Félmeztelenül táncolt a pap a pesti templomban – kitört a botrány

/ 2017.09.28., csütörtök 14:30 /

George Saju Indiában élő katolikus pap. Teréz anya élete indította arra, hogy 1984-ben Kalkuttába költözzön, és belépjen a jezsuita rendbe. Miközben filozófiát és teológiát tanult, elmélyült az ősi indiai bharatanatyam táncművészetben is. A ma már „táncoló jezsuitaként” ismert lelkipásztor nemzetközi hírnévre tett szert. Számára – mivel az emberi test a Szentlélek temploma – a tánc az imádság egy formája, evangelizációs eszköz, liturgikus szent előadás, az evangéliumi örömhír kifejezője. Emellett, mint fogalmaz, táncával hidat épít az egyes vallások és kultúrák követői között, így az ökumenikus párbeszéd eszköze is.

George Saju a múlt héten Budapesten járt, ahol a Párbeszéd Házában az Ars Sacra fesztivál keretei között műhelyfoglalkozást tartott, sőt koncelebrált a jezsuiták Jézus Szíve templomának egyik szentmiséjén, mely alkalommal a szentbeszéd alatt dicsőítő táncot lejtett. Aki ebbe a templomba jár, megszokhatta, hogy Jézus Társasága a katolikus hitet a legtágasabban értelmezve a legszínesebb programokkal gazdagítja a közösség tagjait. Bár feltehetőleg a jelenlévők között többen így is meglepődtek a látottakon, az adott szentmise mindenféle botrány nélkül ért véget.

Amint azonban a táncoló szerzetesről készült képek felkerültek az internetre, elszabadult a pokol. A templom Facebook-oldalán és a Katolikus Válasz nevű szélsőségesen fundamentalista honlapon éles kritikák és válogatott gyalázkodások illetik a jezsuitákat. A 777blog.hu nevű katolikus blogon Hodász András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze is fenntartásait fejezte ki, Harmai Gábor paptársa pedig azt észrevételezte, hogy Saju a tánc után azért felvehette volna a miseruhát.

Mi tagadás: az, hogy egy, ráadásul némelyek szerint feminin kinézetű katolikus pap meztelen felsőtesttel, indiai öltözetben és festésekkel misézik, sőt táncol egy budapesti templomban, egyáltalán nem értetődik magától. Jelenléte tehát nagyon is magyarázatra szorul – ami azt illeti, ez meg is született a Párbeszéd Házában tartott előadása, illetve a mise előtt. Akik persze nem vettek részt egyik alkalmon sem, csupán néhány fotóból és hírfoszlányból alakítják ki a véleményüket.

George Saju az oltár előtt

Fotó: Facebook / Jézus Szíve Jezsuita Templom / Orbán Gellért

A nettó gyalázkodásokkal nincs mit kezdeni; elég csak annyit mondani, hogy a Párbeszéd Háza és a pesti Jézus Szíve templom remek lelkipásztorok (Sajgó Szabolcs, Horváth Árpád és társaik) irányította remek helyek, melyeket fiatalok tömegei (a vasárnap esti jezsuita nyolcas mise) és sok száz mélyen hívő család érez otthonának. A mértéktartó bírálatok azonban választ érdemelnek. Kezdjük azzal, hogy mit is tanít a katolikus egyház a liturgikus táncról. A vonatkozó szentszéki dokumentum (megjelent 1975-ben a Notitiae című kiadványban) elöljáróban leszögezi: a tánc mindig is része volt a vallási hagyománynak – elegendő csak Dávid királyra, Avilai Szent Terézre és Néri Szent Fülöpre gondolni. Ennek megfelelően az egyház elismeri, hogy a test ütemes mozgása lehet imádság, különösen a természeti népeknél, melyeknek a vérükben van ez a kifejezési forma.

Ezzel együtt a tánc sosem volt szerves része a szentmisének; amennyiben pedig helyi katolikus közösségek vezetői megengedték az istentisztelet ilyen formájának megnyilvánulását, azt jellemzően a liturgián kívül tették – folytatódik a dokumentum. Másik oldalról viszont a szöveg emlékeztet: az egyház nem szeretné, még liturgikus téren sem, uniformizálni a vallásgyakorlatot, és a legmesszemenőbbekig elismeri az egyes kultúrák sajátosságainak megjelenését a templomban. Feltéve persze, hogy nem ellenkeznek az egyház tanításával, és nem babonás gyakorlatokat jelenítenek meg.

Az idézett dokumentum utal például az etióp vagy szír keresztények vallási táncára, mely élesen elkülönül a férfi-nő-kapcsolatot kifejező vagy éppen harci tánctól, ezért bizonyos keretek között elfogadható. Sőt egy 1994-es szentszéki határozat leszögezi: egyes népeknél a misén elterjedt a tapsolás és táncolás. Ez – hangsúlyozottan ezekben az országokban – egészen addig megengedhető, ameddig az imádságot, az Istennek történő odaadást szolgálják, és nem valamiféle öncélú extázis megnyilvánulásai.

Mindez azonban az egyház szerint nem érvényes a nyugati kultúrára, itt ugyanis a táncnak gyakran erotikus, de legalábbis profán töltete van, ezért nincs helye a szentmisén. Liturgikus környezeten kívül azonban minden további nélkül alkalmazható – azzal a kikötéssel, hogy a pap ne vegyen részt benne.

Fotó: Facebook / Jézus Szíve Jezsuita Templom / Orbán Gellért

Kérdés persze, mi történik, ha egy népcsoport tagjai más kultúrában találják magukat. Az Egyesült Államok katolikus püspöki karának 2006-os iránymutatása így szól a kérdésben: egyes, például a zairei katolikus bevándorló hívek, akik magukkal hozták az afrikai egyház által elismert táncukat, gyakorlatukat fenntarthatják, amennyiben az a saját hazájukban is elismert, méltó keretek között marad.

Tanulságos fejlemény egyébként, hogy miközben egyes katolikusok szinkretizmussal (vallások vegyítésével) vádolják a jezsuitákat, hindu oldalról, csak éppen ellenkező előjellel, hasonló aggályok jelennek meg. A Haindava Keralam nevű indiai honlap ugyanis azért bírálja a Vatikánt, mert George Sajut úgymond előretolt ékként használva lenyúlja, kiüresíti, majd keresztény tartalommal tölti meg a hinduk ősi táncát, ezzel is az alattomos térítést célozva.

George Saju táncát ezek után a következőképpen érdemes értékelni.

1. Szó sincs arról, hogy a pesti jezsuiták a nyugati kultúrától idegen, és a Szentszék által elítélt gyakorlatot akarnának meghonosítani.

2. Annyi történt, hogy egy indiai szerzetes elhozott bemutatni egy egzotikus gyakorlatot.

3. A Párbeszéd Házában – mint liturgikus téren kívüli – történő szereplésébe nem érdemes belekötni; az viszont kérdés lehet, hogy mi a helyzet a papok liturgikus táncára vonatkozó tiltással.

4. Itt érdemes emlékeztetni az ugyancsak indiai Anthony de Mellóra, aki munkásságában a zen buddhizmusból is merített. Miközben a jezsuita szerzetes egyperces bölcsességeit tartalmazó könyvek hazánkban is nagy népszerűségnek örvendenek, a Hittani Kongregáció 1998-ban figyelmeztetett, hogy későbbi művei már a katolikus hittől túlságosan elszakadva teszik magukévá a keleti spiritualitás értékeit.

5. Ebből két dolog következik. Egy: az egyház az inkulturáció jegyében bizonyos határig elfogadja, sőt bátorítja egyes vallási hagyományok, kulturális gyakorlatok ötvözését. Kettő: ha viszont a Szentszék úgy érzi, ebben a törekvésben valaki átesik a ló túlsó oldalára, szól.

6. Mármost George Saju esetében semmi jele annak, hogy akár közvetlen elöljárói, akár hazája katolikus vezetői, akár a Szentszék elítélte volna, amit csinál.

7. Utóbbi tényező már csak azért is jelentőségteljes, mert a jezsuiták közvetlenül a pápának alárendelt szerzetesrend – hagyományosan azzal a feladattal megbízva, hogy Jézus örömhírét vigyék el az egyház perifériáján, a határhelyzetben élőknek.

Ettől még azért, a meztelen férfitest látványára joggal érzékeny budapesti hívekre való tekintettel – határok feszegetése ide, határok feszegetése oda – az indiai szerzetes a tánc után tényleg nyugodtan felvehette volna azt a miseruhát.

Rosta

Ablonczy Bálint

Találkozunk 2016-ban!

Szülők harca – amikor a gyerek a fegyver

Érzelmi manipuláció, zsarolás és fenyegetés, s a gyermek lassan teljesen elfordul a másik szülőtől – Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Egyesület elnöke szerint gyakori, mégis kevésbé közismert jelenségről van szó. Interjú.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.

Nincs több titok: ezért nem javul a magyar–amerikai viszony

Több mint egy éve nyert választást Donald Trump, de a magyar–amerikai kapcsolatok beharangozott változásából nem lett semmi. Tényleg obamista szabotőrök akadályozzák a viszony javulását? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A legjobb ajándék karácsonyra a kultúra!

Élményt adni ma talán már népszerűbb, mint tárgyi ajándékot, hiszen az együtt töltött időnél semmi sem értékesebb. Nincs viszont könnyű helyzetben az, aki az ajánlatokat böngészi, ezért a friss Heti Válaszban segítünk átlátni a kulturális kínálatot.