Európai mérce

Bekeményít az új kormány: 10 százalékos bércsökkentés jön

/ 2010.08.22., vasárnap 17:01 /
Bekeményít az új kormány: 10 százalékos bércsökkentés jön

A gazdaság fellendítése és a költségvetési hiány visszaszorítása - e két cél motiválja a visegrádi négyek tagjait. A cseheknél a rendszerváltás utáni legnagyobb megszorítással, a szlovákoknál tízezres elbocsátással indít az új kormány. A lengyelek még a választásokra figyelnek.

"Takarékos költségvetésként" mutatta be a jövő évi büdzsé tervezetét az új cseh kormány. Bár a jobbközép kabinet alig néhány hete jutott hatalomra, máris előrukkolt megszorításokat hozó, 2011-es költségvetési törvényjavaslatával. A közszférában dolgozók bére - a pedagógusok kivételével - átlagosan tíz százalékkal csökkenne, a politikusok viszont bérüknek csak öt százalékáról kénytelenek lemondani. Csehország ugyanakkor tucatnyi nagykövetségét és főkonzulátusát is bezárja.

A közszféra kiadásainak csökkentéséből és a szociális juttatások megnyirbálásából álló program Petr Nečas kormányfő szerint nem drákóian szigorú, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb megszorítása a mostani.

A pénzhiány miatt idén és jövőre 51 infrastrukturális beruházást állítanak le a csehek. A takarékosság a kormányfő szerint elkerülhetetlen, az államháztartás idei, a GDP 5,3 százaléka fölött várható hiányát így is csak 4,6 százalékra tudja lefaragni a kabinet 2011 végére. A cseh deficit leghamarabb 2013-ban csökkenhet a maastrichti bűvös három százalék alá.

Noha az új kormány adós az euró átvételének céldátumával, a Standard and Poor's (S&P) és a Moody's hitelminősítő hisz Nečas ígéreteinek, s máris stabilról pozitívra javította a cseh adósságbesoroláshoz tartozó kilátásokat. Annál is inkább, mivel Csehország bruttó hazai terméke a második negyedévben 21 hónapja nem látott mértékben nőtt, a bővülés üteme elérte az évi 2,2 százalékot.

Szintén megdicsérte a S&P Lengyelországot, ahol a Donald Tusk vezette polgári kabinet - a jövő évi választásokra készülve - ugyan nem jelentett be megszorításokat, viszont elkészítette a következő évekre szóló programját, melynek legfontosabb célkitűzése az államháztartási hiány csökkentése. Igaz, a lengyelek a nadrágszíj meghúzása helyett átírnák az államadósság számítására vonatkozó szabályokat, s a jövőre esedékes uniós elnökségük alatt ezt elfogadtatnák a tagállamokkal is.

Lengyelországban ugyanis az alkotmány előírja: ha az adósság átlépi a GDP 55 százalékát (aminek idén nagy a valószínűsége), akkor csak olyan költségvetést lehet elfogadtatni, amely nem engedi, hogy a következő évben tovább nőjön az adósság ráta. De mint ahogy a csehek, úgy a lengyelek sem szeretnék 2013-nál előbb a GDP három százaléka alá szorítani az államháztartás deficitjét, amelyet 2010-ben hét százalék közelében vár a kormány. Lengyelország óvatos a költségvetési hiány lefaragását illetően, mivel attól tart, hogy ezzel elfojtja a gazdaság fellendülését.


Bár Szlovákia 4,6 százalékos növekedéssel dicsekedhetett a második negyedévben az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ott is 10 százalékos bércsökkentést, adóemelést, az államigazgatási kiadások visszafogását, több tízezer fős elbocsátást tervez Iveta Radičová jobboldali kormánya. A kabinet már idén megszüntet több szociális támogatást, nagyobb változtatásokat azonban csak 2012-től vezetne be.

Északi szomszédunk eredeti költségvetési tervezetében 5,5 százalékos deficit szerepel 2010-re, a tényleges azonban ennél akár 1,5 százalékkal is magasabb lehet, hiába verik dobra a szlovákok a pozsonyi repteret vagy a vasúti fuvarozó céget.

S noha Szlovákia nem szorult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelére, az ország vezetése hallgat az IMF-re, s ajánlásának megfelelően 4,5 százalékra mérsékelné jövőre a hiányt. Ehhez persze arra van szükség, hogy a szlovák kormány jól tervezze meg az állami bevételeket: idén eddig ugyanis több mint 10 százalékkal kevesebb adó folyt be a kasszába.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Akiket az állam jól kimentett

A devizahitelezés tekervényes történetében vajon új fejezetet nyit az Európai Bíróság főtanácsnokának minapi indítványa?

A falu, ahol az LMP-s jelölt megsemmisítette a fideszest

A Zemplén egyik kis falujában, Komlóskán április 8-án előállították az egész ország egyik legfurcsább választási eredményét: egyéniben az összes érvényes szavazat 62 százalékát az LMP-s jelölt vitte, a fideszes alig látszott. Hogy lehetséges ez? Miért rontott rájuk Lázár János az időközi választási kampányban? Miért fideszesek az aprófalvak a dacos mintafalu polgármestere szerint? Riport a Heti Válasz csütörtöki számában!

Brüsszel most tényleg büntet? – Navracsics Tibor válaszol

Navracsics Tibor szerint a 2019-es európai parlamenti választáson minden országban közös lesz a téma: a migráció. Az oktatásért és kultúráért felelős uniós biztost az EU-költségvetés hazánkat is célzó szankcióiról és Manfred Weber néppárti frakcióvezető Fidesz-kizárással fenyegető szavairól is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban. 

Circus Maximus – a cirkuszművészet felől jön az új kulturális államtitkár

Vannak, akik kifejezetten örülnek Fekete Péter kulturális államtitkárrá történő kinevezésének, egyesek agilisnak, mások törtetőnek-törekvőnek nevezik. Nem tudni, milyen tervekkel érkezik a kulturális életbe a cirkuszigazgató, de a vele kapcsolatos várakozás inkább bizakodó. Az új államtitkár portréja a friss Heti Válaszban.