. Mindenkit bosszant például az a szervezeti mód, ahogy a kórházi dolgozók magán-egészségügyi intézményekként működtetik a közintézményeket. Ám ez csak azt jelenti, hogy a biztosító vészesen gyenge, éppen hogy meg kellene erősíteni a szerepét, nem pedig meggyengíteni, darabolgatni, ide-oda rakosgatni.

Ahogy azt most a kormány tervezi.

De hogy pontosan mit is akarnak, az nem is tudható. Úgy döntenek az intézmények sorsáról, hogy a társadalom nem vitatta meg ezeket a lépéseket, hogy is vitathatná, hiszen a tervek sem ismeretesek. Ám ez nem jelenti azt, hogy ennek így is kell maradnia, egy döntés-előkészítő folyamat éppen arra való, hogy alaposan, sok szempontból végiggondolják a terveket.

Annyi tudunk, hogy a kormány előállt egy bürokráciacsökkentő csomaggal, nyilván jól tette, van éppen elég lenyirbálandó vadhús az államapparátuson. Ám meghökkentő, hogyan kerültek bele ebbe a csomagba az állam ellenőrzési és finanszírozási feladatait ellátó szervek, mint az egészségbiztosító, a nyugdíjbiztosító vagy a tisztiorvosi hivatal.

A magyar egészségügy egyik legnagyobb gondja ugyanis éppen az, hogy ezeknek az intézményeknek nem adnak elég jogosítványt, illetve nem várják el a jogosítványok végrehajtását. Egy erős államnak erős tisztiorvosi hivatala van, amely határozott kézzel követeli meg például a kórházi fertőzések jelentését, és ha valamely intézmény mondjuk a nemzetközi átlag 50 százalékának megfelelő értéket sem jelent, ott ellenőriz, s vagy dicsér (mert tényleg így van) vagy szigorúan büntet (mert elhallgatták a tényeket). Nálunk viszont az jelent, akinek éppen kedve vagy megfelelő szakembere van, úgy sincs tétje a dolognak, mert az intézményenkénti adatok annyira megbízhatatlanok, hogy egyszerűbbnek látszik titkosítani őket. 

Az egészségbiztosítónak pedig az volna a szerepe, hogy a rossz eredményességgel működő intézményeknél felmondja a finanszírozási szerződést, vagy legalábbis  belengesse ezt, és a tisztiorvosi hatóság segítségével feltárja a rossz mutatók okait. Hogyan lehetséges például, hogy van olyan megyénk, ahol a combnyaktöréses betegek fele egy évvel a balesetet követően meghal, máshol pedig ez az arány 25 százalékos? Ha az állami egészségügy kulcsszereplőit ez nem érdekli, nem lépnek fel ellene, akkor ez örök életre így is marad.

Ám az egészségbiztosító megerősítése és a tisztiorvosi szolgálat megacélozása helyett most bürokráciát csökkentenek náluk, a kiszivárgott tervek szerint megszüntetik a biztosító önállóságát. Vagy a nyugdíjbiztosítóval vonják össze, vagy az államkincstárral, vagy mindkettővel.

Ráadásul úgy, hogy ennek okairól semmit sem tudunk. Mi a cél ezzel? Hogy esetleg elavult a géppark, és olcsóbb egy gigaszámítógépet venni, mint kettőt? Ha igen, tessék ezt mondani, és ne bürokráciacsökkentésnek, hanem költségcsökkentésnek, megújításnak vagy közös szerverprogramnak hívni a dolgot. Mert mihez képest bürokratikusak ezek a szervezetek? Az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító az a két gigaintézmény, amely nem céltalanul dolgozik sok adattal, kincset érő és nyilvános adatbázisa van. Enélkül ennyi pénzből működtetni egy ilyen nagyvonalú egészségügyet, mint a miénk, végképp lehetetlen volna.

S ha beolvasztják ezeket az intézményeket, mi lesz belőlük? Vezetőik eggyé válnak a minisztérium főosztályvezetői közül? Milyen hatása lesz a lefokozásnak? Ha az állam végletesen el akarja gyengíteni önmagát, akkor ez helyes útnak látszik. Ha az a célja, hogy az államosított egészségügyi és a nyugdíjszektort uniós színvonalon működtesse, akkor ez nem látszik célravezetőnek.

A bürokrata nem szitokszó, vannak jó hivatalnokok, és vannak rosszak. Vannak fontos hivatalok és vannak feleslegesek, és a fontos feladatot ellátókon belül is léteznek jól működő hatóságok és rosszul muzsikálók.

A nyugdíjbiztosító és az OEP fontos és magas színvonalon működő szervezet, bár ez utóbbinak erősebb jogköröket kellene adni. A tisztiorvosi szolgálat fontos hatósági jogosítványokkal bíró, de gyengén működő hatóság, amelyet újra kellene gondolni, szervezni, alakítani, de nem megszüntetni, beolvasztani, eljelentékteleníteni.

A Fidesz a Gyurcsány-kabinet idején nehezen vette észre, hogy az MSZP-SZDSZ kormány egészség- és nyugdíjpolitikája olyan közfelháborodást szült, amely nagypolitikai szintre emelte ezt a két ágazatot. Azután megértette, és választásokat nyert vele. A kormány szeret a politikai marketing szempontjai szerint mérlegelni. Az emberek utálják a bürokrata szót, a bürokráciát, tehát népszerű lehet egy ilyen intézkedés, senki nem fog kiállni az önálló biztosítók érdekében. Ám a marketing nem minden.

Persze lehet, hogy az egészségügy hangadói, a magánegészségügyben kasszírozó, de az állami szférában gyógyító orvosok érdekeivel nem ellentétes, hogy az állam még jobban meggyengítse önmagát, és ezt is csendben lenyelik. De azért ebben nem lehetünk teljesen biztosak, mint ahogy abban sem, hogy az egészségügyért felelős államtitkár felvállalja-e ezt az irracionális lépést. Vannak döntések, amelyek építik az ember karrierjét, és vannak, amelyek rombolják. Önök szerint van olyan orvos, aki azt szeretné, ha egész életében így emlegetnék: „az államtitkár, aki megszüntette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat”?

Azt pedig nem kívánom egyikünknek sem, hogy ezek a szervezetek tényleg rosszul kezdjenek működni. Mert ha nem ér oda a pénz a kórházakba (és nem csak az állandó forráskierőszakolási rítustánc részeként sírnak a kórházi vezetők és a beszállítók), s egyszer megcsúsznak a nyugdíjak, akkor majd pontosan érzékelheti mindenki, milyen lényegi szerepe van ennek a két szervezetnek. Amíg működnek, addig észre sem vesszük őket, mert olyanok, mint a levegő.

És olyan fontosak is.

Arról már nem is szólva, hogy ez lesz ennek a kormányzati ciklusnak a nagy egészségügyi modernizációs kísérlete? A nagy rendrakás? Ugye, nem?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.