valasz.hu/itthon/soros-gyorgy-kitoltotte-a-nemzeti-konzultaciot-mutatjuk-az-eredmenyt-126355

http://valasz.hu/itthon/soros-gyorgy-kitoltotte-a-nemzeti-konzultaciot-mutatjuk-az-eredmenyt-126355

Ezrek életét lehetne megmenteni – Megszereztük a titkos dossziét

/ 2015.06.11., csütörtök 15:27 /
Ezrek életét lehetne megmenteni – Megszereztük a titkos dossziét

Nézzük részletesen. Ma a magyar kórházakban a leggyakrabban alkalmazott gyógymód a célzott agyi keringésfokozó terápia, ami bizonyítottan hatástalan. Viszont a kórházak jól járnak vele, mert az egészségbiztosító többet fizet ezért, mint amennyibe a beteg ellátása kerül.

Vagyis feleslegesen öntünk ki erre milliárdokat.

Viszont például térd- és csípőprotézisre az OECD államok átlagához mérten kevesebbet költünk. Miért? Mert a biztosító kevesebbet fizet az ilyen beavatkozásokért, mint amennyibe ténylegesen kerülnek.

Tehát az első nyereséges, jó üzlet. Sokan akarnak ilyen beteget.

A második veszteséges, rossz üzlet. Várólistára tolják a betegeket.

Az egészségbiztosító szerint 75 milliárd forint kellene a helyes arány megtalálásához, ami lehetővé tenné számos modern technológia bevezetését. Emberi lábak, agyak, életek megmentését.

Mégis hogyan? Néhány példa:

  1. A szélütött betegeknek két csoportja van, az egyiknél az agyvérzés okozza a bajt, a másik felénél viszont egy vérrög. E második csoport, ha nagyon gyorsan megkap egy speciális gyógyszert, akkor jó eséllyel újra tud majd beszélni, járni, teljes értékű életet élhet. Csakhogy ehhez sürgősséggel kell CT, MR és más drága diagnosztikai beavatkozásokat végezni úgy, hogy a tünetek jelentkezését követő négy és fél óra alatt a lelet is rendelkezésre álljon. De ki kockáztat, ha ötből mondjuk egy betegnél lehet a gyógyszert adni, és ezért a másik négynél nem fizetik ki a vizsgálatokat? Mert jelenleg ez a helyzet.

Így akin segíteni lehetne, azon sem segítünk. A javaslat szerint, akár adható a gyógyszer, akár nem, a biztosítónak fizetnie kellene, mert így emberéletek ezreit lehetne megmenteni.

Nem túlzok: felkel a béna és jár. Járna, országosan évente negyedmillió forint többletköltségért.

  1. Mi a láblevágottak országa vagyunk. Két és félszer annyi lábat amputálnak, mint a szomszédos Ausztriában. Évi 5-6000 ezret, miközben megvan a módszer. Az Egyesült Államokban 1996-hoz képest a végtagok 90 százalékát már sikerül megmenteni. Hol vagyunk mi Amerikához mérten? Vegyünk példát akkor a szlovákoktól – a megoldás ércentrumok létrehozása, ahova bemegy a beteg, megtalálja a szükséges orvosi tudást. Nem a fűrészt, hanem az érsebészeti beavatkozást. Évente 3,1 milliárd forint 2500 lábért, négy év alatt 4000 emberi élet megmentéséért. Ennyibe kerülne.
  2. Alapvető a hiány a daganatsebészetben. A beteg számára teljes gyógyulást ígérő műtéteknél nincs megfelelő műszer, varrófonal, miközben havonta egymillió forintot költenek ugyerre a betegre, amikor menthetetlen stádiumba kerül. (Mert nem kapott megfeleő terápiát.) Normális? Nem, az utókezeléseknél megkapja a legdrágább nyugati szereket, de hiányzik a laparoszkóp, vagyis a nagy műtéti heg nélküli sebészeti eljárást lehetővé tevő eszköz, amelyet nyugaton már napi rutinként használnak.

A sebészet a legfontosabb a daganatterápiában, csak éppen mi erre költjük a legkevesebbet, ezért a jelenlegi helyzet rontja a daganatos betegek életkilátásait. (Csak persze nem hozzák nyilvánosságra a rákregiszter adatait, így nem látjuk, milyen nagy a baj.)

S így tovább. Logikus, érdekeltségre építő anyag, amely kapcsán senki sem fog transzparensekkel az utcára vonulni. Úgy juttatná többletforráshoz az egészségügyet, hogy azért jelentős javulást is ígér. Ki lehetne törni a szokásos sirámok köréből, kiderülne, hogy ez egy racionális rendszer, amibe érdemes pénzt tenni. Meghálálná.

A javaslat ott van Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár asztalán, a fedezet azonban (néhány elem kivételével) nincs benne a jövő évi költségvetésben.

Nagy kár, drukkolunk azért még, hogy a kormány ne húzza magára az egészségügyet, hanem adjon egy esélyt, lépjen ki a szokásos viták posványából, és tegye a gyógyítást sikerágazattá.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.

Zaklatásügy – megszólal a színművészeti egyetem rektora!

A próbán mondhatom, hogy vedd le a pólódat, és ülj az ölébe, de a próba végeztével nem kérhetem, hogy ülj az ölembe – mondja M. Tóth Géza rendező. A Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora tiltott határátlépésekről és az önvizsgálat fontosságáról. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

E-egészségügy: bolyongó páciensek, eldobott receptek

Az e-egészségügy bevezetése új korszakot nyit, orvosunk ezután mindent lát – azt is, ha nem szedjük a felírt gyógyszert, vagy ha másik specialistát keresünk fel helyette. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Egyszervolt kincseink – magyar főúri és nagypolgári gyűjtemények nyomában

A századforduló és a két világháború közötti Magyarország, illetve öt legendás műgyűjtő alakja rajzolódik ki az Elveszett örökség című kötetből. A kollekciók nagy része szétszóródott, de mit tehetünk azért, hogy a világ tudjon róla: jó néhány remekmű valaha magyar tulajdonban volt. Részletek a friss Heti Válaszban.