Utazás a velős csont körül

Kulináris kalandok Karinthyában

/ 2018.03.02., péntek 15:04 / Hírforrás: Válasz.hu

Amióta Karinthy Márton közreadta Ördöggörcs, avagy utazás Karinthyába című családtörténetét, mindent tudunk a XX. század legkülönösebb irodalmi famíliájáról. Frigyes, a főisten, aki a viccben nem ismer tréfát, Gábor, a fájdalomherceg, az élhetetlen költő, Ferenc (Cini) a vízipólós, regény- és színműíró, valamint Márton (Marci), a Hököm Színház alapítója, aki sokáig nem találta a lezárt zongora kulcsát. Körülöttük nők, vigécek, őrültek, egész udvartartás. A legendák ködvilágából Karinthy Márton teremtett hús-vér valóságot. Egy fontos kérdéssel azonban adós maradt: mennyire érdekelte a gyomros matéria a Karinthyakat?

Részlet az interjúból:

– Karinthy Frigyes többször nyilatkozta, hogy számára a legjobb étel a bevétel. Tréfa volt ez, vagy tényleg nem érdekelte, mit eszik?

– Hogyne érdekelte volna! Bár én a nagyapámat nem ismerhettem, de Gábor, az elsőszülött fiú gyönyörű nekrológot írt róla 1938-ban a Szép Szó folyóiratban. Abból kiderül, hogy Karinthy Frigyes nagyon szeretett enni. Az evés menekülést jelentett számára a betegség, a zűrzavaros családi élet béklyóiból. Az élete állandó rohanás volt, mert elsején kikapcsolták a villanyt, a gázt, neki kellett mindent elintézni. Aranka, a nagyanyám csak azt hajtogatta:

„De Frici, az új bundámat ki kell fizetni!”

Ő elment és elintézte, hogy visszakapcsolják a villanyt, a gázt. Apám (Cini) mesélte, hogy szörnyű módon éltek. Fricinek állandóan meg kellett alázkodnia. A szerkesztőségből jöttek az üzenetek, hogy azonnal adja le a cikket, mert ha nem, akkor ilyen-olyan bírságot kap, a kapuban sorban álltak a hitelezők, a házmester követelte a liftpénzt, a viceházmester a kapupénzt, a fiúk mozipénzért nyaggatták, végül még a kutyának is adott két pengőt.

Gabi, aki otthon élt húszévesen, tökéletesen látta, hogy a nagyapám milyen szorításban él, szerette az apját, és szeretett volna segíteni neki. Frici imádta a vacsora utáni kis csemegéket, hozatott haza kerek ejdámi sajtot, különleges kolbászokat, a csemegepiacon minden újat kipróbált. Gábor írja, hogy

"Mohón, kicsit falánkul evett – körözöttet, rokfortot, ilyesmit saját kezűleg készített el. Gusztussal, sokáig keverte az ízletes pépet, míg sűrű lett és szépszínű, akkor nagy falatokban, kevés kenyérre kenve fogyasztotta el. A levest szerette csészéből inni. Az utolsó években az evés kettős mámort jelentett számára. Menekvés volt, fedezék, ahová átmenetileg elbújhatott irtózatos életkörülményei elől. Ha az ízek halmazába temetkezett, elfelejtett maga körül mindent.”

Ebben az idézetben – a gasztronómián túl – benne van az egész karinthyság átka. Hogy mindenki tőle vár mindent és nem hagyják élni az életét. Hiszen annyi teendő volna, többek között megváltani például a világot.

Karinthy Frigyesnek az volt az álma, hogy prófétaként megtanítja az embereket élni. A versei mind erről szólnak.

Nem szokták ismerni, csak a vicces bácsit. Amit a krumpliról ír Számadás a tálentumról című versében, tökéletesen igaz:

„Úgy használnak engem, mint a krumplit Európában: virágomat és gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat) eldobják.”

– Böhm Aranka, Karinthy Frigyes második felesége legendásan rossz háziasszony hírében állt.

– Nagyszüleim általában nem ettek otthon, egész életüket a kávéházban töltötték. Három kávéházba jártak, a New Yorkba, a Hadikba és a Centrálba. Van irodalomtörténész, aki a Karinthy Frigyes-életművet kávéházak szerint osztályozza, mely művek hol keletkeztek.

A Hadik-korszak a Capillária, a Tanár úr kérem, a Centrál a Minden másképpen van, a Krisztus és Barabbás, és természetesen az Utazás a koponyám körül, hiszen itt hallja először a fejében a vonatokat, ami az agydaganat jele.

A New York kávéház korszakának jellegzetes műve az Így írtok ti. De a Hadik-korszak volt a csúcsidő. Az egész család onnan alakult ki. Ott jött létre az Aranka-kapcsolat. Elsősorban a nők jártak oda: Devecseriné Guthi Erzsi, Kondor Lívia és Klug Frigyes futballbíró felesége. A Hadik lepusztult hely volt, a nők bementek oda krémest és gesztenyepürét enni.

Nagyanyám kézbe vette a dolgokat, el akart válni a férjétől, Kertész Tivadar pszichiátertől, aki 1918-ban átúszta a Drinát és a fél lába lefagyott, úgy jött haza imádott feleségéhez, Arankához. Arankának ez nem nagyon tetszett és egyébként is följebb akart lépni társadalmilag. Korábban Adyval, később Déryvel is volt kapcsolata, akkor már Karinthy felesége volt. Aranka a Hadikba csábította Fricit, utána meg jött a teljes slepp, odaszokott az egész magyar irodalom.

Tíz évig a Hadikba járt a Nyugat nemzedéke: Babitstól Krúdyig, még József Attila is be-benézett. Kosztolányi is jött egy ideig, de őt a felesége vegetáriánus étrendre szorította és nem engedte sehová. Mindenki ott volt, aki számít. 

– Sokat beszéltünk Frigyes nagyapja étkezési szokásairól, de mi volt a menü Karinthy Ferenc otthonában?

– Nálunk Sári nagymama főzött. A szüleim is rohanós életet éltek, de fél kettőkor mindennap családi ebéd volt. A karácsonyi menü is állandónak mondható: halászlé, rántott ponty, rácponty, burgonyasaláta, bejgli. Később – mikor a gyomrokra vigyázni kezdtek – már pulyka is volt. Száraz és fogja a nedveket.

Apám a nehéz ételeket szerette: velős csont, töltött káposzta, bableves, disznótoros, sólet, vaddisznó sok fűszerrel.

Bár sokat jártunk a Fészek klubba, a kedvenc helye Szentendrén volt: az Aranysárkány étterem. Ott volt Karinthy Cini-tál. A Kispipában rólam is elneveztek palacsintát (túrós palacsinta csokoládémártással), de a hely már megszűnt. A Hadikban ma is van Karinthy- (Frigyes) szelet.

Aminek nagyon örülök, hogy a városban van már Karinthy Gábor-emléktábla is. Már csak azért is, mert első önálló kötetének az volt a címe 1937-ben, hogy Étel és ital. A pecsenyéről ír vérsötét levében, és a verset így fejezi be:

Felduzzadt szájjal görnyedezve rég / egyedül iszom és eszem. / Bont és tör és remeg az ujjam / és szomjazom és éhezem.”

A teljes interjú a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.