Pedagógusképzés

/ 2017.11.30., csütörtök 14:22 /

A pedagógusképzés az első helyes jelentkezések szempontjából a második, a felvettek létszámát tekintve a harmadik legnagyobb képzési terület. A 2017-es általános felvételi eljárásban az első helyes jelentkezések több mint 14 százaléka a képzési terület valamelyik alap- vagy osztatlan szakjára irányult, és a nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterképzésre felvettek létszáma tavalyhoz képest több mint hat százalékkal nőtt.

A pedagóguspályát választók 2018-ban csecsemő- és kisgyermeknevelő, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus és konduktor alapképzésre, valamint osztatlan tanári szakra jelentkezhetnek. A kínálat bőségét mutatja, hogy 2017 tavaszán a jelentkezők a képzési terület szakjaira 55 intézmény, kar meghirdetései közül választhattak. Pedagógusképzés az ország minden régiójában elérhető, a meghirdető intézmények között számos egyházi fenntartású egyetemet, főiskolát is találunk. A nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterszakos jelentkezői ranglistában az elmúlt években szinte mindig előkelő helyen szerepeltek az óvodapedagógus, a tanító, illetve a gyógypedagógia alapszakok. Nappali munkarendű képzésre óvodapedagógusnak másfél ezernél, tanítónak ezernél többen jelentkeztek első helyen, a gyógypedagógiára jelentkezők száma is megközelítette a 800-at. A felvettek száma közel 800 az óvodapedagógus, közel 700 a tanító és több mint 500 a gyógypedagógia alapszak esetében. Ám a területen a legnagyobb első helyes jelentkezői létszámú szak a 2013-ban bevezetett osztatlan tanári képzés, amelyen belül számos osztatlan tanári szakra, szakpárra lehet jelentkezni. (Az osztatlan tanárképzési szakokat kínáló felsőoktatási intézmények rangsorában ezért nem tüntettünk fel ponthatárokat.)

Az osztatlan tanárképzésnek a képzés kimenete és szerkezete szempontjából három típusa van. A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amely meghatározott szakpárokban folyik. A tanárszakok egy részének négy formája jött létre: az általános iskolai, a középiskolai, a 4+1 féléves és az 5+1 féléves tanárképzés (a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat). A zeneművészeti tanárszakoknak két csoportja van: a zenetanárszakok az alapfokú művészetoktatásra, a zeneművésztanár szakok a középfokú művészetoktatásra készítenek fel. Végül a szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár és a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. A szakmai tanárképzéshez tartozik még az egészségügyi tanár és a pedagógiatanár képzés is. Ezekben a képzésekben is közös, hogy mindegyik szakmai gyakorlattal végződik. Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni.

A képzési terület jellemzője, hogy az alap- és osztatlan mesterképzési szakokon csak csekély, 1-3 százalékos arányban találunk önköltséges formában felvett jelentkezőket. Szintén jellemző, hogy az alapszakokon – a tanító szak kivételével – a nők aránya meghaladja a felvettek 90 százalékát. Ugyanakkor az osztatlan tanárképzésre felvettek között a nemi arány kiegyenlítettebb, a férfiak részaránya itt több mint 40 százalék.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

pedagoguskepzes_01.jpg
pedagoguskepzes_02.jpg
pedagoguskepzes_03.jpg
pedagoguskepzes_04.jpg
pedagoguskepzes_05.jpg
pedagoguskepzes_06.jpg
pedagoguskepzes_07.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.