valasz.hu/gasztronomia/szell-tamas-egy-sef-mindig-sajat-etteremrol-almodik-128876

http://valasz.hu/gasztronomia/szell-tamas-egy-sef-mindig-sajat-etteremrol-almodik-128876

A betűleves

/ 2018.01.10., szerda 18:40 /

Amikor Michael D. Gershon, a Columbia Egyetem tanszékvezető professzora előállt az ötlettel, hogy a bélrendszer is gondolkodik, tudóstársai kikacagták. „Persze – gúnyolódtak –, kell egy zsigeri agy, hogy elolvashassa a betűtésztát!” Nem is sejtették, mennyire a lényegre tapintottak. Hangulatunkat a gyomorműködésünk határozza meg. Bélrendszerünknek nemcsak a táplálékot kell feldolgoznia, hanem érzelmeinket is. Csalódásaink pedig nehezebben emészthetők.

Az Egyesült Államokban a Baton Rouge magazin már 1867-ben reklámozta – mint konyhai újdonságot – az alphabetical soup tésztáját, amely „főzés után is megtartja eredeti formáját”. Versláb vagy borjúláb? Az amerikai has számára nem volt kérdés: jöhetett mindkettő.

Ám mit tehet szegény magyar gyomor? Még görcsbe sem rándulhat, legfeljebb gorcsbe, hiszen a hagyományos latin ábécében 26 betű található. A magyarban meg 44. Hogy olvasson ilyen feltételek mellett a magyar bendő Kosztolányi-verset? Abban minden csupa ő, csupa ű, csupa á, csupa é. A betűlevesben azonban ilyen nincs. Hiába hittük azt a korgó gyomor szellemi táplálékáról (akár hamis hús-, akár konzerv paradicsomlében úszik), hogy a kádári menza találmánya.

Nem az. A Campbell Soup, a H. J. Heinz Company már a számlevest is forgalmazza az 1880-as évektől kezdve. A magyar betűleves – a hosszú magánhangzók hiánya miatt – mindig is olvashatatlan volt. Nyilván ezért jelent a szlengben ma is értelmetlen, zagyva dolgot: „Kevés vagy, mint betűtésztában a cselekmény!” Pedig a betűtészta – a kerék és a mobiltelefon mellett – az emberiség harmadik legfontosabb találmánya. Evés ürügyén megtanítani valakit olvasni, zseniális ötlet. De ki akar ma olvasni?

Egy elszánt német fogyasztó levelet írt a tasakos betűlevest forgalmazó Maggi cégnek: tekintettel van-e a gyártó a betűk előfordulásának gyakoriságára, vagy csak úgy zsupsz, belecsúsztatja őket a zacskóba? A válasz így hangzott: „A tasak minden betűfajtából 13-15 darabot tartalmaz. Ha valamelyik betűtípusból (például „A” vagy „T”) aránytalanul több került a termékbe, az csomagolástechnikai kérdés.”

A betűtésztának tehát semmi köze a scrabble-höz. Sem az akronimák (betűszavak) elszaporodásához. A New Deal idején (1933–1938 között) Franklin D. Roosevelt amerikai elnök vezette be a mozaikszavakat (WHO, CIA, FBI), és az iskolai menzákon kötelezővé tették a betűlevest, hogy a kisiskolások megértsék a mozaikszavak értelmét.

Hasonló kísérletre Szombathelyen is sor került 2016-ban. Fiatal művészek egy csoportja a városi csónakázótóba méteres gumibetűket helyezett. Az olvasni vágyó kirándulók csónakáztak az óriási betűlevesben. Hogy mit találtak benne? Többnyire csak szóközöket. Hosszú magánhangzó ott sem volt.

Bár erre manapság semmi szükség. A magyar énekesek többsége már nem tesz különbséget rövid és hosszú magánhangzó között, a prozódia rég ment a levesbe, ráadásul pár éve megszületett a rovásírásos betűtészta is. Tönkölybúzából. És ez rendjén is volna. Magyar levesbe magyar betű. A gond csak az, hogy gyerekkoromban a paradicsomleves rég kihűlt, mire kiraktam a nevemet. Ez most a székely-magyar rovásírással, amely minden hangra külön jelet alkalmaz, attól tartok, hogy még döcögősebb lesz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Durva mondat Merkelről: „Nem bírok már együtt dolgozni azzal a nővel”

Milyen lehet az a kormány, ahol a legkisebb koalíciós partner minisztere így beszélhet a kormányfőről? És nemcsak hogy így beszélhet, hanem ultimátumot is adhat neki. A csütörtökön megjelenő digitális Heti Válasz azt nézi meg, hogyan juthatott ilyen helyzetbe Németország és Angela Merkel.