El a kezekkel a 11 hetes nyári szünettől!

/ 2017.06.19., hétfő 09:11 /

Ma van a 2017-es nyári szünet első hétfője, ezért beszéljünk kicsit a felröppent hírekről, amik szerint a mostani két és fél hónap (10-11 hét) helyett akár már 2019-től rövidebb nyári szünetek jöhetnek.

A kurtítás gondolata egy ideje köztudatban van, legutóbb Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár beszélt róla az Inforádiónak. Azt mondta, különböző kimutatások szerint a tanítási napok száma Magyarországon kifejezetten alacsony (180 nap), más OECD-országokban többet járnak iskolába a diákok. Kiegészítő adat: Európában a németeknél, a hollandoknál, az Egyesült Királyságban és Liechtensteinben csak másfél hónap a nyári vakáció, míg az olaszok, a törökök és a lettek több mint három hónapig pihenhetnek.

A hosszabb nyári szünettel szemben megfogalmazott érvek, összefoglalva:

  • 11 hét alatt a gyerek túlságosan sokat felejt, nehéz visszarázódni;
  • ilyen hosszú ideig nem lehet mit kezdeni a gyerekekkel, túl nagy teher ez a szülőnek;
  • a tavaszi és a téli szünet csak egy-egy hét, ami túl rövid;
  • egyfajta dologtalanságra nevel a hosszú szünet, sikeres országokban (németeknél, hollandoknál) rövidebb a vakáció.

 

Nos, a fenti állítások közül egyedül a második érdemel több megfontolást, a többit nyugodtan felejtsük el. Nem a 11 hét „túl sok” a „felejtéshez” (persze valójában nem felejtésről, maximum kizökkenésről van szó), hanem már három is, ha az tényleg önfeledten, kikapcsolva telik. Az utolsó állításnak nincs alapja, hiszen a svédeknél és a finneknél is 10-11 hét a vakáció. A tavaszi és téli szünetek hosszán lehet vitatkozni, de a hosszú nyár kárára nem érdemes hozzájuk nyúlni.

A 11 hét ugyanis elsősorban: óriási lehetőség. És itt jön a képbe a fenti lista második pontja: valóban komoly logisztikai feladat jól megszervezni és értelmes tartalommal kitölteni ennyi időt. Mondok néhány szempontot, amiért a két és fél hónap aranyat ér:

♦ Nagyon sokan ebben a 11 hétben (vagy: annak egy részében) keresik meg azt a zsebpénzt, amiből utána hónapokig élnek, tanulnak (diák- és idénymunka, camp leaders-ezés és más külföldi lehetőségek).

♦ Önkéntesek és autodidakta-hajlamúak aranybányája: 11 hétből hármat-négyet is el lehet lőni valamilyen cél, önkéntes munka érdekében, hiszen még mindig marad mellette idő pihenni, utazni. (Lényegesen rövidebb nyári szünetnél annak idején én sem tudtam volna 12 napos táborokat szervezni önkéntesként.)

♦ Alkalmas idő nyelvtanulásra, „terepen”: két és fél hónapból egyet rá lehet szánni külföldi munkára, nyelvtanulásra.

♦ Ha valami, akkor a szabadidő (más szóval: szabadság) eltöltése, hasznosítása aztán tényleg nevelő hatású. Iskolapadba ültetni olcsó és könnyű megoldás. A XXI. századi ember egyik legnagyobb kérése, hogy mit kezd a szabadságával. Ami nagy felelősség. A legjobb gyakorlati terep a hosszú nyári szünet.


Természetesen lehetnek olyan oktatási formák, mint az erdei iskola tanév közben, ami értelemszerűen hosszabb tanévet eredményez, lehetnek például tematikus hetek, amikor az oktatást egy téma köré szervezik, ami átmenet a tanítás és a nyári szünet között – ezektől nem kell elzárkózni. De ameddig nem látni valóban ütős alternatívát a 11 hét tömény szabadság helyett, addig inkább hagyjuk békén.

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Új kormány – oktatáspolitikai fordulat jön?

Ha valóban a jegybanki ajánlások alapján kezd bele a kormány a versenyképesség javításába, akkor az oktatásban át kell állítani a váltókat. Részletes háttér a Heti Válaszban.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.