Átadták a Dagályt: döntse el, belül is olyan-e, mint kívül! (galéria)

Kedd délelőtt Hosszú Katinka átvette a Duna Aréna jelképes kulcsát Tarlós István budapesti főpolgármestertől és Fürjes Balázstól, a beruházásért felelős kormánybiztostól.

A leánykori nevén Dagálynak hívott uszoda ad otthont július második felében a FINA úszó-, műúszó-, műugró- és vízilabda-világbajnokságnak, ami a futball vb-k és Eb-k, valamint az atlétikai vb után a világ negyedik legnagyobb sporteseménye.

Budapest eredetileg a 2021-es viadal rendezési jogát nyerte el, de amikor az idei házigazdának kijelölt Guadalajara 2015-ben visszalépett, vállalta, hogy beugrik a helyére. Az uszoda ezért rekordgyorsasággal, szűk két év alatt készült el, 2015 májusában kezdték építeni. Ez azzal járt, hogy a tervezés és a kivitelezés gyakorlatilag egyszerre zajlott, az épületet tervező Napur Architect Kft. gyakran naponta adta ki a terveket, hogy ne akadjon meg a munka. Végül nem is az az épület valósult meg, amit még a 2021-es dátumhoz terveztek, és a végleges változat külső megjelenése, főleg kockaszerű tömege, valamint a „díszburkolat” színe és anyagválasztása sok kritikát kapott az elmúlt hetekben. Mások kiemelték, hogy éjjeli díszkivilágítás mellett az uszoda látványos pontja a pesti Duna-partnak.

A Duna Aréna este a Margitszigetről Fotó: Seres Zsolt

Az épület belül sem vonultat fel forradalmi vagy  meghökkentő építészeti megoldásokat. Inkább azt lehet mondani róla, hogy korrekt munka, ami funkcionálisan minden igényt kielégít, amit egy modern sportuszodával szemben támasztani lehet. Bár a mennyezetek kialakítása olykor puritán hatást kelt, a sajtóbejáráson érintett terek kialakítása igényesebbnek és komfortosabbnak tűnik, mint a riói olimpián használt versenyuszodáé – hihető az építők állítása, hogy a világ egyik legmodernebb uszodája épült fel.

A műugró- és az ötven méteres versenymedence Fotó: Szabó Balázs

Budapest a Duna Aréna verseny- és bemelegítő medencéjével nyert két ötven méteres, tíz sávos medencét, melyek a mozgatható válaszfalak segítésével akár négy 25 méteres medencévé is alakíthatók. A műugrómedence  ugyancsak használható úszásra vagy vízilabdára is. Amint Hosszú Katinka az átadón rávilágított: ezzel egy csapásra megoldódik a magyar úszósport krónikus vízfelülethiánya, amit ezekben a hónapokban tovább súlyosbít a Komjádi- és a Hajós-uszodák felújítása. Nem véletlenül szólt oda a háromszoros olimpiai bajnok Fürjes Balázsnak, hogy legszívesebben már délután itt edzene. 

Tarlós István és Fürjes Balázs átadta az uszoda "kulcsát" Hosszú Katinkának Fotó: Szabó Balázs

A medencék mélysége hidraulikus emelővel változtatható, a versenymedencébe pedig bekerült az úszók felkészülését segítő „eindhoveni” mozgáselemző kamerarendszer is. A bemelegítő – később oktató- – medencébe AngelEye kamerarendszert is szereltek, ami érzékeli, ha valaki bajba került, és azonnal jelez az úszómesternek. Az ultramodern megoldásokon kívül az aréna erénye a tágas, világos, levegős terek használata, nem érzi az ember a sok uszodára jellemző klausztrofóbiát.

A beruházást azzal is sokan támadták, hogy költségvetése folyamatosan emelkedett, de az építők szerint végül egy fillérrel sem lépte túl azt a 49 milliárd forintot, amit az előrehozott rendezés elvállalásakor, 2015 májusában a kormány határozatban rögzített. Ebből 21,4 milliárdba került maga az uszoda, 13,7 milliárdba az ideiglenes lelátók felépítése és elbontása, valamint az árvízvédelmi gát, 1,5 milliárdba a környék közlekedésének fejlesztésére, például a rakparti és a Forgách utcai metrómegállóig vezető gyalogossétány, 1,8 milliárd a tartalék, a maradék pedig az áfa, ami azonnal vissza is kerül az államkasszába.

Az állandó lelátók hatezer nézőt fogadnak be, az ideiglenesekkel együtt 15 ezer lesz a kapacitás. Fotó: Szabó Balázs

Felavatták az ugrótornyot és a műugrómedencét is Fotó: Szabó Balázs

Fotó: Szabó Balázs

Gyárfás Tamás és Hosszú Katinka nem kommunikált egymással a bejárás alatt Fotó: Szabó Balázs

A versenymedencetér nyugati oldalfalán a Buda, a keletin a Pest szó hangsúlyosabb Fotó: Szabó Balázs

A bemelegítő medence Fotó: Szabó Balázs

A versenymedencébe modern időmérő és mozgásérzékelő rendszereket telepítettek Fotó: Szabó Balázs

Hosszú Katinka, Cseh László, Gyurta Dániel és további hét magyar úszó két hossz leúszásával avatta fel a bemelegítő madencét Fotó: Szabó Balázs

Fotó: Szabó Balázs

Az úszómedencék mellett pezsgőfürdő is a sportolók és a látogatók rendelkezésére áll Fotó: Szabó Balázs

Fotó: Szabó Balázs

A fogadótérben vizes olimpiai bajnokaink névsora áll a falon Fotó: Seres Zsolt

Az eredményes magyar úszósport új bázisa a Margit-sziget felől Fotó: Szabó Balázs