valasz.hu/gasztronomia/szell-tamas-egy-sef-mindig-sajat-etteremrol-almodik-128876

http://valasz.hu/gasztronomia/szell-tamas-egy-sef-mindig-sajat-etteremrol-almodik-128876

Csodagyümölcsök: Homoktövis, gojibogyó, açaí

/ 2017.11.08., szerda 10:54 / Hírforrás: Válasz.hu

A szóló szőlő, a mosolygó alma és a csengő barack mellett egyre divatosabbak az olyan gyümölcsök, amelyek nem buja szépségükről vagy finom ízükről, hanem rendkívüli hasznukról, feltételezett „csodatévő” hatásukról ismertek. Jellemzően messziről jönnek, de akad köztük nálunk is termelt, sőt őshonos bogyó is.

A szuperegészséges élelmiszerek iránt kevéssé elkötelezettek számára feltűnő, hogy a különösen csodatévő, divatos és olcsónak nem mondható alapanyagok általában messzi tájakról származnak. Valószínűleg nemcsak „a szomszéd gyümölcse mindig kívánatosabb” elv miatt, de a távoli tájakon mérsékelt áron beszerezhető csodaszereken a haszonkulcs is magasabb lehet. A messziről jött bogyók mellett azonban európai szupergyümölcsöket is számon tartanak: a bioboltokban, piacokon homoktövisből készült termékeket is találunk.

A homoktövis az ezüstfafélék családjához tartozik. A családot igénytelen – ha a jég hátán nem is, de homokos pusztákon vagy tengerparti fövenyen, szmogos városokban egyaránt megélő – fajok alkotják, melyek többségét az ezüstfa (Elaeagnus) és a homoktövis (Hippophae) családjába sorolják. Az előbbiek Ázsiából és Amerikából származnak, közülük a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) nálunk is ismert: a barna kérgű fát vékony, ezüstös színű levelei és ovális, szürkésbarna termése miatt olajfának is nevezik.

A Közép-Ázsiában honos növényt nálunk díszfaként parkokba, vagy különösen kedvezőtlen körülmények (például bányarekultivációk) esetén erdészeti célra ültették, de a mindent kibíró fafaj sokfelé kivadult, a nemzeti parkokban az őshonos állományokat veszélyezteti.

A homoktövis hét faja általában Ázsiában honos, de közülük az európai vagy egyszerűen csak „sima” homoktövis (Hippophae rhamnoides) a Pireneusoktól Norvégiáig, a Brit-szigetektől a Himaláján át Japánig az eurázsiai kontinens mérsékelt és szubtrópusi tájain sokfelé megtalálható. Nepálból származik, terjeszkedését a feltételezések szerint a jégkorszak után kezdte meg.

Magyarországon is él vad homoktövis. Valószínűleg kevesen gondolnák, hogy az egyetlen, a kutatók szerint bizonyítottan őshonos állomány Budapesten, a Megyeri autópályahíd környékén található. Ahogy a neve is mutatja, a sovány, homokos puszták növénye. Angol neve (sea buckthorn) utal rá, hogy a tengerparti homokdűnéket is örömmel benépesíti. Állítólag az ókori görögök, hogy szebben csillogjon a lovaik szőre, homoktövis levelével etették őket.

A növényt is ennek megfelelően nevezték el: a hippos lovat, a phaes pedig ragyogót, csillogót jelent. Az elnevezést a rómaiak, majd nevezéktanában (a szóvégi s-t valamiért elhagyva) Linné is átvette. A helyzetet bonyolítja, hogy a rómaiak nem feltétlenül a homoktövist nevezték hippophaesnek: idősebb Plinius Naturalis Historiájában minden valószínűség szerint egy másik növényt, valamilyen tengerparton is előforduló kutyatejfélét (Linnénél: Euphorbia) érthetett alatta.

A botanikai név második fele itt is a szúrós ágakra utal: a rhamnus tövist jelent. A sanyarú körülmények között élő növény augusztus–szeptemberben érleli narancsszínű, igencsak koncentrált tartalmú bogyóit.

Az első, amit a homoktövisgyümölcs összetevői közül ki szoktak emelni, a rendkívüli C-vitamintartalma: tíz deka bogyó fajtától, termőhelytől függően 100–1000 mg-ot, tehát a citrusfélékre jellemző 50–100 mg-os értéknek akár a többszörösét is tartalmazhatja – nem véletlen, hogy a homoktövis nagyobb arányú termesztése a hűvösebb klímájú, gyümölcsökben szegényebb északi országokban alakult ki először.

Másik szokatlan összetevője főleg a vegánok számára jelenthet különleges értéket: a növény nitrogént megkötő ún. sugárgombákkal – amelyek valójában baktériumok – él szimbiózisban, ezeknek köszönhetően a gyümölcs B12-vitamint is tartalmaz, amely alapvetően csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő.

Természetesen normális gyümölcsökre jellemző vitaminokat (A-, B1-, B2-, B9-, valamint K- és E-vitamint), ezenfelül sokféle ásványi anyagot (például káliumot, mangánt, rezet) és flavonoidokat is találunk benne.

A gyümölcs magja és húsa is tartalmaz olajat, de összetételük különböző: a magolaj jellemzően többszörösen, a gyümölcshúsban lévő inkább egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll. A gyümölcs savanyú és keserű ízkomponenseiért egyaránt a benne lévő savak – leginkább alma-, illetve kínasav – felelősek, melyeket csekély, néhány százalékos cukortartalom nem tud ellensúlyozni. 

A homoktövist számtalan egészségügyi probléma ellen ajánlják. Különlegessége állítólag abban rejlik, hogy több olyan dolgot is nagy mennyiségben tartalmaz, amelyek ritkán fordulnak elő egyszerre: például a gyümölcsökre jellemző C-vitamin mellett a karotin és az A-vitamin inkább zöldségekben, az E-vitamin inkább olajos magvakban található meg. Magas C- és egyéb vitamintartalma miatt ideális „téli gyógyszernek” tartják, de legyengülés, betegségek utáni erősítőszerként vagy emésztőszervi panaszokra is ajánlják. Nem csak a népi gyógyászat alkalmazta, a ’60-as években állítólag a szovjet űrhajósok is homoktövist kaptak étrend-kiegészítőként szellemi és fizikai állóképességük javítására.

A teljes cikk a Magyar Konyha Online oldalán olvasható el!

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – felvidéki szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.