Jogi képzés

/ 2016.11.24., csütörtök 14:54 /

Az első helyes jelentkezők és felvettek létszámát tekintve a jogi képzési terület a középmezőnyben található a többi területhez viszonyítva; az alap- és osztatlan mesterképzésekre első helyen jelentkező több mint 4000 és a több mint 3000 felvett hallgató mindkét esetben öt százalékot meghaladó részarányt tesz ki. A felvettek létszámában a tavalyihoz képest hétszázalékos – alap- és osztatlan mesterképzésben ötszázalékos – növekedés volt.

2016-ban a képzési területhez tartozó három szak – az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak, valamint a jogász osztatlan szak – közül az utóbbira került be a legtöbb, közel 2,5 ezer hallgató, és az összes alap- és osztatlan mesterképzés közül itt volt a második legtöbb első helyes jelentkező (létszámuk meghaladta a háromezret). Nappali munkarendű képzésre 1800-nál többen jelentkeztek első helyen, és több mint 1400 jelentkezőt vettek fel osztatlan jogász szakon.

A képzési területhez tartozó másik két alapszak lényegesen kevesebb jelentkezőt vonz, az ösztöndíjas ponthatárok is alacsonyabbak a jogászképzéshez viszonyítva, de még így is meghaladják a 400 pontot. Nappali munkarendű képzésre az igazságügyi igazgatási alapszakra több mint 300-an, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszakra 140-en jelentkeztek első helyen, az előbbire közel kétszáz főt, az utóbbira 85 főt vettek fel. A jogi képzési terület sajátossága ugyanakkor a levelező munkarendű képzésben tanulók magas aránya.

E szakokat nyolc egyetemi kar képzési kínálatában találhatják meg a jog rejtelmei iránt érdeklődők, ezek közül a három fővárosi egyetem (ebből két egyházi fenntartású) vette fel a jelentkezők közel 60 százalékát. A többi intézmény is valamelyik nagyobb, megyeszékhelyen működő (tudomány)egyetem kara.

A frissen diplomázott jogászok munkaerő-piaci kilépési adatai igen kedvezőek. A 2014-es pályakövetési eredmények szerint a jogi képzési terület végzettjei munkájuk szakmai illeszkedésével és presztízsével egyaránt elégedettebbek az átlagnál. A diploma előnyei elsősorban nem a magas kezdő fizetésben mutatkoznak meg, hiszen a jogi friss diplomások keresete átlag körüli értéket mutat. Szembetűnő azonban, hogy a jogi végzettség rendkívül jól illeszkedő munkaerő-piaci lehetőségekhez juttatja friss diplomásait. Körükben az egyik legalacsonyabb az alulfoglalkoztatás, azaz igen kevesen kénytelenek diplomát nem igénylő munkakörben elhelyezkedni.

A szakterületi munkavégzés esetén hasonló a kép: jogi diplomával nagy az esély a végzettségnek megfelelő munkakör betöltésére. Egy friss diplomás jogász jóval kisebb eséllyel tud (vagy akar) külföldi munkavégzést avagy mellékállást vállalni, mint például a bölcsészdiplomások. A pályakövetési adatokból az is jól látszik, hogy a jogi végzettséggel rendelkezők jelentős hányadát (több mint felét) a közszféra foglalkoztatja közalkalmazotti, kormány- vagy köztisztviselői pozícióban.

A rangsorelemzés eredményei alapján a jogász osztatlan mesterképzési szak nagy túljelentkezési arányú, ösztöndíjas felvételi ponthatárai az összes alap- és osztatlan mesterképzési szakhoz viszonyítva is magasnak mondhatók. De a legnagyobb presztízsű fővárosi jogi karokon az önköltséges képzésekre sem könnyű a bejutás, amit az ide felvettek 400 feletti átlagpontszáma jól mutat.

Az idegennyelv-tudás a sikeres felvételihez itt szinte elengedhetetlen. Az alapképzési szakokon elsősorban az állami ösztöndíjas helyekért nagy a verseny, de jellemző az is, hogy az első helyen jelentkezőknek legfeljebb csak 20-30 százaléka kerül be a leginkább vágyott képzésre.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

jogi_kepzes_01.jpg
jogi_kepzes_02.jpg
jogi_kepzes_03.jpg
jogi_kepzes_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.