Fekete Zsóka hajdúsági birodalmában

/ 2018.03.02., péntek 15:20 / Hírforrás: Válasz.hu

Mit kezdenének akkor, ha vennének húsz mangalica kocát, de kiderülne, hogy több mint a fele vemhes? Fekete Zsóka mangalicatenyésztő így járt – és utólag nézve ennél jobban nem is járhatott volna. De a mangalicái sem.

Olyan ez, akár egy szertartás. A malacok meghallják az emberi hangot, észlelik a mozgást, és riadtan elügetnek a másik irányba. Igaz, nem futnak messzire. Megállnak, visszanéznek, majd kisebb csoportba verődve, egymáshoz simulva, a másikat gyöngéden arrébb lökve visszatérnek a kerítéshez. Hirtelen mozdulatra megint futnak, visszatérnek. Elmennek, visszajönnek. Aki még nem látott ilyen rítust, annak egyszer muszáj átélnie ezt, mert abból értheti meg igazán, miért és hogyan lehet megszeretni a mangalicát.

Érdekes állat a mangalica. Ránézésre nem házisertés, de nem is vaddisznó. A jószág valahol a kettő közti átmenet. Illetve: malacként olyan, és úgy is viselkedik, mintha egyszer majd erdőkön át nyargaló vadász válna belőle, vágósúlyban viszont elkényelmesedett, elhízott mezőőrként pózol a kamerának.

Fekete Zsóka mangalicatenyésztőnél aligha tudja jobban bárki, mitől ilyen szerethetők ezek az állatok. Van vagy négyszázötven mangalicája. Gyapjas szőkék és vastag sörtés mangalica-duroc keresztezettek vegyesen. Boldog lények ők itt, a Hajdúságban, Görbeháza és Hajdúböszörmény között, egy néhai téesz udvarán.

Fekete Zsóka 2009-ben elindult a Fiatal Gazda pályázaton, mondván, kiteljesíti a családi gazdaságot, és édesapjával biozöldséget termeszt, majd fel is dolgozza a zöldségeket.

Az iskola elvégzése után ugyan még a fővárosban dolgozott egy italokkal kereskedő multicégnél, de a döntés, hogy indul a pályázaton, már azt vetítette előre, hamarosan visszatér a földhöz, vidékre. S mivel a zöldségfeldolgozásból sok melléktermék keletkezik, és nem szerették volna kidobni mint hulladékot, hanem inkább hasznosítani akarták, ezért úgy gondolták, hogy jószágot is tartanak.

Vas megyéből 2012 januárjában meg is érkezett húsz koca. Azért mangalica, mert a gazdaságban ez az állat tűnt a leghasznosabbnak. Úgy gondolták, hogy a növények mellett ennyi négylábúval megbirkóznak. Csupán azzal nem számoltak, hogy a kocák több mint fele vemhesen érkezik. Vagyis a tavasz jószerivel be sem köszöntött, Zsókának máris volt több mint ötven mangalicája.

Az ember pedig, ilyen esetben, mindössze két dolgot tehet: eladja a jövevényeket, vagy beletanul a mangalicatenyésztésbe. Ez a történet nyilván másként szólna most, ha Zsóka az első verzió mellett dönt. A második mellett ugyanakkor az is érvnek számított, hogy a nagyapja értett az állatokhoz, valamint a család is rábólintott a többletmalacokra. 

Fekete Zsóka májusban felmondott a multinál, és elkezdődött élete egyik legnagyszerűbb vállalkozása. Az állattartást pedig mára olyannyira elsajátította, hogy még egy állatorvosi szakképzést is elvégzett. 

Zsóka ma már 450-nél is több mangalicát tart, de az állományt nagyon már nem hagyja bővülni. Az ötven koca, a három kan, a 150 hízó és a mintegy 300 malac annyi feladatot ró a gazdára, hogy a hétből csak a vasárnap marad meg pihenőnek.

Az állatoknak nevet nem ad, ennyinek talán nem is érdemes, néhányuknak azonban ismerhető az azonosítószáma. A 64-es szép szőke fajtájú. Az ország Legszebb Kocasüldő díjának birtokosa. 

A 64-es nagy erénye, hogy személyében a szőke mangalicák legtetszetősebb példányát tisztelhetjük: lábvége fekete, körme fekete, orra fekete, füle szőke, szőre göndör. 

Érdemes megjegyezni, hogy Fekete Zsóka törzsállománya Tenyészállat-díjas, köszönhetően annak, ahogyan élnek, amit esznek, ahogyan gyarapodnak.

Zsóka olyannyira szereti ezeket az állatokat, hogy azon túl, hogy nem csupán szemével simít végig rajtuk – hiszen szinte mindegyikhez van egy-egy kedves szava vagy érintése –, ha versenyre viszi a jószágokat, márpedig viszi, mindegyiket kézzel csutakolja.

Egy állatnak annyi az értéke, amennyit a gazda foglalkozik vele. Ettől lesz értékes a húsa, fényes a szőre, ettől pazar a jószág zsírállománya. Ehhez pedig nem kell más, csak kellő gondoskodás, megfelelő táplálék és értő figyelem.

Húsáról, mármint az igazi mangalicahúsról annyit kell tudni, hogy színe sötétvörös, s mivel a zsírszövetek beépülnek a húsba, sokkal márványosabbak is, mint általában azt el lehet várni egy hasonszőrű állattól. 

Fekete Zsóka munkáját számos termékdíjjal ismerték el – mint például a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék Díj, vagy az Országos Mangalica Fesztiválok Termékdíja –, idén pedig Az Év Agrárembere kitüntető díj döntőse lett, állattenyésztés kategóriában.

A fiatal gazda sikertörténete Az Ízlelő Online oldalán olvasható el!

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.