Csodagyümölcsök: Homoktövis, gojibogyó, açaí

/ 2017.11.08., szerda 10:54 / Hírforrás: Válasz.hu

A szóló szőlő, a mosolygó alma és a csengő barack mellett egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.

A szuperegészséges élelmiszerek iránt kevéssé elkötelezettek számára feltűnő, hogy a különösen csodatévő, divatos és olcsónak nem mondható alapanyagok általában messzi tájakról származnak. Valószínűleg nemcsak „a szomszéd gyümölcse mindig kívánatosabb” elv miatt, de a távoli tájakon mérsékelt áron beszerezhető csodaszereken a haszonkulcs is magasabb lehet. A messziről jött bogyók mellett azonban európai szupergyümölcsöket is számon tartanak: a bioboltokban, piacokon homoktövisből készült termékeket is találunk.

A homoktövis az ezüstfafélék családjához tartozik. A családot igénytelen – ha a jég hátán nem is, de homokos pusztákon vagy tengerparti fövenyen, szmogos városokban egyaránt megélő – fajok alkotják, melyek többségét az ezüstfa (Elaeagnus) és a homoktövis (Hippophae) családjába sorolják. Az előbbiek Ázsiából és Amerikából származnak, közülük a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) nálunk is ismert: a barna kérgű fát vékony, ezüstös színű levelei és ovális, szürkésbarna termése miatt olajfának is nevezik.

A Közép-Ázsiában honos növényt nálunk díszfaként parkokba, vagy különösen kedvezőtlen körülmények (például bányarekultivációk) esetén erdészeti célra ültették, de a mindent kibíró fafaj sokfelé kivadult, a nemzeti parkokban az őshonos állományokat veszélyezteti.

A homoktövis hét faja általában Ázsiában honos, de közülük az európai vagy egyszerűen csak „sima” homoktövis (Hippophae rhamnoides) a Pireneusoktól Norvégiáig, a Brit-szigetektől a Himaláján át Japánig az eurázsiai kontinens mérsékelt és szubtrópusi tájain sokfelé megtalálható. Nepálból származik, terjeszkedését a feltételezések szerint a jégkorszak után kezdte meg.

Magyarországon is él vad homoktövis. Valószínűleg kevesen gondolnák, hogy az egyetlen, a kutatók szerint bizonyítottan őshonos állomány Budapesten, a Megyeri autópályahíd környékén található. Ahogy a neve is mutatja, a sovány, homokos puszták növénye. Angol neve (sea buckthorn) utal rá, hogy a tengerparti homokdűnéket is örömmel benépesíti. Állítólag az ókori görögök, hogy szebben csillogjon a lovaik szőre, homoktövis levelével etették őket.

A növényt is ennek megfelelően nevezték el: a hippos lovat, a phaes pedig ragyogót, csillogót jelent. Az elnevezést a rómaiak, majd nevezéktanában (a szóvégi s-t valamiért elhagyva) Linné is átvette. A helyzetet bonyolítja, hogy a rómaiak nem feltétlenül a homoktövist nevezték hippophaesnek: idősebb Plinius Naturalis Historiájában minden valószínűség szerint egy másik növényt, valamilyen tengerparton is előforduló kutyatejfélét (Linnénél: Euphorbia) érthetett alatta.

A botanikai név második fele itt is a szúrós ágakra utal: a rhamnus tövist jelent. A sanyarú körülmények között élő növény augusztus–szeptemberben érleli narancsszínű, igencsak koncentrált tartalmú bogyóit.

Az első, amit a homoktövisgyümölcs összetevői közül ki szoktak emelni, a rendkívüli C-vitamintartalma: tíz deka bogyó fajtától, termőhelytől függően 100–1000 mg-ot, tehát a citrusfélékre jellemző 50–100 mg-os értéknek akár a többszörösét is tartalmazhatja – nem véletlen, hogy a homoktövis nagyobb arányú termesztése a hűvösebb klímájú, gyümölcsökben szegényebb északi országokban alakult ki először.

Másik szokatlan összetevője főleg a vegánok számára jelenthet különleges értéket: a növény nitrogént megkötő ún. sugárgombákkal – amelyek valójában baktériumok – él szimbiózisban, ezeknek köszönhetően a gyümölcs B12-vitamint is tartalmaz, amely alapvetően csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő.

Természetesen normális gyümölcsökre jellemző vitaminokat (A-, B1-, B2-, B9-, valamint K- és E-vitamint), ezenfelül sokféle ásványi anyagot (például káliumot, mangánt, rezet) és flavonoidokat is találunk benne.

A gyümölcs magja és húsa is tartalmaz olajat, de összetételük különböző: a magolaj jellemzően többszörösen, a gyümölcshúsban lévő inkább egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll. A gyümölcs savanyú és keserű ízkomponenseiért egyaránt a benne lévő savak – leginkább alma-, illetve kínasav – felelősek, melyeket csekély, néhány százalékos cukortartalom nem tud ellensúlyozni. 

A homoktövist számtalan egészségügyi probléma ellen ajánlják. Különlegessége állítólag abban rejlik, hogy több olyan dolgot is nagy mennyiségben tartalmaz, amelyek ritkán fordulnak elő egyszerre: például a gyümölcsökre jellemző C-vitamin mellett a karotin és az A-vitamin inkább zöldségekben, az E-vitamin inkább olajos magvakban található meg. Magas C- és egyéb vitamintartalma miatt ideális „téli gyógyszernek” tartják, de legyengülés, betegségek utáni erősítőszerként vagy emésztőszervi panaszokra is ajánlják. Nem csak a népi gyógyászat alkalmazta, a ’60-as években állítólag a szovjet űrhajósok is homoktövist kaptak étrend-kiegészítőként szellemi és fizikai állóképességük javítására.

A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.