Informatika

/ 2016.11.24., csütörtök 14:52 /

Az informatika képzési területen meghirdetett három alapszakra – gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus – érkezett a hatodik legtöbb első helyes jelentkező és a negyedik legtöbb felvett (a jelentkezők és felvettek több mint nyolc százaléka). Nappali munkarendű képzésre több mint 5300 első helyes jelentkezést adtak be, a felvettek száma pedig megközelítette a négyezret. 2015-höz képest több mint hétszázalékos emelkedés mutatkozott a felvettek létszámában, ami a képzési terület szakjai iránti növekvő érdeklődésről is tanúskodik.

Mindhárom informatikai alapszak viszonylag sok első helyes jelentkezőt tudhatott magáénak. Legnépszerűbb a mérnökinformatikus-képzés, mely az alap- és osztatlan mesterképzési szakok összesített rangsorában a harmadik legtöbb első helyes jelentkezőt vonzotta a 2016-os általános felvételi eljárás során: nappali munkarendre több mint 2400 főt, a többi munkarendet is figyelembe véve 3000 főt. A másik két szak is minden évben ott van a toplista első tíz-húsz helyezettje között: programtervező informatikusnak közel kétezren jelentkeztek első helyen, a nappali munkarendre jelentkezők száma is meghaladta az 1600-at. Több mint 1,5 ezer jelentkezőnek a gazdaságinformatikus alapképzés volt az első választása. A nappali munkarendre felvettek száma mindhárom szak esetében meghaladta az ezer főt.

2016-ban az általános felvételi eljárásban az informatika képzési területhez tartozó alapszakos képzést 10 fővárosi és 14 vidéki egyetemi és főiskolai kar vagy intézmény hirdetett. A jelentkezők több mint felét az előbbiek valamelyikébe vették fel, Budapest viszonylagos dominanciája tehát ezen a képzési területen is érezhető.

Az informatikusok évek óta a legjobban keresett diplomások, szaktudásukat általában kiemelkedően magas fizetésekkel honorálja a munkaerőpiac. A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átlépésük sok esetben nem lineáris, a tanulmányok és a munkavégzés nem egymást követő életszakaszhoz kötődnek, hiszen sokan már felsőfokú tanulmányaik alatt szakterületükhöz kapcsolódó, jó munkafeltételeket kínáló munkakörben tudnak elhelyezkedni. Ezzel függ össze az is, hogy e szakok hallgatói alacsonyabb arányban folytatják tanulmányaikat mesterképzésben.

A rangsoreredmények tanúsága szerint az informatikai képzésekre a legtöbb intézményben nem nehéz a bekerülés, ám a legrangosabb egyetemeken különösen az állami ösztöndíjjal támogatott helyekért erős a verseny, ami a viszonylag magas átlagpontszámokban és az alacsonyabb első helyes bejutási arányokban egyaránt megmutatkozik.

A táblázatok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkekre:

informatika_01.jpg
informatika_02.jpg
informatika_03.jpg
informatika_04.jpg

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.