Hogy a viharba ne!

Úri huncutság, vagy sport a vitorlázás?

/ 2011.08.07., vasárnap 21:23 /
Hogy a viharba ne!

Három tucat motoros mentette a bajba jutott vitorlásokat az idei, 43. Kékszalagon, árbocok törtek, hajók süllyedtek el a viharos Balatonon. Vérprofik és mazsolák egyaránt indultak Európa legnagyobb presztízsű tókerülő túraversenyén, melynek kapcsán arra kerestük a választ: úri passzió vagy sport a vitorlázás?

Varga György
Szerencsétlenül járt vitorlás Balatonfenyvesnél  MTI Fotó: Varga György

 

A Balaton legszelesebb katlanjában, a Szigligeti-öbölben éjszaka lecsapó vihar az idei Kékszalag verseny középmezőnyét kapta el, ráadásul olyan szakaszon, ahol szemből jövő hajókkal is számolni kellett. Az időnként közel 80 km/órás szél tapasztalt vitorlázók számára nem megvitorlázhatatlan. „Aki viszont még nem vitorlázott viharban nappal, ne próbálkozzon ezzel éjszaka" - vonja le a tanulságot lapunknak Majthényi Szabolcs, a repülő hollandi hajóosztály nyolcszoros világbajnoka. Az a tény, hogy többszörös kékszalagos kapitány is szenvedett árboctörést, rutinos „tengeri medvének" is süllyedt el hajója, rávilágít arra, hogy a vitorlázás technikai sport, és a technika ördöge olykor még a legtapasztaltabbakat is megtréfálhatja - nem csak a zöldfülűek ügyetlenkedéséből adódott tehát a száz körüli mentési esemény.

„A vitorlássport olyan, mint az autóversenyzés - állítja a Heti Válasznak a tizedik kékszalagját megszerző Litkey Farkas. - A Forma-1-en senki sem döbben meg azon, ha az autók egy része összetörik, a Monacói Nagydíjon pedig előre tudható, hogy az indulók fele sem ér célba, mert olyan a pálya." Litkey versenyzett már hasonlóan erős viharban az észak-olaszországi Garda-tavon is, csakhogy ott a felborult hajók 90 százaléka elsüllyedt. A mély, sziklás Gardán ugyanis ötven kilométer hosszan dühöngnek a viharok, a Balatonon viszont többnyire keresztben fújnak, tehát legfeljebb hat kilométert kell kibírni, amíg a déli partra sodródik a hajó.

Idén egyébként többen értek célba, mint a tavalyi reménytelen szélcsendben, bár a verseny oroszlánrésze ezúttal is gyengécske szélben zajlott. A Balaton egyik zászlóshajójának tartott, ma is versenyben levő Nemere II. 1955-ös, 10 óra 40 perces időrekordját jó szél hiányában máig nem sikerült megdönteni, holott a mai, fejlettebb technika a borúlátó becslések szerint is tízórás rekorddal kecsegtet. Litkey is csak azért maradt le a csúcsdöntésről, mert a Lisa jóval a vihart megelőzve ért célba.

„A Kékszalag a legkedvesebb gyermekünk, elképesztő sikertörténet, már csak azért is, mert a versenyen még soha semmilyen komolyabb személyi sérülés nem történt" - hangsúlyozza lapunknak Szoják Balázs, a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) főtitkára. A Népszabadság ehhez képest egyenesen a kormányt tette felelőssé a történtekért, párhuzamot vonva a 2006-os augusztus 20-i tűzijáték és az idei Kékszalag között. Pedig az öt gyanútlan ember életét követelő állami rendezvényt nem lehet egy lapon említeni a példátlan biztonsági intézkedések között lebonyolított vitorlásversennyel, melynek minden regisztrált indulója még SMS-értesítést is kapott a várható időjárásról, és a jól megszervezett mentésnek köszönhetően senki nem került még csak a személyi sérülés közelébe sem. Hárman estek a vízbe, menteni elsősorban a technikát kellett, a személyzetet csak ritkán Európa legnagyobb presztízsű - legrégibb, leghosszabb távú, legtöbb indulót regisztráló - tókerülő túraversenyén.

Turcsi Gábor
A tizedik győzelmét megszerző Litkey Farkas hajója, a Lisa  MTI Fotó: Turcsi Gábor

 

A vitorlázás mindig is elsősorban a tehetősebbek úri passziója volt. Egy új túrahajó ára egy nyaralóéval vetekszik, ráadásul a fenntartására esetenként többet kell költeni, mint egy ingatlanéra. Még inkább igaz ez az állítás a néhány évtizeddel ezelőtti „hőskorra": az egy-egy belvárosi bérház emeleti lakásában deszkánként összerakott hajók szép számban futnak még a tavon. Hiszen a balatoni vitorláskolóniák gerincét a több nemzedék óta vitorlázó nagycsaládok alkotják. A tudás azonban ma már kevés, egy ilyen versenyt megnyerni nagy eséllyel csak könnyített testű, csúcsfelszereltségű hajóval lehet.

A vitorlásélet felpezsdülése sokat hozott a hazai hajóépítő műhelyek konyhájára is, melyek közül több a világ élvonalába került. Az optimisteket gyártó fűzfői Hodács Composites például a világ öt akkreditált, tehát világversenyen elfogadott gyártójának egyike, a kápolnásnyéki Pauger Carbon műhelyből kikerülő RC-44-es versenyhajók pedig a belépőt jelentik az Amerika Kupára. Ám még a legdrágább hajónak sem szériatartozéka az illemtankönyv, és említésre méltó számban akadnak olyanok a megsokasodott hobbivitorlázók között, akik azt hiszik, hogy a városból kiszabadulva övék a világ. Pedig egyhosszú móló olyan, mint egy társasház: lakóitól alkalmazkodást feltételez, épp csak nem a fűnyírás kérdésében kell közös nevezőre jutni.

Az MVSZ mintegy négyezer tagra „lát rá", a becslések szerint 15-20 ezren vitorláznak a Balatonon és ezres nagyságrendben tengeren. „Egy - adott esetben magas színvonalú - nagyhajós túraverseny vagy szakmai regatta nem része az olimpiai felkészülésnek, mégis sokan ezek alapján ítélik meg a sportágat" - hangsúlyozza Szoják Balázs. A Balaton számos nemzetközi világranglista-verseny helyszíne is, például idén júniusban először rendezték meg itt a katamarán-világbajnokságot, és a napokban zajlik a tavon a Kalóz Eb. A repülő hollandi hajóosztály világbajnokságának, melyben a legeredményesebbek vagyunk, két év múlva leszünk házigazdái.

A versenysport helyzetéről ugyanakkor sokat elárul, hogy az MVSZ csak bérlő a saját füredi telepén - akárhogy is nézzük, az élsport az elitista vitorlázás szegény rokona. „Amíg államilag jobban finanszírozott sportág volt a vitorlázás, általában 3-4, de akár öt hajóosztályban is kijuthattunk az olimpiára. Most örülhetünk, ha egy-két hajó kijut" - mérlegeli az esélyeket Majthényi Szabolcs. Holott Magyarországon minden adott ahhoz, hogy a vitorlássport nemzeti ügy legyen, és ne csak úri muri. A Balaton kitűnő alapképzést adhat, igaz, ehhez az idényt ki kellene tolni - lehetőség erre a ma már nem is olyan távoli Adria, ahol egész évben lehet vitorlázni. Mert annak, aki a világjátékokra készül, évi háromszáz napot biztosan vitorláznia kell. A felkészülés 10-12 évet vesz igénybe, vagyis már 8-10 éves korban rá kell állítani a kiválasztott gyerekeket erre az útra.

Szigetváry Zsolt
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

 

„Azok közül, akik felnőtt fejjel kóstolnak bele ebbe a sportba, és megérzik, miből is maradtak ki, sokan szeretnék legalább a gyerekeiknek megadni a mélyebb tudás esélyét, és sporttáborokba íratják, versenyeztetik őket, ami nagyon jót tesz az utánpótlásnak" - mondja Körtvélyesi Miklós, a Körte SE edzője. A legkisebb, kezdő hajóosztályban, az optimistben versenyző gyerekek száma például a rendszerváltozás óta megnégyszereződött. Csakhogy egy szinten túl hiányoznak a megfelelő edzők és a felkészüléshez szükséges pénz is. Egy nemzetközi eredményeket elért ifjúsági versenyző éves támogatása például sehol sincs a Kékszalag dobogósainak szponzori díjai mögött.

Legeredményesebb fiatal versenyzőnk jelenleg a 25 éves, a pekingi olimpiát is megjárt Berecz Zsombor, valamint a 16 éves Vadnai Benjamin, mindketten laser hajóosztályban - utóbbitól a riói olimpián már komoly eredményeket remélnek. Vannak még mások is az élmezőnyben, de Rióig még öt évet kell várni, és kérdés, hogy a szépreményű fiatal sportolók nem szállnak-e ki a ringlispílből, hogy a jobbára csak erkölcsi elismeréssel kecsegtető sportolói életformát lecseréljék biztosabbnak tűnő polgári foglalkozásra.

 


A leghíresebb magyar vitorlázók

 Földkerülő magyarok:

Fa Nándor és Gál József voltak az első magyarok, akik vitorlással kerülték meg a Földet a Szent Jupát fedélzetén, 1985 és 1987 között. Fa Nándor 1990-91-ben a BOC Challenge-en saját építésű hajójával, az Alba Regiával négy megállással vitorlázta körül a Földet, s kormánytörést is szenvedve 11. lett a versenyen. A következő évben átépítette a hajót, és elindult a világ talán legkeményebb vitorlásversenyén, a Vendée Globe-on, ahol külső segítség és kikötés nélkül kell körbehajózni a glóbuszt. A több emberéletet is követelő megmérettetésen 120 nap alatt, ötödikként ért célba.

Kopár István 1990-1991 között Salammbo nevű Balaton 31-esével hajózta körbe a Földet. Méder Áron eddig minden idők legkisebb vitorlásával, az alig hatméteres Carinával három év alatt, 2006 és 2009 között tette meg ezt az utat.

 Élsportoló magyarok:

Detre fivérek - moszkvai olimpia, 1980, bronzérem, repülő hollandi hajóosztály.

Majthényi Szabolcs - Domokos András - 8 világbajnoki aranyérem, repülő hollandi hajóosztály.

Litkey Farkas - 10-szeres Kékszalag-győztes.

Pegan Zoltán - parasportoló, 2008-ban Cascais-ban világbajnoki címet szerzett.

KIKÖTŐI DÍJAK

A kikötők kapacitása mára utolérte a vitorlások számát. Siófoktól Tihanyig szinte telt ház van a kikötőkben a Budapesthez való közelség miatt, bár még a hírhedt Club Aligában is - ahol anno Kádár János Fidel Castrót fogadta - akadnak szabad helyek. A Balaton egyik legszebb, legszínvonalasabb kikötőjébe, a keszthelyibe pedig mindmáig nem érkeztek meg a várva várt osztrák sportemberek.

A Balatonnál évente 300-800 ezer forint plusz áfa egy hajó parkolási díja hajóhelytől, hajómérettől, kikötőtől függően. Az árba a kikötői szolgáltatásokon kívül beletartozik a téli tárolás és a daruzás - bár Balatonlellén és a kenesei Marina Porton nem kell kiemelni a hajókat, mert áramoltatják a vizet, hogy ne fagyjon be.

(Az adriai kikötőkben egyébként 500 ezer és egymillió forint között van egy hajó éves parkoltatási díja, bár a délebbi kikötőkben nem kell számolni a kiemelés és a téli tárolás költségével.)

 

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.