Jogi képzés

/ 2016.11.24., csütörtök 14:54 /

Az első helyes jelentkezők és felvettek létszámát tekintve a jogi képzési terület a középmezőnyben található a többi területhez viszonyítva; az alap- és osztatlan mesterképzésekre első helyen jelentkező több mint 4000 és a több mint 3000 felvett hallgató mindkét esetben öt százalékot meghaladó részarányt tesz ki. A felvettek létszámában a tavalyihoz képest hétszázalékos – alap- és osztatlan mesterképzésben ötszázalékos – növekedés volt.

2016-ban a képzési területhez tartozó három szak – az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak, valamint a jogász osztatlan szak – közül az utóbbira került be a legtöbb, közel 2,5 ezer hallgató, és az összes alap- és osztatlan mesterképzés közül itt volt a második legtöbb első helyes jelentkező (létszámuk meghaladta a háromezret). Nappali munkarendű képzésre 1800-nál többen jelentkeztek első helyen, és több mint 1400 jelentkezőt vettek fel osztatlan jogász szakon.

A képzési területhez tartozó másik két alapszak lényegesen kevesebb jelentkezőt vonz, az ösztöndíjas ponthatárok is alacsonyabbak a jogászképzéshez viszonyítva, de még így is meghaladják a 400 pontot. Nappali munkarendű képzésre az igazságügyi igazgatási alapszakra több mint 300-an, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakra 140-en jelentkeztek első helyen, az előbbire közel kétszáz főt, az utóbbira 85 főt vettek fel. A jogi képzési terület sajátossága ugyanakkor a levelező munkarendű képzésben tanulók magas aránya.

E szakokat nyolc egyetemi kar képzési kínálatában találhatják meg a jog rejtelmei iránt érdeklődők, ezek közül a három fővárosi egyetem (ebből két egyházi fenntartású) vette fel a jelentkezők közel 60 százalékát. A többi intézmény is valamelyik nagyobb, megyeszékhelyen működő (tudomány)egyetem kara.

A frissen diplomázott jogászok munkaerő-piaci kilépési adatai igen kedvezőek. A 2014-es pályakövetési eredmények szerint a jogi képzési terület végzettjei munkájuk szakmai illeszkedésével és presztízsével egyaránt elégedettebbek az átlagnál. A diploma előnyei elsősorban nem a magas kezdő fizetésben mutatkoznak meg, hiszen a jogi friss diplomások keresete átlag körüli értéket mutat. Szembetűnő azonban, hogy a jogi végzettség rendkívül jól illeszkedő munkaerő-piaci lehetőségekhez juttatja friss diplomásait. Körükben az egyik legalacsonyabb az alulfoglalkoztatás, azaz igen kevesen kénytelenek diplomát nem igénylő munkakörben elhelyezkedni.

A szakterületi munkavégzés esetén hasonló a kép: jogi diplomával nagy az esély a végzettségnek megfelelő munkakör betöltésére. Egy friss diplomás jogász jóval kisebb eséllyel tud (vagy akar) külföldi munkavégzést avagy mellékállást vállalni, mint például a bölcsészdiplomások. A pályakövetési adatokból az is jól látszik, hogy a jogi végzettséggel rendelkezők jelentős hányadát (több mint felét) a közszféra foglalkoztatja közalkalmazotti, kormány- vagy köztisztviselői pozícióban.

A rangsorelemzés eredményei alapján a jogász osztatlan mesterképzési szak nagy túljelentkezési arányú, ösztöndíjas felvételi ponthatárai az összes alap- és osztatlan mesterképzési szakhoz viszonyítva is magasnak mondhatók. De a legnagyobb presztízsű fővárosi jogi karokon az önköltséges képzésekre sem könnyű a bejutás, amit az ide felvettek 400 feletti átlagpontszáma jól mutat.

Az idegennyelv-tudás a sikeres felvételihez itt szinte elengedhetetlen. Az alapképzési szakokon elsősorban az állami ösztöndíjas helyekért nagy a verseny, de jellemző az is, hogy az első helyen jelentkezőknek legfeljebb csak 20-30 százaléka kerül be a leginkább vágyott képzésre.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

jogi_kepzes_01.jpg
jogi_kepzes_02.jpg
jogi_kepzes_03.jpg
jogi_kepzes_04.jpg

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.