Magyarország hordónagyhatalom | Válasz.hu

Magyarország hordónagyhatalom

/ 2018.05.25., péntek 14:17 / Hírforrás: Válasz.hu

A túlzott hordóhasználat miatt szinte faízű borra aggatott barrique jelző az 1990-es évek varázsszava volt. Ma már jobban szeretünk bort inni, mint fát kóstolni, de a megváltozott borivási szokásokra a kádárok is rájöttek. Kétezer éves ismeretek és tudományos kutatások tették kifinomult szakmává a hordókészítést. Az egyik legjelentősebb kádárcégnél jártunk.

Ha kézbe veszünk egy palack magyar bort, szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy a boron kívül szinte minden külföldi benne. Persze nem baj, ha a palack szlovén, a parafadugó portugál, és a borászati gépek olasz üzemekből kerülnek ki, de élhetőbbek lennének a borvidékeink, ha a feldolgozóipar is ugyanolyan színvonalon kapott volna lábra a rendszerváltás után, mint sok borászat. Ezt a nem túl szívderítő összképet egyetlen szakma helyzete árnyalja.

A magyar kádárok nemcsak túlélők, hanem megkerülhetetlen szereplői a nemzetközi borkultúrának. A szigetvári telephelyű Trust Hungarynél annak jártunk utána, miért éppen egy magyarországi cég exportál 45 országba hordót.

Szigetvár inkább Szulejmán szultánról vagy Zrínyi Miklós csodálatos barokk eposzáról híres, mint a boráról. Hogyan lehet mégis, hogy ez a baranyai kisváros ad otthont hazánk legnagyobb kádárcégének?

Közelebb jutunk a válaszhoz, ha úgy tesszük fel a kérdést: mi kell a donga érleléséhez? Ezen tényezők ideális együttállása: éves átlaghőmérséklet, napsütéses órák száma, csapadékmennyiség. Bordeaux-ban ezek a feltételek nagyon kedvezőek, és Szigetvár mindenben állja a versenyt a francia vidékkel.

Azaz majdnem mindenben: a hiányzó csapadékmennyiséget öntözéssel pótolják, máskülönben minden adott errefelé, hogy a hordó alapanyagául szolgáló tölgyfa dongát 24–36 hónapig szabad levegőn, ideális körülmények között érleljék. Persze, az 1990 előtti nagyüzemi borkészítés világában mindez a tudás és adottság javarészt rejtve volt.

Egy borászathoz, kádársághoz egyáltalán nem értő ’56-os magyar emigráns fedezte fel újra a magyar erdőkben megbúvó lehetőséget. Molnár László 1992-ben alapította a Trustot.

"Szerszámkészítőként ment ki Amerikába, semmilyen kötődése nem volt se a fához, se a borhoz, műszaki területen dolgozott olyan megrendelőknek, mint az amerikai hadsereg, a General Motors vagy a Boeing. Csupa olyan munkát végzett el, amit más nem vállalt a pontosság, a különleges anyagminőség miatt"

– meséli az alapítóról Mannó Pál cégvezető.

Már floridai nyugdíjasként élte mindennapjait, amikor is a teniszpartnere szólt neki, hogy ha hazamegy, mindenképpen hozzon hordókat, mert a magyar tölgyfa hordónál nincs jobb a világon. Ez persze felkeltette az érdeklődését, de sokáig ellenállt az ötletnek, hogy ezen a számára idegen területen kezdjen vállalkozni.

De a teniszpartner – akiről azért fontos elmondani, hogy a legnagyobb amerikai hordógyár, a World Cooperage tulajdonosa volt – annyira erőltette, hogy László végül belement. De hiába hozott először hordót, később dongát Magyarországról, nem felelt meg a kívánalmaknak.”

Ekkorra viszont már Molnár László is lázba jött a hordóktól. Közel egymillió dollárja bánta, de csak sikerült gyártania olyan dongát, ami az igényes amerikaiaknak is megfelelt.

1992-ben 250 darab hordóhoz való dongát készítettek, ’98-ban már 33 ezerhez elegendőt. Addigra persze kikutatták, milyen fával érdemes foglalkozniuk. A kaliforniai Gallo borászathoz vittek ki mintákat, és a visszajelzések alapján válogattak a magyar erdők közül, honnan vásárolnak majd tölgyet.

A fákat a fajta, a méretek, a dimenziók, a szövetsűrűség, a göcs (ághely) mérete alapján osztályozzák. Ráadásul a hordó esetében éppen úgy számít a terroir, mint a szőlőknél. A származási hely ugyanis nagyban befolyásolja a hordó minőségét, s azt az aromát, amit a borhoz hozzáad. Emellett az évjáratok között is különbséget tesznek.

Az igazán nagy robbanást a Trust életében az hozta, hogy 2000-ben betársult Jean François francia hordógyáros is, akinek érdekeltségéhez tartozik a világpiac több mint harmada. Így nyílt ki számukra az újzélandi, ausztrál, spanyol, portugál, dél-afrikai borászati piac, valamint az amerikai és francia tudás. A Trust forgalma is megnőtt, igaz, jelentősen kitett a nemzetközi eseményeknek.

A teljes cikk Az Ízlelő Online oldalán olvasható el!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.