valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

http://valasz.hu/itthon/megsem-tiltottak-ki-a-belvarosbol-a-segwayeket-ez-tortent-valojaban-129222

Bezár a bazár?

/ 2013.07.03., szerda 12:58 /

A józsefvárosi piac bezárását jelentette be nemrég Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester. Sokan pezsgőt bontottak, mások pedig tiltakoztak, attól félve, hogy a jövőben nem tudnak olcsó ruhákhoz jutni. Egyiküknek sincs igaza: az alapvetően nagykereskedőket kiszolgáló piac nagy része ezután is megmarad - a Kőbányai út túloldalán.

A józsefvárosi piacot sokan a bűn melegágyának tartják - nem minden ok nélkül -, de vannak, akik úgy vélik: a piac fontos szociális feladatot lát el. Hiszen - szól az érvelés - a legszegényebbek csak itt tudnak ruhát, játékot, műanyag izéket venni. Ha terepszemlét tartunk, kiderül, hogy a bezárással kapcsolatban mind a remények, mind a félelmek alaptalanok: a távol-keleti gagyi Mekkájának tartott területnek csak egy részén jelennek meg hamarosan a buldózerek.

Az, amit a köznyelv "józsefvárosi piacnak" nevez, két részből áll. A Kőbányai út és a vasúti vágányok közti vékony sávban, mindössze négy hektáron működik maga a - kínaiul és vietnamiul Négy Tigrisnek nevezett - piac. Az itteni sátorváros helyére kerülnek a tervek szerint a foci-, streetball- és strandröplabdapályák, mászófalak, kültéri fitneszgépek, később szociális bérlakások, már ha lesz belőlük valami - tervekből ugyanis korábban sem volt hiány. A MÁV Ingatlangazdálkodási Igazgatósága és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában álló területre vonatkozó felmondást már kézbesítették a vásárteret működtető Komondor Kft.-nek. A határidő 150 nap, a bérlőknek novemberben kell eredeti állapotban visszaszolgáltatniuk a telket. A Négy Tigris tehát tényleg eltűnik, legalábbis ha az ügy nem sikkad el valahol, mint annyiszor az utóbbi években. Ez nem tűnik valószínűnek: a kerület határozott, s innen már nehéz visszakozni.

Mammut plusz Millenáris

Az út másik oldalán azonban ott van az egykori Ganz-MÁVAG 43 hektáros ipartelepe, melynek jelentős részét az elmúlt másfél évtizedben szintén birtokba vették a távol-keleti kereskedők. E terület háromszor nagyobb a II. kerületi Ganz-telkeknél, amelyekre ráfért a Mammut bevásárlóközpont, valamint a Millenáris Park - van tehát hely a kiköltöztetett 400-500 árusnak; a csaknem 300 itt található épület közül jelenleg sok kihasználatlanul áll. Ennek a résznek a felszámolása fel sem merült, már csak azért sem, mert bármiféle változtatás gyakorlatilag lehetetlen: a hebehurgya privatizációnak köszönhetően a terület több mint 150 tulajdonos osztatlan közös tulajdonában áll, akiknek háromnegyede külföldi. A nehezen elérhető tulajdonosok, bérlők, albérlők és al-albérlők szövevényes hálózatában nemigen lehetne rendet vágni. Az önkormányzat befolyása csak az itt álló óvodára terjed ki. Az abszurd jogi helyzetre jellemző, hogy ha ezt alaposabban fel szeretnék újítani, a többi tulajdonos írásbeli hozzájárulására lenne szükség. Vagyis a bezárt Négy Tigrisnél nagyságrenddel nagyobb, de hasonló funkciókat ellátó Ganz-telep marad, vélhetően az idők végezetéig.

Semmi pánik

Amikor személyesen érdeklődünk a piacárusainál, hogy mit szólnak a bezáráshoz, ijedelemmel nem találkozunk. Sokan el sem hiszik, hogy a bódévilágnak vége: amióta csak itt vannak, évente hallják, hogy most aztán már tényleg költözni kell. Eddig azonban a piac mindent túlélt. Pedig felszámolását időről időre hivatalosan is bejelentették, s például 2003-ban éppen azzal a céllal nyílt meg Újpalotán az AsiaCenter, hogy az innen az EU-csatlakozással járó szigorú előírások miatt kitelepített árusokat - civilizáltabb körülmények között - befogadja. Aztán minden maradt a régiben, az AsiaCenter ma is félig üresen áll, s közben kénytelen volt részben profilt váltani. De ha el kell is hagyniuk régi helyüket - mondják ma az eladók -, az se baj, mert 50-100 méterrel odébb, a Ganz-telepen bőven találnak helyet. A vagongyár egykori gyárépületeiben dolgozó, általunk megkérdezett kifőzdések kifejezetten örülnek a változásnak, hiszen ezentúl nem kell az életveszélyes Kőbányai út túloldalára házhoz - pontosabban: pavilonhoz - szállítaniuk az ebédet, közelebb jönnek a kuncsaftok.

A Ganz-telep rehabilitálásának kérdésével - amely most fel sem merül - korábban már foglalkozott Józsefváros. Az önkormányzat 1997-1999 között felmérte a területet, s 2001-ben Csécsei Béla akkori polgármester bejelentette: rendezési terv is készül, aminek alapján az itt kialakítandó kereskedelmi, kulturális és szabadidőközpontot "rozsdaövezeti mintaprojektként" fogják emlegetni. A rozsda azonban maradt, csak annyi változott, hogy azóta még több ázsiai kereskedő költözött a málló falú üzemcsarnokokba.

A Ganz-telep mozdíthatatlansága felveti azt a kérdést is, hogy van-e itt értelme puccos sportpályákat építeni. Ezeket északról a Kerepesi temető, délről a kínai áruk központjaként tovább működő pusztuló Ganz-telep, keletről MÁV-telkek és a Népliget határolja majd. Nyugatról pedig Józsefvárosnak talán a leghúzósabb része, olyan, sokak számára csak szociohorrorokból ismert terekkel, mint a Teleki, a Mátyás, a Golgota és az Orczy. Csupán remélhető, hogy az új szabadidőközpont kitermeli majd 4,2 milliárd forintos árát, amelynek 80 százalékát a kerület hitelből kívánja fedezni.

Nagyításért kattintson a képre!


Mi lesz a kisnyugdíjasokkal?

Amikor a 2000-es évek elejétől időről időre felmerült a "kínai" piac bezárása, mindig akadt politikus, aki tiltakozott. Mondván: a szegényebb rétegek innen szerzik be fogyasztási cikkeiket, s ha plázákba kényszerítenék őket, ellehetetlenülnek. A várható elégedetlenség miatt Kocsis Máté is bejelentette, hogy a kitelepített árusoknak az önkormányzat máshol kedvezményes feltételekkel biztosít üzlethelyiséget. Az aggodalmak azonban jórészt feleslegesek, mert arra a tévhitre épülnek, hogy a józsefvárosi - mint mifelénk minden más piac - alapvetően kiskereskedelmi jellegű.

A Kőbányai út azonban különleges hely: bár ez a felületes szemlélő számára nem látszik, itt alapvetően nagykereskedelem folyik. A bódék, pavilonok, asztalok arra szolgálnak, hogy a vevők - például menő belvárosi butikok árubeszerzői - a mintadarabok alapján kiválasszák a megrendelendő árut. Megmondják, hogy ebből a fajta pólóból száz, abból kétszáz, amabból ötven kell, megalkusznak az árban. Ám az árut nem a piacon, hanem egy raktárban veszik át, amely néha a környéken, de sok esetben egy másik külvárosban található. Mivel a kelet-ázsiaiak a legkisebb jövedelmet is megbecsülik, egy-egy darabot is eladnak árujukból. De alapvetően nem ebből élnek, hanem abból, hogy ők látják el Magyarország - és a szomszédos államok - kínai és nem kínai boltjait, piacait könnyűipari termékekkel. Mégpedig úgy, hogy az áru - a mintadarabok kivételével - olykor meg sem fordul Józsefvárosban. Ezért is nehéz az itteni forgalmat megbecsülni - a kerületi polgármester csak a Négy Tigrisen folyó feketekereskedelem miatt kiesett adó- és vámbevételeket évi 15 milliárd forintra teszi, de a fentiek miatt ez inkább csak találgatás.

A kiskereskedelmet nem fenyegeti veszély: bár a Ganz-telep árusai szintén elsősorban nagy tételekkel foglalkoznak, a sűrű fillért itt sem vetik meg, és a túloldalról ideköltöző árusok is ki fogják szolgálni az atlétatrikókra vadászó kisnyugdíjasokat. Már ha lesznek még ilyenek - a Négy Tigris ugyanis egykor valóban afféle zarándokhely volt az egyszer használatos zoknikra vágyók körében, de már jó ideje hanyatlik. A fénykorában legalább kétezer árusnak helyet adó intézmény bérlőinek négyötöde áttelepült a Ganz-telepre, illetve kirajzott az ország minden szegletébe. Ennek köszönhető, hogy már nem nagyon találunk magyar települést, ahol ne lenne legalább egy "kínai bolt", ahol ugyanazt megkapjuk ugyanannyiért, mint egykor a piacon. A vásártér felszámolása csak keveseknek okoz majd súlyos problémát, igaz, megoldást sem nyújt az adó- és vámcsalásokra - ezek nagy része ugyanis már legkésőbb akkor megtörténik, amikor az irreálisan alacsony áron elvámoltatott áru az ország területére kerül.



Pápai állam

A már akkor is a MÁV kezelésében lévő, állami tulajdonú területen 1993-ban tűntek fel az első árusok. Ekkoriban még számos másik "kínai" piac is létezett Budapesten és szerte az országban. A Kőbányai út ura hivatalosan 1997-től, gyakorlatilag már korábban is a Club Tihanyt is birtokló Szetlik Ferenc vállalkozó volt. Az ingatlant a MÁV-tól az ő Komondor Kft.-je bérelte és adta ki a kereskedőknek. Ekkoriban a piacozásban stratégiai jelentőségű őrző-védő feladatokat a később maffiavádakkal elítélt Tasnádi Péter, illetve Láposi Lőrinc nyugalmazott nyomozó közös cége, a Mesterdetektív Kft. végezte.

A Komondor Kft.-t Szetlik 1998-as halála óta máig özvegye, Pápa Marianne irányítja, akit többen Magyarország leggazdagabb üzletasszonyának tartanak; vagyonát tízmilliárdosra becsülik. A Négy Tigrisből jelentős bevételt szakító Pápa a 2000-es években Kovács József néhai operetténekessel élt együtt, akivel közös vállalkozásai is voltak. Kovács 2010-es halálától az ő cégeit is Szetlik özvegye viszi tovább. A Figyelő múlt heti száma által felrajzolt cégháló szerint ma Pápa és gyermekei érdekeltségébe tartozik a Négy Tigris mellett a Club Tihany, a kecskeméti Gong rádió (itt tulajdonostársuk Feldmájer Péter nemrég megbuktatott Mazsihisz-elnök), az Interoperett Kft., a Belvárosi Színház, az Andrássy úti Művész Kávéház és a XV. kerületi Origo Filmstúdió ingatlanjainak nagy része - részben utóbbiakban készült Bruce Willis legutóbbi Die Hard-filmje.

Több médium - például a hvg.hu - szerint kapcsolat állt fenn a nyilvánosságtól következetesen elzárkózó Pápa Marianne és Portik Tamás, letartóztatásban levő egykori Energol-vezető között. Kocsis Máté - aki nemcsak polgármesterként, hanem az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnökeként, illetve a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjaként is jól informált lehet - így nyilatkozott róla a Figyelőnek: "Azt is tudom, hogy [Pápa] Portik Tamás élettársa, Portikot mellőle vitték el a rendőrök." A Négy Tigris bezárása a mérlegadatok szerint nem okoz komoly érvágást az üzletasszonynak: a Komondor Kft. 2009-ben még 1,8 milliárd árbevételt ért el 175 milliós eredménnyel, de azóta veszteséget termel.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.