Tücsköt-bogarat

/ 2018.02.28., szerda 18:31 /

Eszünk vagy beszélünk? Inkább beszélünk (főként kampányidőszakban), hiszen enni nem is ehetünk.

(Fazekas Sándor agrárminiszter a múlt héten azzal rémisztgetett: ha feladjuk keresztény kultúránkat, akkor a migránsok ránk kényszeríthetik még a rovarevést is – a szerk.) Magyarországon – mint az EU országainak döntő többségében – tilos forgalmazni rovaralapú élelmiszereket. Kapható ugyan itt-ott tücsöklisztből készült proteinszelet, szárított zsizsik meg sáskachips (ilyet kóstoltam Borbás Marcsival – mit meg nem teszek egy mosolyáért), ám ha gusztusom támadna mogyoróolajon pirított valódi szöcskére, dióízű, édeskés selyemhernyóbábra, esetleg szaftos csótányra, takarmánylégyre vagy fokhagymás indiai tutajpoloskára, sehol nem kapnék. A magyar éttermek étlapjain nem szerepelnek. Sem óriás vízipoloska, sem ganajtúró bogár. Kis hazánkban a féreg nincs jogszerű forgalomban. Ezért figyelmeztettek a feliratok az ugyancsak a múlt héten tartott I. Magyar Rovaripari Konferencián is a Kertészeti Egyetemen, hogy itt mindenki a saját felelősségére kóstol.

Pedig az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete milliárdokat költ az entomofágia (rovarevés) népszerűsítésére. Az ízeltlábúak rengeteg fehérjét, B-vitamint, cinket, vasat tartalmaznak, ökológiai lábnyomuk csekély, 120 országban már kétezer bogárfajtát esznek rendszeresen; ha többet ennénk, nem lenne élelmiszerválság. Igaz, arra is figyelmeztetnek, hogy a rovartenyésztés technológiája ellentmondásos, a bogarak allergiás tüneteket okozhatnak (szeméttel is etethetők), és férgek okozzák a tíz leggyakoribb fertőzést.

Ráadásul a rovar is eszik. Mi megesszük a férget, a féreg megesz minket. De felzabálja a termést is. Az egyik mexikói ehető szöcskefaj zsenge kukoricán él, a zsizsik a lisztet szereti, a rizsmoly a rizsföldeken, a krumplibogár a burgonyaföldön garázdálkodik. A legjobb tehát az volna, ha megennénk a károkozókat, jól is laknánk, s a termés is megmaradna.

De Magyarországon sajnos csak a celebek hajlandók rovart enni. A többiek már a gondolattól öklendeznek. Az előítéletek legyőzésében még az sem segít, hogy Keresztelő Szent János is sáskán meg vadmézen élt. És hogy Mózes harmadik könyve szerint minden olyan állat, amely „négy lábon jár ugyan, de hosszabb hátsó lábakkal bír, melyekkel szökdécsel a földön, mint a cserebogársáska, a szarvasbogársáska, a kígyóval vívó sáska és ezek fajtái” – ehető.

Magyar ember mégsem eszik férget. Még divatból, környezetvédelmi megfontolások okán sem, mint a belga. A csigát is utálja, mint a híg tojást. Kassák Lajos sem az ökológiai lábnyom felett érzett aggodalma miatt falta stanicliből a cincérbogarat, hanem azért, mert egy árva peták nélkül gyalogolt el Brüsszelig. Persze ma már éhen halna, mert azóta a bogarak ára is emelkedett: egy kiló tücsökliszt húszezer, egy stanecli sült tücsök hétezer forint. A tartalmasabb csemegék meg – az új-zélandi óriási wetaszöcske (10 cm) vagy a dél-amerikai herkulesbogár (16 cm) – nemcsak megfizethetetlenek, hanem védettek is, így még a híres bangkoki rovarétteremben (Insects in the Backyard) is csak pult alól juthatunk hozzájuk. Pedig itt a tiramisut selyemhernyóval ízesítik. Igaz, a selyemhernyó épp az egyik honosított rovarfaj. A másik a méhecske.

A viszolygás azért is meglepő – mondja Arnold van Huis holland rovarkutató professzor –, mert az európaiak akkor is megesznek évente fél kiló férget, ha nem tudnak róla. Egy nemzetközi felmérés bizonyította, hogy pont ennyit nyelünk le salátákban és gyümölcsökben. Az viszont tény, hogy ha továbbra is így növekszik a fehérjefogyasztás, mint napjainkban, akkor húsz év múlva nem lesz elég hús.

Óvatosan tehát a papuccsal. Ha farkasszemet nézünk a nappaliban egy méretes csótánnyal, ne csapjunk azonnal oda. Ideje a vacsorára is gondolni.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.