felsooktatasirangsor.hu/itthon/egy-km-netto-35-milliardert-az-alfoldon-minden-korabbinal-dragabban-epulnek-az-autopalyaink-124073

http://felsooktatasirangsor.hu/itthon/egy-km-netto-35-milliardert-az-alfoldon-minden-korabbinal-dragabban-epulnek-az-autopalyaink-124073

A minimális csomag

/ 2001.05.11., péntek 07:44 /

A szülőföldön boldogulást szem előtt tartó magyar nemzetpolitika tükrében a javaslat mindenképpen támogatandó

Mit hozhat a státustörvény? Sokkal többet, mint ami "írva van" benne. Nemcsak a jogosítványokra és a kedvezményekre gondolok, de remélhető asszimilációgátló hatására és pozitív érzelmi-lélektani következményeire, sőt mindennek visszasugárzásaként a hazai magyar társadalom nemzettudatának és szolidaritásának erősödésére is.

Ennél persze bővebben is válaszolhatunk a sokakat foglalkoztató kérdésre. A törvénynek elméletileg 3,5 millió határon túli magyar a lehetséges jogalanya, akiknek az előzetes becslések szerint 70-80 százaléka igényli majd a magyar igazolványt (összesen 2,2-2,6 milliónyian). Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a kedvezményeket csupán 30-35 százalékuk venné igénybe (főként az aktív, családfenntartó korosztályok), akkor várhatóan mintegy 750000 ember kíván majd élni az egyes oktatási, munkavállalási, utazási könnyítésekkel is - szemben az igazolványt inkább érzelmi okokból kiváltó, sokkalta nagyobb népességgel. A Külügyminisztérium számításai szerint kezdetben 150-200 ezer, 2002 és 2004 között pedig évente mintegy 250 ezer igazolvány kiadására kerülhet sor.

Nem igaz, hogy a javaslat "egyetlen előnye, hogy létezik". Sajnos az SZDSZ szerint még ez sem érdem, mi több, hiba, mondván, hogy "rossz a koncepció", és nincs a törvény "financiálisan átgondolva" (lásd a Külügyminisztérium nyilvános háttéranyagát a státustörvény végrehajtásának költségvetési vonzatairól, melynek mérlege mindössze 4 milliárdos többletkiadást mutat). Úgy tűnik, az SZDSZ fölmérte, hogy a státustörvény támogatásával szavazatokat szerezni már nem tud, de maradék bázisából veszíteni még igen. Kár, hogy mindebből - az anyaország "költségvetési terhei indokolatlan fokozásának" és a "külmagyarság" támogatásának hamis ellentétéből - súlyos következmény származik majd: a jelképesnél talán többet érő parlamenti konszenzus hiánya. Volt már olyan kormányfőnk, aki csak tíz és fél millió magyar miniszterelnökének mondta magát - de hagyjuk a pártpolitikát.

Nem igaz tehát, hogy a státustörvény fő érdeme puszta léte. Nem, mert nemcsak jogviszonyt teremt, fölszámolva a Kárpát-medence magyar közösségei közti teljes trianoni "jogidegenséget" - hanem ad is. Ad (még ha egyelőre keveset is), és úgy, hogy senkitől sem vesz el semmit. Az új évezred egységesülő (és regionalizálódó) Európájában, hazánk uniós csatlakozásának küszöbén, Trianon Schengen-unokái között ez (is) a "pozitív diszkrimináció" távlatos programfejezete.

Maga a szöveg, a "kerettörvény" persze korántsem hibátlan parlamenti alkotás (ugyan hány ilyen törvényünk lehet?), s jóval vékonyabb is, hiszen kevesebbet kínál annál, mint amit (korántsem az ideálisat célba véve) egykori kezdeményezőjeként szükségesnek tartottam volna "megadni" benne. Igaz, hogy túl sok benne a "később szabályozandó" elem, hogy jóval több a Magyarországon igénybe vehető, mint a szülőföldön "hasznosítható" kedvezmény, és hát hogyne különböznének egymástól az elszakított területek magyar közösségei helyzetben és lélekszámban, erőben és tartalékban? Különbséget kell(ene) tenni benne a kétmilliós erdélyi és a húszezres szlovéniai magyarság között is, bár úgy hiszem, az eltérő viszonyokból fakadó különbségeket majd maguk az érintettek, a való élet reális igényei fogják megmutatni, a gyakorlatban. Számos részletkérdés tehát ma még nem látható benne tisztán, mégis: az egyedüli természetes megoldást, a szülőföldön boldogulást szem előtt tartó magyar nemzetpolitika tükrében a javaslat mindenképpen támogatandó.

A törvény tehát olyan minimális csomag, amely kiindulópontul kell hogy szolgáljon a továbbiakhoz. Mihez? Mit hozhat még a státustörvény azon túl, ami benne írva van? Elvezethet - és általa mielőbb el is kell hogy jussunk - a határon túli magyarság stratégiai-nemzetpolitikai "szakterületének" új, kiteljesített intézményrendszeréhez. Melyek a rendszer szükséges elemei?

1. A legfőbb politikai fórum: a korábbi "magyar-magyar csúcstalálkozók" intézményesített szervezete, a Magyar Állandó Értekezlet már létezik, benne a határon túli magyarok legitim érdekvédelmi-politikai közképviseletei (pártjai), a magyar parlamenti pártok és a magyar kormány képviselőivel.

2. Kormányzat, államigazgatás: a még az Antall-kormány idején felállított határon túli magyarok hivatala is (1998 óta a Külügyminisztérium felügyeletében) "megvan", az egyes tárcák "külmagyar" szakfőosztályaival kooperációban.

3. Parlament: a kérdéssel alkalmanként csak a külügyi bizottság, ritkábban más testületek is foglalkoznak, 1990 óta hiányzik azonban a határon túli magyarok bizottsága (ilyen parlamenti testület másutt is van). Ennek új, állandó bizottságként való felállítását a státustörvény végrehajtásának parlamenti ellenőrzése, a magyar közösségek helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése és a stratégiai kérdések megvitatása céljából egyaránt elkerülhetetlennek tartom.

4. Létre kell hoznunk a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézményét is. A magyar parlamentnek 1995 óta vannak választott ombudsmanjai: az állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségek és az adatvédelem országgyűlési biztosai. A határon túli magyarok ombudsmanjáról szóló törvény szükségességét maga "a probléma", alapját pedig a státustörvény megléte jelenti a végrehajtásával kapcsolatos mulasztások, sérelmek, visszásságok vizsgálata és orvoslásuk kezdeményezése érdekében. A javaslatot nemrég egy szocialista képviselő, Tabajdi Csaba nyújtotta be, akinek kezdeményezését a Fidesszel együtt megfontolandónak, a magam részéről támogatandónak tartom, mégpedig kiterjesztő érvénnyel, hiszen fontos, hogy ne csak a törvény hatálya alá eső magyar (az, aki rendelkezik a magyar igazolvánnyal), hanem szükség esetén minden kisebbségi magyar az ombudsmanhoz fordulhasson.

5. Alapítványok, civil szféra: a Kárpát-medence magyarságának nemzeti identitásőrzését, egzisztenciáját, egészségügyét támogató közalapítványok működő rendszere a státustörvényben előírt, később felállítandó új közalapítványokkal, alapokkal és a társadalmi önszerveződések minden egyéb alapítványával, szervezetével, testületével együtt.

Ennek a teljes, ötpilléres intézményrendszernek a felállítása és működtetése jelentheti ma a határon túli magyarok ügyének optimális hazai rendezését - természetesen a "klasszikus" külpolitikai prioritásokra (az integrációra, szomszédsági és "külmagyar" politikára) épülő magyar diplomácia és köztájékoztatás mással nem pótolható tevékenységével együtt.

Ez is a státustörvény szükségességét fölismerő nemzeti felelősségérzetből és politikai akaratból következik.

A szerző országgyűlési képviselő (MDF)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.